A vissza nem térítendő támogatás és a munkáltatói lakáskölcsön adózása

A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.

A méltányolható lakásigény mértékét az alábbiaknak megfelelően határozza meg a kormányrendelet:

Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni.

Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.

Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.

Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.

Forrás: PM Jövedelemadók főosztálya, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály