Tömegével lépnek le fiatal magyarok az USA-ba: nem csak a lóvé miatt

Nagyon nagy probléma ma Magyarországon az elvándorlás - sokan vállalnak Nyugaton munkát a magasabb bérek miatt. Az, aki visszajön a kint töltött munka után, nagy előnyre tehet szert a munkaerőpiacon, hiszen a munkaadók díjazzák a külföldi munkatapasztalatot. A fiatalok számára nagy lehetőséget nyújtanak az amerikai nyári táborok, amelyek egész Európa szerte, így Magyarországon is toboroznak munkaerőt.

Sokak számára nagy álom, hogy az Egyesült Államokban töltsenek pár hónapot - mások már túl vannak rajta, vagy épp most jelentkeznek. A program ugyanis egyre népszerűbb. Leginkább annak köszönheti népszerűségét, hogy valójában egyszerű megpályázni, egyszerű megnyerni a pályázatot, és a kint töltött 9 hét után még rendelkezésre áll további 30 nap az utazásra. Mindezek mellé még pénz is jár a jelentkezőnek - bár tény, a fizetés egyáltalán nem versenyképes még magyar viszonylatban sem, de a pályázó huszon egy-két éves diákok (mert jellemzően, de nem kizárólag diákmunkáról van szó - erről később) nem is ezért vállalják.

Nem jön össze a pénz a nyaralásig? Személyi kölcsönökért keresd fel kalkulátorunkat!

Megkérdeztük a piacvezető közvetítőt, a nemzetközi hálózattal rendelkező Camp Leaderst, hogy mennyire népszerűek ezek a programok a diákok körében. Válaszukban azt írták, hogy a népszerűsége folyamatosan nő, tavaly például 1300 diákot sikerült elhelyezniük. Nem csak az Egyesült Államokba lehet jelentkezni náluk. Jelenleg ezek a programok állnak rendelkezésre a közvetítő válasza szerint:

• Camp Leaders - 3 hónapos nyári diákmunka amerikai gyerektáborokban
• Camp Canada - 3 hónapos nyári diákmunka kanadai gyerektáborokban
• Resort Leaders - 3 hónapos nyári diákmunka amerikai szállodákban
• Resort Leaders Internship - 6-12 hónapos szakmai gyakorlat amerikai szállodákban
• Resort Leaders Caribbean (legújabb programunk) - 6 hónapos szakmai gyakorlat a Karib-térség szállodáiban
• National Park Program - 3 hónapos nyári diákmunka amerikai nemzeti-parkokban

Hasonlóan színes a paletta a CCUSA nevű közvetítőnél is. Náluk az alábbi tengerentúli programok közül választhat a jelentkező (a teljesség igénye nélkül) :

• Camp Counselor USA - 3 hónapos gyerektábor program az Egyesült Államokban
• Work Experience USA - nyári szakmai gyakorlat egyetemistáknak
• Camp Counselor Canada - 3 hónapos gyerektábor program Kanadában
• Practical Training USA - amerikai gyakornoki program, 18 hónapos időtartamra

Hogyan kell jelentkezni?

Mivel maga a pályázat nem bonyolult - egy egyszerű jelentkezésről van szó -, és a pozíció betöltése sem túl nehéz, vélhetően a programról lemaradók csak azért maradnak ki, mert nem is tudnak a létezéséről. Pedig a program egyre népszerűbb. A célcsoport leginkább a fiatalok, hiszen amerikai gyerektáborról van szó, így aztán harminc év felett már nem is nagyon érdemes megpályázni - de már a huszonéves évei végén járó fiatalok jelentkezése is elutasításra kerülhet.

De hogy válaszoljunk is a kérdésre: a jelentkezés munkaközvetítőkön keresztül történik. Hogy miért, az nagyon egyszerű. A hálózati előnyök miatt egy-egy munkaközvetítő több száz táborral is kapcsolatban áll, ráadásul sok éves tapasztalattal rendelkeznek az ügyintézés területén, munkatársaik jellemzően a program korábbi résztvevői, így aztán első kézből ismerik nemcsak az ügyintézés menetét, de a kinti munka jellegét is. Magyarországon több nemzetközi hálózattal rendelkező közvetítő is működik, ezek többek között: CCUSA, Camp Leaders, Camp America, stb. Aki jelentkezni szeretne, annak velük kell felvenni a kapcsolatot.

