-1 °C Budapest

Pozitív folyamat része a munkanélküliségi ráta emelkedése? - Érdekes tények és tendenciák

Pénzcentrum
2005. június 28. 12:15

"Bár a munkanélküliségi ráta 7% fölé emelkedett, ez nagyobb részben a korábban gazdaságilag inaktívaknak a munkaerő-piacon való újbóli megjelenésének köszönhető, amit a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaerő-piaci aktivitás fényében pozitívan kell értékelni. E mellett folytatódik a versenyszféra alkalmazotti létszámának emelkedése, miközben a közszféra tovább zsugorodik" - olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) néhány napja megjelent első negyedéves gazdasági jelentésének sajtóanyagában. Az első olvasásra kissé meglepő és ebben a formában kissé félrevezető GKM-mondatokat egyrészt érdemesnek tartjuk kissé árnyaltabban bemutatni. Másrészt hasznosnak ítéljük meg, ha a már megkezdődött választási kampányban a tényszerű adatok is egy helyen, összefoglalóan megtalálhatók. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt csütörtökön megjelent adatai szerint a március-májusi időszakban átlagosan 7.2%-on állt a munkanélküliségi ráta, ami több mint 6 éves csúcsnak felel meg. Egy év alatt 61 ezerrel emelkedett az állástalanok száma, és várhatóan tovább fog emelkedni. A téma tehát meglehetősen aktuális, érdemes a tartalmi kereteket is figyelembe véve jobban a folyamatok mögé nézni. Jelezzük, hogy a kérdéskör pontosabb megítéléséhez mélyebb elemzés, illetve újabb adatok lennének szükségesek. Jelen cikkünkben a folyamatok lényegét kívánjuk összefoglalni, és továbbgondolásra ajánljuk olvasóinknak.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


A 15-74 éves korosztályt figyelembe véve egy éve lendületes munkanélküliség-emelkedés figyelhető meg: tavaly március-május óta 241 ezerről 302 ezerre nőtt az állástalanok száma. A foglalkoztatottak száma viszont csupán enyhén (kb. 4 ezer fővel) csökkent éves összehasonlításban (3.88 millió fő), így látható, hogy nem tömeges állásvesztés miatti munkanélküliség-emelkedésről, hanem valami másról beszélhetünk.

A statisztikák szerint tavaly március-május óta a gazdaságilag aktívak száma 57 ezer fővel emelkedett, míg az inaktívak száma mintegy 53 ezerrel csökkent (ezek okairól később). Mindez arra utal, hogy a munkanélküliség emelkedése a gazdaságilag inaktívak felől "érkezik", akik újonnan, vagy ismét belépve a munkaerő-piacra (gazdaságilag aktívvá válnak) nem találnak állást, ami emeli a munkanélküliek számát. Az alábbi ábrákon a 2004. március-május és a 2005. március-május közötti időszak adatait jeleztük számszerűen és tendenciájukban.


Az alábbi grafikonokon az látható, hogy nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően alacsony a magyar aktivitási ráta (2003-as adat teljes népességre: 49.8%, illetve legújabb adat: 54.2% 15-74 éves korosztályra), valamint kiemelkedően magas az inaktivitási ráta (2003: 50.1%, legújabb: 45.7%). Ömnagában tehát a gazdaságilag aktív népesség bővülése (munkaerő-tartalékok megjelenése) kedvező folyamatnak mondható, ugyanakkor az "érem kedvezőtlen oldala" az, hogy a gazdaságilag aktívaknál tapasztalt állománybővülés az elmúlt egy év adatai alapján gyakorlatilag teljes egészében a munkanélküliek állományának növekedésében csapódik le. Így viszont már más megvilágításba helyeződik a kérdéskör (egy kedvezőtlen folyamat "árnyoldalaként" jellemezhető).


