Magyarok ezrei vándoroltak ki ősszel: a gigafizetés, tuti meló várja őket

Újra 110 ezernél is több magyar dolgozik külföldön, a KSH szeptember-novemberi adatai szerint ugyanis honfitársaink megint nyakukba vették a világot: nagyjából 3900-al többen vallották magukat "külföldi telephelyen dolgozónak", mint a hivatal előző adatközlésekor. 2018 elejéhez képest egyébként több mint 14 ezer fős volt az emelkedés.

A növekedés pontos oka nyilván nem ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Egyfelől sokan csak idénymunkában dolgoznak külföldön, például vendéglátósként a síközpontokban. Náluk jellemzően pont a fenti időszakban indul a munka, a szezon. Ráadásul a mostani szezonban még az eddiginél is egyszerűbb vendéglátós melót találni például Ausztriában, ez is meghozhatta a külföldre vágyó magyarok kedvét.

Lasszóval fogdossák a munkaerőt

Korábban a Pénzcentrum is megírta, hogy nehéz helyzetbe kerültek az osztrák síparadicsomok vendéglátósai, így pedig akár szezon közben is könnyen lehet munkát találni kint. Ugyanis egyszerűen nincs elég ember, a munkáltatók pedig olyan kedvezményekkel is csábítják a pincéreket, szakácsokat, amik eddig nem voltak jellemzőek: mostmár nem csak a szállás és az ellátás jár a fizetés mellé, hanem akár többnapos pihenő is, ami az utóbbi években csak álom volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit kereshetsz az alpesi hotelekben: lasszóval fogdossák a magyarokat

Egy kint dolgozó magyar szerint eddig is nagyon megérte kimenni és végighajtani a téli síszezont, most pedig még jobb a helyzet.

Egy kint dolgozó magyarral is beszéltünk, aki szintén megerősítette, hogy a mostani szezonban valamiért kevesebben jelentkeztek a síparadicsomokba dolgozni, pedig - ahogy ő is mondta - egy szezon alatt rendesen megszedheti magát az ember.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy még most, a szezon kellős közepén is találni hirdetéseket, amelyekben vendéglátósokat keresnek különféle síterepekre. A havi bér jellemzően 1000-1200 euró (320 - 386 ezer forint) körül van, és ahogyan már említettük, szállás és ellátás is jár a kinti dolgozóknak.

A Brexit miatt is sokan útra kelhettek

Bár az még korántsem dőlt el, hogy az Egyesült Királyság milyen feltételekkel lép ki az EU-ból, annyi biztos: a kilépés után sokkal nehezebb lesz munkát vállalni. Korábban ennek kapcsán több munkaközvetítővel beszéltünk, ők is azt mondták, megélénkült a kereslet az angliai munkák iránt, ugyanakkor sokan nem tudják pontosan, hogy milyen feltételekkel maradhatnának a munkahelyükön a Brexit után. Jelenlegi állás szerint 2020. december 31-ig változatlanul, szabadon vándorolhatnak be az EU-s állampolgárok a szigetországba, csak letelepedési engedélyt kell kérniük - az "átmeneti időszak" márciustól kezdődik, ekkor indul meg hivatalosan a kilépési folyamat. A jelenlegi álláspont szerint a már kint dolgozók maradhatnak majd, csak nekik is letelepedési engedélyt kell kérniük - szóval aki egyszerűen akar munkát vállalni kint, annak iparkodnia kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével lépnek le külföldre a magyarok: a kor, végzettség nem számít

Luxusfizetés várja őket, és a szállás miatt sem kell aggódniuk.

Nem tudni semmit

Tóth Bernadett, az Euwork nemzetközi állásközvetítéssel foglalkozó cég munkatársa a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy összességében nem mondaná, hogy félnek ezek az emberek az Egyesült Királyságban dolgozni, inkább zavarja őket a jelenlegi bizonytalanság és az információ hiány. A Brexit utáni átmeneti időszakról ugyanis eddig csak találgatások, tervezetek vannak ugyanis, de már ezekből látszik, hogy elég korlátozottak lesznek az alacsonyabban képzett külföldiek lehetőségei. Tavaly a Telegraph hozott nyilvánosságra egy bevándorlásügyi tervezetet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Retteghetnek az angliai magyarok: jelentős korlátozások léphetnek életbe

A magas szakképzettségű EU-munkavállalóknak kedvezne, az alacsonyabb végzettségűek jogosultságait ugyanakkor jelentősen korlátozná az új brit bevándorlási szabályozás a The Daily Telegraph által látott előkészítő munkaanyag szerint.

Ez csak egy tervezet, de a hírek szerint a britek egy a kanadai és az ausztrál rendszerhez hasonló szisztémát építenének ki, amely nem a származás, hanem a képesítés szerint rangsorolná a munkavállalókat. Ugyanakkor a jelenlegi káoszban már az sem biztos, hogy egyáltalán lesz-e Brexit: a brit kormánynak mindeddig nem sikerült megállapodást kötnie az EU-val és nem úgy tűnik, hogy egyhamar dűlőre jutnának. Szélsőséges forgatókönyvként az úgynevezett "hard Brexit" is számításba jöhet, ennek során a britek bárminemű egyezség nélkül válnának ki az Unióból - ez ugyanakkor egyik félnek sem lenne kedvező. Több brit politikus pedig új Brexit-népszavazást akarna, mondván az előző referendumkor a népesség nem volt teljesen tisztában a következményekkel, "az emberek nem arra szavaztak, hogy rosszabbul éljenek".

EZ IS ÉRDEKELHET

Brexit: erre a 7 kérdésre keresi most minden magyar melós a választ

2021-tól vége a jó világnak?

Utóbbinak kicsi a valószínűsége, legalábbis Theresa May kormányfő elzárkózik az új népszavazástól, őt pedig nem fogják eltávolítani, sőt tavaly év végén szavazott neki bizalmat a pártja - vélhetően azért, mert senki nem akarja tőle átvenni a kormányzást ebben a helyzetben. Szummázva: egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy márciusban elindul a folyamat, de hogy milyen feltételekkel