Aki meg akarja kerülni ezeket a cégeket, azoknak bizony nincs könnyű dolguk: a közvetítők veszik fel ugyanis a kapcsolatot a táborral, ők intézik a vízuminterjút - és alaposan fel is készítenek rá -, egyes munkaközvetítők repülőjegyet is vásárolnak a jelentkezőknek, számtalan tájékoztatót tartanak, és még a tábori időszak alatt is folyamatosan segítik a munkavállalókat. Ha valaki mindezt magának szeretné elintézni, az bizony nem lenne egyszerű folyamat - és egyáltalán nem garantált a siker. Megkérdeztük a Camp Leaderst, hogy mik azok a lépések, amelyekben segítik a munkavállalókat. Ezt írták válaszukban:

Ismét kiemelnénk, hogy jellemzően egyetemistákról van szó, így aztán az ügyintézés átvállalása egyrészt tehermentesíti a diákokat, másrészt tényleg nagy segítséget jelenthet, ha egy nem várt kinti fejlemény esetén van egy amerikai irodával is rendelkező hálózat, akinek a segítségére támaszkodhatunk. Ezen felül persze további feladatokat is ellátnak a közvetítők, a Camp Leaders például hozzátette:

És mégis ez mennyire bonyolult folyamat?

Ezek azonban csak a száraz tények, ezért mi megkérdeztünk pár korábbi jelentkezőt, hogy mit tapasztalt a közvetítőkkel kapcsolatban, és különösen mi a tapasztalatai a jelentkezéről. Az egyikük, Adorján (nevét kérésére megváltoztattuk) azt mondta, hogy onnantól kezdve, hogy jelentkezett, gyakorlatilag semmi dolga nem volt:

András hasonlóan elégedett volt a közvetítővel. Bálint, aki két éve nyáron utazott ki, ezt válaszolta a kérdésre:

Aki tehát jelentkezni akar, egyszerűen csak fel kell keresnie ezen közvetítők egyikét, és beadni a jelentkezését. A felvétel jellemzően télen, december-januárban kezdődik, így aki idén nyáron akar kimenni, az vélhetően már lemaradt.

A jelentkezés után sor kerül majd a vízuminterjúra, amelyen a nekünk nyilatkozó korábbi résztvevők szerint csak akkor lehet megbukni, ha az ember egyáltalán nem szólal meg, vagy nagyon nagy blődséget mondd. Hogy miképp zajlik, azt konzula válogatja, Adorjánnak például fél perces volt, Bálinttól azért több dolgot kérdeztek. Az ilyen interjún jellemzően megkérdezik, hogy a jelentkező járt-e már az USA-ban, mit tervez megnézni, stb. Adorján saját bevallása szerint a közvetítőcég munkatársai alaposan felkészítették rá.

Egy állásbörzére is készülhet a jelentkező, ahol a leendő munkaadójával találkozik majd, azaz a táborok igazgatóival. Ez kvázi egy állásinterjú, amelynek a végén valamelyik tábor az illető foglalkoztatójává válik. Ekkor dől el, hogy a jelentkező hol tölti a nyarat. Ez Budapesten zajlik, azaz az amerikai táborigazgatók saját költségen ide repülnek, hogy személyesen nézzék meg a leendő munkavállalókat.

És akkor erre csak egyetemisták jelentkezhetnek?

Nem. Az amerikai nyári táborok jellemzően fiatalokat keresnek, de nem feltétel az egyetemi státusz. A vízum szempontjából azonban könnyebb az ügyintézés, ha a jelentkező diák. Ha már nem egyetemista, vagy nem is volt az, akkor munkaadói igazolásra lehet szükség, amelyben a munkaadó vállalja, hogy a munkavállalót visszatérve foglalkoztatja tovább. Tehát a "felmondok és elhúzok Amerikába a nyárra és majd lesz valami" típusú hozzáállás nem működik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nulla forintból körbeutazta a világot ez a két fiatal: elárulták, hogy csinálták

Interjúban árulták el a titkot.