A minisztérium összefoglalójából idézett rész második mondatával (versenyszféra, illetve költségvetési szféra) az alábbi ábra tükrében nem értünk egyet: a versenyszféra létszámában megfigyelhető emelkedő trend megtört, tavaly augusztus óta 17 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, így idén áprilisban mindössze 2 ezerrel haladta meg a létszám a tavaly áprilisit. A költségvetési szféra létszámának zsugorodása az utóbbi hónapokban nem áll fenn, a létszám csökkenő trendje megtört, melyben szezonális hatásoknak is szerepe lehet (tavaly április óta 13 ezerrel csökkent a létszám).


Ezek után érdemes kicsit mélyebben a dolgok mögé néznünk és azt megvizsgálnunk, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet a munkaerő-piaci mozgásokban (inaktív-aktív-munkanélküli). Kezdjük a munkakínálat, majd folytassuk a munkakeresleti tényezők elemzésével!

Az inflációs jelentés (mely a Munkaerő-felmérés segítségével a 2004. évi folyamatokat elemzi részletesen, de feltételezhető, hogy a tendenciák 2005-ben sem változtak) szerint bár a munkanélküliség növekedése nem tekinthető korosztály-specifikus jelenségnek, de a munkanélküliségi ráta legnagyobb növekedése a 20-24, illetve az 50-54 év közötti korosztályban következett be. A munkanélküliség emelkedése elsősorban az érettségivel, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőket, valamint a felsőfokú végzettségűeket érintette (pl. 2004 végére 1 év alatt az egyetemi végzettséggel rendelkező állástalanok száma megduplázódott!)

A KSH adatai szerint a 15-24 éves korosztály aránya a teljes munkanélküli állományon belül 21.2%-ról 21.5%-ra emelkedett az utóbbi egy évben, és ezen korcsoporton belül a munkanélküliségi ráta a 2004. március-májusi 14.2%-ról idén február-áprilisra 19.2%-ra emelkedett.

A munkanélkülivé válás okairól készült statisztikák szerint a korábbi foglalkoztatás megszűnése (állásvesztők) miatt 2004 végéig összesen mintegy 20 ezren váltak munkanélkülivé, míg az iskolából kikerültek 10 ezer fővel emelték a munkanélküli-állományt (utóbbi 50%-os növekedést jelent, 2004. december/2003. december).

Kiáramlás az iskolapadokból

A fiatalok munkaerőpiacon való megjelenésében (jellemzően 3-5 évig) jelentős "korlátozó tényező" a felsőoktatás, azon belül is a nappali tagozatos képzés. Az ide felvettek száma az elmúlt másfél évtizedben meredeken emelkedett. A 2000-ben felvett mintegy 45 ezer hallgató döntő része tavaly, illetve idén első diplomáját megszerezve feltehetően már emelte a munkakínálati oldalt. Mivel a felvettek száma 2000 után is folyamatosan nőtt, ez azt jelenti, hogy a frissdiplomások egyre nagyobb számban áramlanak majd a munkaerőpiacra (növekvő kínálat).


A valamilyen felsőoktatási képzésre jelentkező hallgatók létszámcsúcsa tavaly született (közel 167 ezer fő), idén már több mint 20 ezerrel kevesebben szándékoztak továbbtanulni. Ez arra utal, hogy a továbbtanulási kedv (első, illetve további diplomák megszerzésére) feltehetően elérte csúcsát. A demográfiai sajátosságokból eredően (ld. később) arra lehet számítani, hogy középtávon egyre kevesebb diák tanul majd a felsőoktatásban. Ezek a sajátosságok a munkakínálat csökkenését vetítik előre a fiatalok irányából (egyre kevesebb új belépő a munkaerő-piacra).

Még mindig a fiatalokról

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 2005. áprilisában az első alkalommal regisztrált belépők (állásvesztő, vagy pályakezdő munkanélküliek) száma 9201 fő volt, ami 11.1%-kal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Külön ki kell emelni, hogy a regisztrált pályakezdő állástalanok száma (36783 fő) ekkor 20.9%-kal, míg a 25 év alatti regisztrált állástalanok száma (64314 fő) 11.9%-kal haladták meg a tavalyi áprilisit. Ezek az adatok jól mutatják, hogy az iskolapadból kikerülők fokozódó munkakínálata a munkanélküliség emelkedésében csapódik le.

Kiszorítanak a szlovákok és a románok?

A külföldi munkaerő-kölcsönzők tevékenysége eredményeként bővül a munkakínálat a magyar piacon. Ez elsősorban a határ menti megyékre vonatkozik, melyekben emiatt megfigyelhető a munkanélküliségi ráta emelkedése. Az ÁFSZ adatai szerint Vas, Zala, Komárom-Esztergom és Békés megyében 2005. áprilisában 25.4, 26.0, 25.1, illetve 14.1%-kal volt magasabb a regisztrált állástalanok száma, mint egy évvel korábban. Fontos azonban rögtön megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának nemzetgazdasági szintű emelkedése elsősorban nem ezekből a megyékből adódott.

Csak érdekességként utalunk rá, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a regisztrált szlovák munkavállalók száma idén május végén 12 ezer volt, míg a munkaerő-kölcsönzők által kölcsönzöttekkel együtt (nem regisztációköteles) ez a szaktárca szerint elérheti a 25 ezret is . Ez a szám a szlovák állam által a napokban meghirdetett utazási támogatás nyomán további 1000-1500 fővel emelkedhet. A román és ukrán munkavállalókról sajnos nem tudunk ilyen adatokat, de feltételezzük, hogy a szlovákokhoz hasonló nagyságrendben dolgozhatnak hazánkban, főként a mezőgazdaságban legális idénymunka keretében, vagy illegális csatornákon.

A gazdaságilag aktívak számának, és ezáltal a munkanélküliek számának növekedésénél (kínálat) meg kell említeni adminisztratív intézkedéseket is. Ilyenek pl. a sorkatonaság eltörlése, vagy a nyugdíjrendszer korábbi megváltoztatása. Az előbbi eset az MNB adatai szerint 2004-ben mintegy 3 ezer fiatalt érintett, egy részük átmenetileg bizonyára a munkanélküliek számát gyarapította.

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiaknál és a nőknél egyaránt 62 év. Ettől eltérés a jelenlegi helyzetben már csak az 1945-ben született nők esetén lehetséges, akiknél 60 év a korhatár, tehát idén válnak nyugdíjassá (megfelelő mennyiségű szolgálati idő szükséges). A KSH adatai szerint az 59 éves nők tavaly január 1-én 69.705-en voltak, idén tehát nagyságrendileg ekkora embertömeg válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra. Ez tehát csökkenti a munkakínálatot.

A szabályozás szerint az a nő, aki 1946-ban született, már csak 61 éves korában mehet nyugdíjba, azaz 2007-ben (61.718 fő). Ez tehát azt jelenti, hogy 2006-ban adminisztratív módon korlátozzák a munkaerőpiacról való kiáramlást, ami tehát a gazdaságilag aktív népesség létszámát átmenetileg emeli (már belép egy újabb fiatal évfolyam a munkaerő-piacra, az idősek pedig még nem lépnek ki). Az 1947-ben született nők már csak 62 éves korukban élhetnek az öregségi nyugdíj jogával, ami 2009-et jelent (2004-es adatok szerint várhatóan mintegy 62 ezer nőt érint). 2008-ban tehát ismét átmenetileg felduzzad az aktívak létszáma.

Az igazán érdekes kérdésre, hogy a nyugdíjkorhatár közelébe érkezett személyek a gazdaságilag aktív népességen belül vajon a foglalkoztatottak, vagy a munkanélküliek számát gyarapítják, sajnos nincsenek adataink. A szabályozás szerint 2004-ben is volt egy női korosztály, akik munkaerő-piacról való kiáramlását korlátozták, ami a növelhette az aktívak, és ezen keresztül a munkanélküliek számát is. Az inflációs jelentés szerint azonban az öregségi nyugdíjigénylések 2004-es alakulása ezt nem támasztja alá, így a nyugdíjkorhatár emelésének a korábbi évekhez hasonló hatása lehetett a munkanélküliségi ráta alakulására.

Középtávú tendenciák

Fontos utalni rá, hogy milyen tendenciák mutatkoznak a belépő fiatalok és a mukaerő-piacról kilépő idősek számában az elkövetkezendő években. Bár pontos adatokat nem lehet mondani, hogy egy fiatal melyik évben fog belépni, illetve, hogy egy idős személy melyik évben fog kilépni a munkaerő-piacról, de az alábbi ábra a demográfiai sajátosságok alapján jól érzékelteti, hogy a tendenciák egyértelműek: csökken a fiatal új belépők száma, míg ezzel párhuzamosan egyre nő az idősek száma, akik kilépnek a piacról. Ez csökkenő aktív népességet vetít előre, melynek nagyságrendje éves szinten több tízezer főben mérhető.

Az ábrákon mostanhoz képest az elkövetkezendő 9 évet jelentettük meg: aki tavaly 15 éves volt, az várhatóan ilyen időtávon belül már belép a munkaerőpiacra, míg az idősebbeknél aki tavaly 52 éves volt, az 2013-ban várhatóan nyugdíjassá válik.


Érdemes a társadalom egészének demográfiai folyamataira is vetni egy pillantást (korfa), mely az állami nyugdíjrendszer problémáira irányítja rá a figyelmet: egyre kevesebb aktív dolgozónak kell(ene) eltartania egy egyre bővülő inaktív (nyugdíjas) állományt (mely nem csak magyar sajátosság).

A probléma 10 év múlva különösen kiéleződhet, amikor a tavaly 50-54 éves korosztály majd nyugdíjassá válik (hullámszerű kivonulás a munkaerőpiacról), míg a fiatalok közül egyre kevesebben lépnek majd be a piacra.

2004 közepétől a nemzetgazdasági munkakereslet bővülése fokozatosan lassult. Az elmúlt hónapokban a munkaerő-felhasználás a versenyszféra szintjén stagnált (illetve kissé csökkent). Az inflációs jelentés szerint a munkaerő-felhasználás stagnálása (csökkenése) mögött a munkakereslet dinamikájának csökkenése állhat, ami összhangban van a külső konjunktúra gyengülésével.

Az állásvesztés ágazati jellemzői

Az utolsó munkahelyre vonatkozó szektorvizsgálatok alapján - bizonyos ellentmondásokat felvetve - a piaci szolgáltatások és a feldolgozóipari szektor bocsátotta ki a legtöbb munkanélkülit (67, illetve 63 ezer főt 2004. negyedik negyedévében). Érdekes, hogy a piaci szolgáltatási szektorban a munkanélküliség emelkedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett ment végbe, mely a jegybank szakértőinek feltételezése szerint a kereskedelem, és ingatlan, gazdasági szolgáltatás ágazatok munkaerő-allokációjával állhat összefüggésben. A feldolgozóiparban a munkanélküliség emelkedése mellett a foglalkoztatottság viszont csökkent. A szektoron belül a legnagyobb munkanélküliség-emelkedés a faiparnak és a gépiparnak tulajdonítható.

Meg kell jegyezni, hogy a legnagyobb létszámvesztő ágazatoknak tekinthető textil- és élelmiszeripar csak alig növelte a munkanélküliek állományát. Szintén érdekes, hogy az állami szektor enyhén csökkenő foglalkoztatotti létszáma (13 ezer fő tavaly áprilishoz képest) és a mezőgazdaság munkanélküliség-növekedéshez való hozzájárulása is mérsékelt maradt, ami arra utal, hogy vagy más ágazatokban helyezkedtek el az elbocsátottak (mobilitás, átképzés), vagy gazdaságilag inaktívvá váltak. Ezek a folyamatok további vizsgálatot igényelnek.

