Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Pénzcentrum

2005. október 26. 10:20

Link a vágólapra másolva

Tekintettel arra, hogy a pénztártagok által fizetett díjak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőséggel bírnak, a Felügyelet elemzési jelleggel áttekintette az egyes önkéntes nyugdíjpénztárak díjstruktúráját. A PSZÁF számítást készített mind a (vizsgálat időpontjában aktív) 75 önkéntes nyugdíjpénztár díjterhelését illetően. Természetesen a mellékelt számítás egyfajta megközelítése a problémának, azonban arra mindenképpen alkalmas, hogy bemutassa a múltbeli és a jelenlegi díjterhelés mértékét, illetve alakulásának tendenciáját. A számítás eredményeként az elmúlt öt év pénztárankénti díjterhelését mutatta be a felügyelet, külön kiszámítva a vagyonnal súlyozott átlagos díjterhelést is. A pénztártagok számára a nyugdíjpénztári megtakarításukat terhelő díjak és költségek csak meglehetősen bonyolultan ítélhetők meg. Ilyen díjként egyrészt a befizetett tagdíjak működési és likviditási tartalékra jutó hányada, másrészt a teljes megtakarításukra vetített befektetési díj (elsősorban vagyonkezelési díj) tekinthető. Ez a megközelítés a pénztártagok oldaláról méri fel a díjakat. A pénztártagok számára a különböző pénztárak díjterhelése (működési és likviditási célú befizetések, továbbá a befektetési díjak) nem csupán a díjak különböző vetítési alapja miatt (befizetés-arányos, illetve vagyonarányos) ítélhető meg nehezen, de az időtényező figyelembevétele is problémát okoz. A megtakarítások kezdeti éveiben ugyanis a működési és likviditási célú tagdíjlevonás tetemes hányadot tesz ki a díjterhelésből, míg a befektetési díjak aránya csekélyebb. Később a befektetési díjak fokozatosan kiszorítják a díjterhelésből a működési és likviditási célú tagdíjbevételeket, így hosszú távon már előbbiek a meghatározóak. Összességében elmondható, hogy az elmúlt öt évben a szektorszintű díjterhelés fokozatosan és folyamatosan csökkent, 2004-ben vagyonnal súlyozottan 1,35 % volt (önkéntes nyugdíjpénztárak esetében). 2004-re a szektorszintű súlyozatlan átlagos díjterhelés 1,15 %-ra mérséklődőtt, ami természetesen - a komoly piaci koncentráció miatt - nem reprezentálja tökéletesen a szektor egészének tényleges költségeit, azonban a konstrukció díjának szintjét jól mutatja. * Számtani átlaggal számítva. ** Súlyozás az év végi pénztárankénti vagyonadatokkal. Jól megfigyelhető tendencia a vizsgált időszakban a működési díjterhelés rész csökkenése, és az hogy 2004-re a befektetési és működési díjak hatása kiegyenlítődött. Klikk a képre! * Súlyozás az év végi pénztárankénti vagyonadatokkal történt. A fenti adatokat jól reprezentálja az alábbi grafikon is, amelyen tisztán megfigyelhető, hogy a működési költségek vagyonarányos csökkenése a díjterhelés mérséklődésének elsődleges oka.

Ezekben a szakmákban beindult a kirúgási hullám Magyarországon: rengeteg munkavállaló retteghet

A rekordmagas idei foglalkoztatás úgy tűnik, véget ért: júliusban és augusztusban is csökkent itthon a dolgozók száma.

Több tízezer magyar munkavállaló elégedetlen: elegük van a mostani felállásból

Nem sokkal jobb a helyzet a milleniumiak körében, akik csak minimális mértékben elégedettebbek, mint a Z és az X generáció képviselői.

Egyre nagyobb a nyomás a magyar munkahelyeken: ez most a fegyver a dolgozók kezében

A hétről hétre súlyosbodó infláció és az energiaválság árnyékában a kékgalléros munkavállalók megtartása folyamatosan új megoldásokat igényel.

34 évesen ért a csúcsra a magyar ex-miniszter: elárulta, minek köszönheti a mesébe illő sikert

Az csak egy része a folyamatnak, hogy elégedettek voltak a munkájával, van más összetevő is.

Plusz pénz üti hamarosan rengeteg magyar munkavállaló markát: nekik jár kompenzáció

A hazai cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: történt valamilyen mértékű béremelés január és augusztus között.

Egyre több magyar szenved a saját munkahelyén: nem lesz ennek jó vége

Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma.

Mi lesz itt? Egyre fogy az álláshirdetés, de növekszik az álláskeresők száma

Kevesebb volt az álláshirdetés idén a júniustól augusztusig tartó időszakban, a munkakeresők viszont az eddigieknél aktívabbak a munkaerőpiacon.

Ők lehetnek most a munkaerőhiány nagy nyertesei: nem is sejtik, hogy nyeregben vannak?

Főként azokban a szakmákban könnyebb számukra az elhelyezkedés, amelyekben súlyos a munkaerőhiány.

Egyre sűrűbben dolgoztatják feketén a magyarokat ebben a szektorban: mi lesz velük?

Továbbra is meghatározó jogsértés a hazai munkaerőpiacon a feketefoglalkoztatás.

Kitálalt a bringafutár: ennyit keres most egy kata-károsult ételfutár a fővárosban

A kata megreformálása keményen érintette az ételfutárokat, de valóban jóval kevesebb keresnek az adóváltozás életbe lépése óta?

Kilőttek a diákmunkák fizetései is: akár 3000-es órabérre is számíthat, aki a tanulás mellett dolgozna

Idén nyáron akár 15-20%-kal is nőhettek a diákmunkákért ajánlott bérek. Van, ahol 3000 forintot is fizetnek óránként diákoknak.

Lesújtó ábrán a magyar valóság: a legtöbb dolgozó 3 hónapig sem élne túl, ha jön az összeomlás

Több hónapra elegendő tartalékkal csak kevesen rendelkeznek, a magyarok egy jelentős része egy hónapig sem húzná ki rendszeres fizetés nélkül.

Óriási bezárási hullám a Postánál: alig egy hete maradt ezeknek a hivataloknak

A posta 35 budapesti hivatal bezárásától döntött, október 7-ig lehetnek nyitva ezek a posták.

Négynapos munkahetet tesztel a magyar üzletlánc: először irodai dolgozókon kísérleteznek

A változás nemcsak a munkavállalók, de a munkaadó számára is járhat előnyökkel, erről tanúskodnak a visszajelzések.

Retteghetnek a magyar munkavállalók: ez a vihar csak a kezdet, jöhetnek a tömeges elbocsátások?

Friss konferenciáról jelentkezik a Pénzcentrum, ahol szó volt a közelgő gazdasági válságról és ennek a munkaerőpiaci következményeiről.

Infláció követő bérezés? Van, ami még ennél is fontosabb a magyar dolgozóknak

Az alkalmazottak 55 százaléka még nem érzékel romlást a munkaerőpiaci helyzetében.

Itt a válasz a munkanélküliségi számokra: ezért ugrott meg az álláskereső magyarok száma

Az álláskeresők száma szeptemberben a rekordalacsony szintről kis mértékben emelkedni kezdett.

Több ezer embert keresnek: vidéki meló, 400 ezres kezdőbér, 8 általános is elég - bevállalnád ennyiért?

Rendőri-, határvadász szolgálat, fizetések alakulása a szolgálatoknál, kezdőbérek, fluktuáció - ezekben a témákban kérdeztük Pozsgai Zsolt, rendőrvezérőrnagyot.