A táborok ugyanakkor fiatal munkavállalókat keresnek. Ez érthető, hiszen gyerektáborokról van szó. Az ugyanakkor az összes, Pénzcentrumnak nyilatkozó korábbi kiutazó válaszából kiderül, hogy az átlag dolgozói életkor 20-21 év. Bálint 25 éves volt kiutazásakor, Adorján 26. Mindketten az összes munkatársuk közül a legidősebbek voltak. Adorjánnak például azt mondta a közvetítő, hogy 26 évesen idősnek számít, emiatt nem garantált az elhelyezése. Végül ebből nem volt gond, saját bevallása szerint a tábor szerződést ajánlott neki a következő nyárra is.

Az angol nyelvtudás ugyanakkor elengedhetetlen - ennek hiányában a jelentkezés már az első fázisban meghiúsul, kell írni ugyanis angol nyelvű önéletrajzot, mint ahogy az interjúk is angolul zajlanak. A gyerekfelügyelőktől egyenesen felsőfokú nyelvtudás az elvárt. Bálint konyhai segédmunkás volt, munkatársai jellemzően Kelet-Európaiak voltak, így az ő bevallása szerint egy jó középfokú tudás bőven elegendő. Természetesen fontos a büntetlen előélet, valamint az sem árt, ha az illető nincs kitiltva az Egyesült Államokból.

A jelentkezés során egy csomó dokumentumra is szükség lesz - például erkölcsi bizonyítványra. Ezen felül hallgatói jogviszony-igazolás is kell majd, de ezekről a közvetítő részletesen tájékoztatja a jelentkezőket. Útlevél is elengedhetetlen, természetesen. A vízuminterjú után a jelentkező egy J1-es típusú, "work and travel" vízumot kap, amelynek érvényessége a munkaszerződés időtartama + 30 nap. Mivel tömegével utaznak az amerikai gyerektáborokba külföldi munkások, Adorján bevallása szerint a J1-es vízummal olyan könnyű volt belépni az országba, mint egy sima turistavízummal - és megkapni sem egy bonyolult dolog.

Ez mind szép és jó, de ez mind ingyen van?

Természetesen nem. A munkaközvetítők ugyan tényleg mindenben segítenek, előfinanszírozzák a teljes programot, magyarul és angolul is elérhetőek a nap 24 órájában a nyár folyamán, de ennek az árát meg kell fizetni. Ez az anyagi teher kisebb részben a diákokat, nagyobb részben a táborokat terheli. A díjak fizetése minden vállalatnál és programnál máshogy alakul.A Camp Leaders amerikai táboros programjánál a jelentkezőnek a repülőjegy árának nagyságrendileg a felét fizetik a diákok, általában azt is részletekben. Ezen felül még egy nagyobb költség adódik, a vízumdíj, ami 160 dollár, azaz kb. 50 ezer forint. Ezt az összeget a jelentkező az Amerikai Nagykövetségnek közvetlenül fizeti. A cég ezt írta válaszában:

Ez így azonban önmagában még a közvetítőnek sem érné meg. Ahhoz, hogy a fent említett retúr repjegy teljes árát, egészésgbiztosítást,munkavállalási engedélyt biztosítani tudják a jelentkezőknek, ráadásul profitot is termeljenek, szükség van a táborok anyagi támogatására is. A diákok zsebpénzét, a szállást és az étkezést a táborok biztosítják (természetesen a táboron belül) egész nyárra, ezen felül pedig átlagosan 1920 USD-t fizetnek a közvetítőnek, a diákok programban való részvételének fedezésére. A tábor utáni utazás költségei ugyanakkor szintén a jelentkezőt terhelik - ennek mértéke azonban már csak rajtuk múlik. Nem csak a költségek változhatnak a munkaközvetítőtől függően, de van, ahol például a repjegyet megvásárolják és segítenek a vízum intézésben, máshol ezt a jelentkezőnek kell intézni és előre finanszírozni. Összességében azonban a nyár végén pluszban jönnek ki a munkavállalók.

A munka nem egyszerű

Mivel gyerektáborról van szó, a munka adja magát. Jellemzően kétféle munakörbe keresnek embert: counselor és kisegítő személyzet. Az előbbi azt jelenti, hogy a gyerekekkel kell tölteni a nap teljes hosszát, programokra kell őket elkísérni, el kell látni a teljes felügyeletüket. Ez értelemszerűen lehet könnyű, és nehéz is. Adorján ezt mesélte erről:

Bálint egy vallási táborban volt kisegítő munkatárs. A konyhán töltötte munkaideje nagy részét. Neki abból a szempontból egyszerűbb volt a dolga, hogy az estéi szabadok voltak. De a takarodó után neki sem szabadott elhagynia a kabinját.

