Megszólaltak az elemzők: ennyivel nőhetnek még a bérek Magyarországon

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 343 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt - közölte a KSH. Két szakember is elemezte a helyzetet:

Németh Dávid, K&H

A friss adatok szerint a nettó reálbérek közel 8 százalékkal nőttek januárban, Németh Dávid K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint ez segíti a lakossági fogyasztás bővülését, viszont rontja a külkereskedelmi mérleget, mivel növeli az importból származó termékek forgalmát.

"A növekedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum idei növelésének köszönhető. Ez tolja fel a teljes bértáblát. Másrészt a munkaerőpiacon látható túlkereslet miatti béremelési nyomás is hozzájárul a fizetések emelkedéséhez" - mondta a bank vezető elemzője. Az elmúlt években megugró bértömeg a költségoldalon jelentkezik, ami két oldalról is kockázatot jelent a számukra. Az egyik az áremelési kényszer. A másik, hogy a termelékenységet, hatékonyságot kell javítani a magasabb bérek miatt. Azok a cégek, amelyek nem tudják lekövetni a fizetések emelkedését áremeléssel vagy beruházásokon keresztül történő hatékonyságjavulással, könnyen csődközeli helyzetbe kerülhetnek.

Suppan Gergely, Takarékbank

Várakozásaink szerint idén 9,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8 százalékos, a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 3 százalékos infláció mellett 6,5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51,5 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.
A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben akár 20 százalék körüli bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, így az idei év közepétől az egészségügyi szakdolgozók bére három év alatt 72 százalékkal emelkedhet.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Eközben pedig kiemelkedő mértékben folytatódhat a lakosság vagyonának növekedése is.

A szochó évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest. Tavaly a nominális GDP 9,6 százalékkal nőtt, ami lehetővé tette a hasonló mértékű bérköltség növekedést, így tavalyi 11,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek. A 2016-2022 közötti időszak első két évében a reálbérek 19,4 százalékkal nőttek, így az idei évtől átlagosan 6 százalékos reálbér növekedés is elég lehet a konvergencia program 50 százalékos reálbér növekedését kitűző cél eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek, ez pedig a fogyasztás tartósan magas dinamikáját is biztosítja.