Ezzel oldanák meg a munkaerőhiányt: özönlenek a külföldi melósok ezekre a településekre

 A munkaerőhiány miatt egyre többen foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat. A Hello Vidék most felkereste a minősített munkaerő-kölcsönzőket, hogy utánajárjanak annak, hogyan alakul Magyarországon a vidéki munkaerőpiac.

A Pannon-Work, és a WHC, a Prohumán, Get Work Trend Kft. valamint Work Force  munkatársait kérdezték a helyzetről. Nyikosné Kovács Melinda, a Pannon-Work cégcsoport Kölcsönzési és HR outsourcing üzletágvezetője szerint a jelenlegi gazdasági környezetben gyakorlatilag nehéz megjósolni a válság hatásait, érezhető, hogy a munkavállalók nem váltanak könnyen, kissé lecsitult a piac, nehezebben mozgathatók.

A bizonytalan gazdasági környezet ellenére a cégcsoport munkavállalói állománya folyamatosan bővül, a vállalatok létszámigénye továbbra is magas, főleg Nyugat-Magyarországon, Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr és Tatabánya irányában, valamint Közép-Magyarországon, Budapest és térségében tapasztalható. Ezekben a régiókban működő cégeknél dolgozik a legtöbb 3. országbeli munkavállalójuk.

Gyarmati Szilvia, a WHC Fizikai munkaerőkölcsönzés és közvetítés üzletágának vezetője szerint amennyiben az energiaválságban nem következik be gyors pozitív javulás, akkor azonban ennek negatív hatásai erősödni fognak a munkaerőpiacon is, míg Juhász Csongor a Prohumán ügyvezetője  szerint valamennyire mindenkit érinteni fog a mostani helyzet, de nyilvánvaló, hogy az energiaintenzívebb gyártócégek érezhetik leginkább a nyomást, esetükben a költségek 6–8-szoros mértékben is nőhetnek. A szakértők abban egyet értenek, hogy a munkaerőhiány és járványhelyzet is kedvezett az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének, bár ennek sokféle definíciója lehet.

De melyik szektorba érkeznek a munkavállalók? Az igény elsősorban a termelő szektorban, így például az autóiparban jelentkezik, de a kereskedelem, logisztika, élelmiszeripar vagy éppen a turizmus, vendéglátóipar is nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd.