Tényleg jön az újabb brutál drágulási hullám 2025-ben? Elképesztő, ami a magyar vásárlókra vár

Már évek óta tapasztalhatjuk, hogy gyakorlatilag minden hónapban többet fizetünk az élelmiszerekért - még az alapvetőkért is - a boltokban, mint korábban tettük. Ebben némi megakadást hozott a kormány által bevezetett kötelező árstop, de mióta azt kivezették, megint komolyabban érezhetjük, hogy egyre több pénzt hagyunk ott a boltokban egy-egy vásárlás alkalmával.

A folyamat most, 2024 decemberében ott tart, hogy a tej egy év alatt 50, a liszt 40 százalékkal drágult a novemberi adatok szerint - erről tegnap lapunk is bővebben beszámolt. A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag arról kérdezte az élelmiszeripari szakértőket, mi okozhatta ezt a brutális drágulást, és mire kell felkészülnünk 2025-re a boltokban?

Nem kell aggódunk, nem lesz drágulás?

Egyelőre nincsenek jelei a komoly élelmiszerdrágulásnak, csakhogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján teljesen azért nem lehet megnyugodni - mondta a CashTagnek Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.

Jelenleg nem látunk semmi olyan jelet a világpiacon vagy a magyar piacon, ami nagyon drasztikus ármozgást eredményezne a közeljövőben az élelmiszerek fogyasztói árában. De hát azért az elmúlt 3-4 évben megtanultuk, vagy tudunk meglepődni, tehát jöhetnek olyan külső hatások, amelyek eredményeként a mezőgazdasági termények piacán valamiféle árváltozás indul el, ami előbb-utóbb mindig megjelenik az élelmiszereknek az árában. Ami most sokakban kérdőjelként felmerül, az az, hogy a forint gyengülésének az eredményeként várható-e valami drágító hatás

- fogalmazott az elnök. Azt is hozzátette, hogy nagyon oda kell figyelni a forint árfolyamára, nem mindegy ugyanis, hogy hogyan bírja az euróval szembeni csatát a magyar fizetőeszköz.

Nyilván, hogyha ez hosszabb ideig tart, vagy esetleg a jelenleginél is nagyobb mértékű gyengülés lesz, akkor ezzel számolni kell. Már csak azért is, mert az alapvető élelmiszerek esetében a mezőgazdasági termékek magyarországi belföldi ára az direkt módon hozzákötött, vagy indirekt módon hozzákötött a világpiaci árakhoz, amely világpiaci árak dollárban, illetve euróban vannak kifejezve. Tehát abban az esetben, hogyha tartós és esetleg jelentősebb forintgyengülés lesz, akkor ha a világpiacon nem is történik semmi, számolni kell azzal, hogy előbb-utóbb az megjelenik az élelmiszerek fogyasztói árában

- tette hozzá Éder Tamás.

Miért fontos az euró árfolyama?

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője arra világított rá, hogy például az élelmiszerárak változásai is igencsak függenek a forint árfolyamától - vagyis rossz az a beidegződés, hogy nem kell törődni azzal, mennyi éppen egy euró.

Gyakran elhangzik ez, hogyha gyengül az euróhoz képest a forint: "Mit érdekel engem az euró? Hát forinttal fizetek". Az a probléma, hogy az értékláncban, tehát abban a folyamatban, amíg létrehoznak egy terméket Magyarországon, mondjuk egy élelmiszer terméket, rengeteg olyan bemenet input van, ami vagy euróban vagy dollárban van számolva. Ilyenek például a kőolaj, a földgáz ára, de hogy mondjuk az élelmiszerhez közelebbi példákat mondjunk, a műtrágya ára, euróban számolják egyébként, általában a párizsi tőzsde áraihoz viszonyítják a gabonaárakat, a német tőzsdei árakhoz viszonyítva határozódnak meg a sertésárak Magyarországon

- mondta a főszerkesztő.

Ugyanakkor az is fontos szerinte, hogy a forint ne gyengüljön jelentősen, hiszen ebben az esetben ezt szinte azonnal megérezzük a boltokban is.

Hogyha az euróhoz képest a forint nagyon nagy mértékben gyengül - és most látunk egy kifejezett gyengülést - az bizony a bemeneti dolgokat kezdi el megdrágítani. Nyilvánvalóan, ha nekem drágább termelni, mert a költségeim emelkednek, akkor drágábban fogom továbbadni ezt. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy mikor megy át ez a forintgyengülés az árakba, de előbb-utóbb biztosan át fog menni, és az is egy nagy kérdés, hogy milyen mértékben, ha kirívó lesz a forintgyengülés mondjuk a jövő év első felében, akkor egészen biztosan nagyon-nagyon komolyan és egy az egyben áthárítják ezt a szereplők

- mondta Braunmüller Lajos.

MBH: nem lesz komoly drágulás 2025-ben

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár-és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója stábunknak jó hírrel tudott szolgálni: az ő prognózisuk szerint nem lesz jelentős áremelkedés 2025-ben.

Teljesen jó hírem van, nem számítunk élelmiszer-inflációra. Ez az inflációs százalék, amiket említettél, ezek a teljes időszaknak az inflációs környezetét jelentik. Tehát ennyi benne van, benne is kell, hogy legyenek a gazdaságban, mert különben a gazdaság defláció sem egy jó mutató. Tehát ha ez nincs, akkor a gazdaság megáll, vagy nem működik, vagy összehúzódik. Nincs gazdasági növekedés, tehát nem tartanék. Az a kétszer 20%-os infláció, ami végbement Magyarországon két évvel és három évvel ezelőtt, erre mi nem számítunk. Ez egy egyszeri dolognak tűnt akkor. Sok eredője volt, most ezt nyilván nem nehéz itt végigvenni, de nem számítunk élelmiszerár-inflációra ennél nagyobb mértékben egyáltalán

- mondta Hollósi Dávid.