Érik a forradalom a munkahelyeken: válaszút elé kerültek a magyar nők?

Annak ellenére, hogy az uniós jogok egyik alapelve a nők és a férfiak közti egyenlőség erről sajnos koránt sem beszélhetünk. Bár évtizedek óta jogszabályok rögzítik, hogy például tilos a kiválasztásnál és a toborzásnál figyelembe venni a nemi hovatartozást vagy az életkort, ezek az alapelvek gyakran sérülnek. Az pedig tény, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele minden uniós országban, így hazánkban is jóval alacsonyabb a férfiakénál.

Az Európa Parlament szerint 2020-ban, a világjárvány kitörésével párhuzamosan nőtt a nők körében a munkanélkülivé válás kockázata, mint a férfiak esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a nőkre nagyobb nyomás nehezedett az otthoni feladatok elvégzésében, mint a gyerekekkel való tanulás, vagy a megnövekedett házimunka. Ráadásul a KSH adatai szerint 2020 első felében 30 ezerrel csökkent Magyarországon a foglalkoztatott nők száma. Ez azt jelenti, hogy másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munka világából, mint férfi.

A KSH adatai szerint, amit az elemzések és a munkaerőpiac szereplői is megerősítettek ez csak egy átmeneti időszaknak bizonyult, hiszen egy évvel később már a koronavírus-járvány előtti szint fölé került a foglalkoztatottak száma Magyarországon.