A keresleti-kínálati elemzésből láthatjuk, hogy a munkakínálat oldaláról több irányból is nyomás mutatkozik, mely a nemzetközi összehasonlításban nem túlzottan rugalmas (pl. átképzés) és mobil magyar munkaerőnél (stagnáló, illetve enyhén szűkülő munkakereslet mellett) a munkanélküliségi ráta emelkedését eredményezi. Véleményünk szerint a munkakínálat emelkedése a meghatározó a munkanélküliségi ráta emelkedésében. Ezt támasztja alá, hogy a nemzetgazdasági foglalkoztatottság csak enyhén csökkent, míg az aktív népesség létszáma a korábban említettek alapján több mint 60 ezer fővel emelkedett.

Az Eurostat 2003-as adatbázisa alapján az EU 25-ben Lengyelország, Málta és Olaszország után a negyedik legalacsonyabb volt a magyar foglalkoztatási ráta (57.0%, 15-64 éves korosztály). Ez a helyzet azóta inkább romlott: a 2003-as 50.7%-os átlagos foglalkoztatási arány idén január-május átlagára 50.2%-ra csökkent (bár ezek az adatok a 15-74 éves korosztályra vonatkoznak).

Érdemes tehát ebben a szituációban röviden áttekinteni a kormány által tavaly év végén meghirdetett Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet. Ebben többek között az áll, hogy:

- a demográfiai előrejelzések szerint a 15-64 éves népesség száma 2006-ig mintegy évi 25-30 ezer fővel várhatóan még növekedni fog, 2007-től évi 15-16 ezer fővel csökken, összességében 2010-re 6.85 millió főre lesz tehető

- a korfa sajátosságait is figyelembe véve cél az, hogy a 15-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatottak száma 2006-ban 4.05-4.06 millió fő, 2010-ben 4.30-4.32 millió fő körül alakuljon (éves szinten 0.8%-pontos, azaz átlagosan 59 ezer fős javulás)

- az említett korcsoportban az aktivitási ráta (2006-ra 62%-os, 2010-re 66-67%-os) növekedése a foglalkoztatási rátához hasonló ütemű lesz. (A munkanélküliek száma és aránya a terv szerint 2006-ig 245 ezer fő körül (5.9%) alakul, majd a foglalkoztatás kissé gyorsabb bővülése miatt a ráta néhány tized százalékponttal csökken.) Fontos kiemelni, hogy a korábbi vizsgálatoknál a KSH által használt 15-74 éves korosztályt mutattuk be, míg az akciótervben 15-64 éves korosztály szerepel, így az aktivitási, a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági eddig említett adatok nem hasonlíthatók össze egymással.

- ezen célok eléréséhez a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van (új munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás-bővítő intézkedések, inaktívak munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása, munkaadók célzott támogatása a hátrányos helyzetűek felvételére, stb.)

Az akcióterv gyakorlatilag azt vetíti előre, hogy a gazdaságilag aktív népesség bővülése a munkanélküliséget nem, csak a foglalkoztatást érinti (növeli). Az elmúlt egy év adatai ennek éppen a fordítottjára utalnak: az aktív népesség bővülése teljes mértéken tetten érhető a munkanélküliek számának növekedésében.

A 2010-ig tartó 5 éves távon feltételezésünk szerint az "igazság" valahol a két szélsőséges pálya között lehet. Amennyiben elfogadjuk az akcióterv aktívakra és inaktívakra vonatkozó évekre lebontott számszerű prognózisait (korfán alapulnak), de emellett feltesszük, hogy az aktívak állománybővülésének az 50%-a a munkanélküliek számának (így a ráta) emelkedéséhez vezet, úgy számításaink szerint a munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korosztályt tekintve évente mintegy 0.5-0.8%-kal lenne magasabb az akciótervben foglaltnál, míg a foglalkoztatottsági ráta 0.3-0.7%-ponttal lenne alacsonyabb. Ez évente nagyságrendileg néhány tízezer embert jelent, tehát komoly kérdésről van szó.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy meddig emelkedhet a munkanélküliségi ráta, de több olyan tényező is mutatkozik, melyek azt vetítik előre, hogy az elkövetkezendő hónapokban bizonyára további emelkedésre van kilátás. Az állástalanok száma emelkedésének tartóssága azért is nehezen megítélhető, mert kevés az ehhez iránymutatást nyújtó múltbeli adat: a magyar munkanélküliségi ráta ugyanis hosszú idő óta először 2002-ben emelkedett. Ez - a csupán átmeneti emelkedés - akkor a külső konjunktúra visszaeséséhez (munkakereslet-csökkenés), majd újbóli megélénküléséhez (kereslet-emelkedés) volt köthető.