Egyébként a három nyilatkozó szerint a közvetítők erre jóelőre felhívták a figyelmet: egyes táborok munkarendje feszes, házirendje szigorú. Így mindenki tudja, mit vállal, mielőtt kiutazik. András szintén kisegítő munkakörben dolgozott. Ő is kiemelte a munka intenzitását, de ő összességében pozitívabban nyilatkozott:

Ennek ellenére mindhárom megkérdezett korábbi dolgozó azt nyilatkozta, hogy megérte kiutaznia. Az Egyesült Államok egyébként tele van gyerektáborokkal, így a keleti parttól a nyugatiig szinte bárhol el lehet helyezkedni - persze ez azon múlik, hogy épp kit hova vesznek fel.

Nem keresik rommá magukat a munkavállalók

Ha csak az anyagiakat nézzük, akkor nem egy álommeló az amerikai tábor. Az már eddig is látszik, hogy az előzetes díj nagyjából 150 ezer forintra tehető - és ebben nincsenek benne az egyéb költségek (ruházat, bőröndök, stb). Ha valaki maga vásárolja a repjegyet, az szintén egy nagy összeg. Ehhez képest a fizetések meglehetősen alacsonyak - hiszen azok nagy része a közvetítő vállalatot illeti meg. A Camp Leaders ezt írta:

Azaz a fizetés nettó 300 ezer forint 9 hétre - és akkor már volt 150 ezer forintos kiadás is. Mindezekből még levonásra kerülnek majd az adók. A fizetés több rendszerben történhet: Bálint például 1250 dollárt zsebpénzt kapott, Adorján azonban a teljes összeget kapta meg (nagyjából 3500 dollárt), és ebből kellett a Camp Leadersnek elutalnia a tábori hozzájárulás körülbelül 2100 dolláros díját - ő azonban több időt töltött kint 9 hétnél, erre az időszakra a közvetítő már nem számolt fel neki díjat.

A program a jelenlegi vízuszabályzások miatt nem létezne közvetítők nélkül, így az árat meg kell fizetni a sok ügyintézésért és segítségért - ezeknek nagy költsége van, elég csak a biztsításra, repülújegyre és a folyamatos kapcsolattartás humántőke igényére gondolni. A visszamenőleges adóztatás viszont azért kellemetlen, mert azt a teljes összeg után kell megfizetni, nem csak a munkavállalónak járó rész után - feltéve, ha adófizetési kötelezettsége keletkezik.Azonban ez is táboronként változhat, és mivel új szabályozásról van szó, egyelőre nem látható pontosan, hogy ez hogyan alakul.

- mondta Adorján. András ezt válaszolta a kereseteket illető kérdésünkre:

Nem a fizetésért csinálják

A work and travel programok nagy előnye, hogy az amerikai munkatapasztalat mellett a vízum lehetővé teszi a munkaszerződés lejártát követően további egy hónap utazást. A válaszadóktól megtudtuk, hogy ezt szinte kivétel nélkül mindenki ki is használja.

- mondta Adorján. A munkatársak egyébként meglehetősen vegyesek. Sokan gondolnák, hogy a táboroknak az alacsonyabb munkaköltségek miatt éri meg a nemzetközi diákokat foglalkoztatni, de ez nem feltétlenül van így. Adorján bevallása szerint például az amerikai dolgozók ugyananyit kerestek, mint a magyarok, skótok, lengyelek. Csak nekik nem kellett fizetniük a munkaközvetítőnek, persze emiatt mindent maguknak kellett intézni. Adorjánnak például a közvetítő vásárolt repjegyet még az utazás során is, persze saját költségre. Bálint is körbeutazta az országot:

András sem hagyta ki az utazást, ő a következő helyeket járta be:

Összességében tehát látszik, hogy bár a munka nehéz, aki külföldre vágyik, érdemes belevágnia, még az alacsony fizetés ellenére is. A munkaközvetítők segítsége miatt pedig a jelentkezők gyakorlatilag minden ügyintézéstől megszabadulnak. Így tehát a nyári gyerektábor nem azoknak való, akik meg akarják szedni magukat. Legszemléletesebben talán András foglalta össze a program lényegét: