Benyújtották! Itt vannak a részletek az új adókról

Pénzcentrum
2012. május 11. 19:01

Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek a távközlési adóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


A telefonhívásokra percenként 2 forint, az sms-ekre pedig darabonként 2 forint adót vetne ki a Nemzetgazdasági Minisztérium július 1-től. Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma. Kérdés, hogy mi van akkor, ha a csomagban például 100 sms ingyenes, de valaki csak havonta tíz darabot küld el, akkor is a 100 sms után kell-e a díjat megfizetni?

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély előfizetőnél és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám. Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az üzenetküldés adománygyűjtő számra, a teszthívás. A magánszemély előfizetők hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc után nem kell megfizetni az adót.

Az adó alanya a szolgáltató. Az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani és megfizetni. Kivétel ez alól az első bevallás időpontja, amely nem augusztus, hanem szeptember 20-a.

Az Országgyűlés honlapján a jövő hétre közzétett napirendi javaslat szerint a parlament egy hét alatt lezavarná a telefonadóra vonatkozó javaslat vitáját, és meg is szavazná az új törvényt. Ehhez képest számos kérdés nem tisztázott még. A beterjesztett törvényjavaslat továbbra sem tisztázza azt a kérdést, hogy a céges flottákba tartozó, egymás között ingyenesen telefonálókat hogyan érinti az adó. Lehet úgy is értelmezni az előterjesztést, hogy a nulla forintos percdíjú hívásokat is 2 forint adó terheli majd.

ÍGY CSÖKKENTHETED a költségeidet az adó bevezetése után: Hiába cseng a Matelcsy: így kerüld ki a telefon-különadót

Adókról van szó, nincs mese
Nem lehet illetéknek nevezni a pénzügyi műveleteket terhelő új közterhet, egyértelmű, hogy adóról van szó - jelentette ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig a tranzakciós "illetékért" nem kapnak semmit cserébe az adófizetők - érvel a szakember.

Angyal József szerint hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg, mert így szétterítik a közterheket az adózók között. Az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak - hangsúlyozza az adószakértő.

Érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az is, hogy az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterhek közvetlen adók lennének, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.

Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatók egy az egyben át tudják terhelni a lakosságra az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók.

Adó szinte minden pénzre, ami mozog

Pénzügyi tranzakciós illeték terheli 2013. január 1-től a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalást, a beszedést, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést, a készpénzbefizetést fizetési számlára, a készpénzkifizetést fizetési számláról, a készpénzátutalást, az okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását is.

Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

Nem kell az adót megfizetni az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő fizetési számlák között végrehajtott fizetési műveletre, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik. Mentes az adó alól továbbá az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, vagyis az 1 ezreléke.A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi nyilatkozatának megfelelően nem lesz maximum összege a fizetendő tranzakciós adónak, ellentétben a Széll Kálmán Terv 2.0-ban írtakkal, ahol még az szerepelt, hogy az adó legfeljebb 30 ezer forint lehet.

A pénzügyi tranzakciós illeték alapja általánosságban véve az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli. Készpénzbefizetés esetén az illeték alapja a kedvezményezett részére teljesítendő összeg, készpénzátutalás esetén pedig az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg. Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az összeget a Magyar Nemzeti Bank által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A bankokat terheli a tranzakciós adó

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kell teljesíteni. Készpénzbefizetés esetén a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóját terheli az adó. A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynek kell az adót megfizetnie.

Készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató, okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató, készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén pedig a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója az adó alanya. A bank viselné az adóterhet abban az esetben is, ha az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

A törvényjavaslat szerint a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell megállapítania, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania és megfizetnie.

A tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstár által a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, valamint a bankok saját pénzforgalmi számlájuk terhére megvalósított fizetési műveletekre.

A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint ellentmond a kormánnyal kötött megállapodásban foglaltaknak, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a szolgáltatóknál jelenik meg többlet ráfordításként. Ha a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét, illetve tovább növeli a hitelek árát.

Jön a biztosítási adó is

Adóval terhelné meg a kormány 2013. január 1-től a biztosítási szolgáltatásokat is. Az adó alapja a biztosítási díj. Mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 30, casco biztosítás esetén 15, a vagyon- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalék lenne. Az adót a biztosító társaságoknak kellene bevallaniuk és megfizetniük a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követ hónap 20. napjáig. Ez a javaslat akár bevallási káoszhoz is vezethet, lévén, hogy a biztosításoknál havi, negyedéves és éves díjfizetés is lehetséges.

A biztosítási adó három közterhet vált ki:a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást. A 2012. december 31-ét követő időszakra már beszedett baleseti adó az adóalanynak visszajár, a visszafizetett adót a biztosító az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
perfekt  |  2021.11.26 11:35
Közeledik a karácsony és lassan ismét vége lesz egy évnek. A számviteli szakemberek ismételten átéli...
hrdoktor  |  2021.11.22 05:36
A modern terápiás eljárások segítségével a megfelelő életminőség és a szexuális aktivitást is meg le...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 27. szombat
Virgil
47. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. november 27. 19:18