A 2002-es munkanélküliség-emelkedés mögött inkább keresleti tényezők húzódtak meg, míg most inkább kínálati nyomásról beszélhetünk. Így a külső konjunktúra fellendülése kevésbé éreztethetné hatását (jelenleg bizonytalan jelek érkeznek a külső konjunktúra felől). Emellett ki kell emelni azt is, hogy a gazdaság egyes szektorai (pl. piaci szolgáltatások, illetve állami szféra) jelenleg a 2002-esnél kevésbé képesek a többletmunkaerő felszívására. És ezt a felszívóképességet a külföldi munkaerő-kölcsönzők fokozottabb magyarországi jelenléte is fékezheti.

Egy múlt pénteki konferencián maga a jelenlegi foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Csizmár Gábor is utalt rá, hogy az aktivitási ráta kívánatos további emelkedése várhatóan a munkanélküliségi ráta további emelkedését vetíti előre.

2005.06.24 11:17
Csizmár Gábor: "Fél millió emberről nem tudunk semmit"

A munkanélküliségi perzisztencia elmélete alapján minél hosszabb ideig állástalan valaki, annál inkább csökken a valószínűsége, hogy valaha is el tud helyezkedni. Ezek alapján szintén a munkanélküliség emelkedését vetíti előre az, hogy az ÁFSZ adatai szerint a legalább 12 hónapja regisztrált állástalanok száma idén áprilisban 14.4%-ponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A KSH adatai szerint pedig (46% körül) stagnált a teljes munkanélküli állományon belül a tartósan munkanélküliek aránya, és csak enyhén csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (17.2 hónapról 16.3 hónapra).

Mindez komoly szerkezeti problémákra vall a magyar munkaerő-piac keresleti-kínálati strukturájában: egy közel állandó (illetve az ÁFSZ adatai szerint emelkedő) állomány számára nem tud a munkaerő-piac megfelelő álláshelyet felkínálni, illetve másik szemszögből nézve a munkakeresők nem tudnak megfelelő képzettséget, képességeket felmutatni (felnőttképzés, mobilitás problémái, nehézkessége).

Záró gondolatok

Amint azt már az elemzés elején jeleztük, önmagában a nemzetgazdasági szintű aktivitás emelkedése pozitív folyamatnak tekinthető, melynek árnyoldala, hogy mindez egyelőre az állástalanok számát gyarapítja. Az igazi probléma tehát az, hogy a jelentkező munkaerő-tartalékot a gazdaság nem tudja felszívni. Ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv túlzott optimizmusa a jelenlegi gazdasági kilátások tükrében nem indokolt. Egyelőre nem láthatók ugyanis azok a (főként külföldről eredő) gazdasági erők, amelyek az aktív állományban mutatkozó kínálati nyomást fel tudnák szívni. A felvázolt problémák (oktatási rendszer, demográfia) részben orvosolhatók, de részben csak az aktív felkészülés vezetne megoldásra.

Weinhardt Attila

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.25 11:54
“Egy nap el fogok menni Elméletbe, mert elméletben minden jól megy…” Ha beszélgetve emberekkel, olv...
perfekt  |  2022.01.24 08:37
2021. január 1.-től megváltozott az elengedett osztalék számviteli és adószabálya. Elképzelhető, ho...
hrdoktor  |  2022.01.24 04:55
Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészsé...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 25. kedd
Pál
4. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?