Meglepő hírt kapott rengeteg kutyatulajdonos: sokan nem tudtak erről, sokkoló lehet

Kevés hely van a világban, ahol lakosságarányosan annyi kutya lenne, mint Magyarországon. A hivatalos statisztikák szerint ráadásul évről-évre még nő is a számuk. A legdrágább és legkeresettebb magyarországi kutyafajtákról egyébként korábban részletes cikket közöltünk. Egy másik anyagunkban pedig megkérdeztük a hazai állatkerteket, hogy mik azok a különleges, egzotikus állatok, amelyek előfordulhatnak 1-1 magyarországi házban, lakásban a jól megszokott házikedvenceken kívül. Most utóbbiaknál maradva két olyan jelenséget mutatnánk be, amelyről kevesebb szó esik, pedig igen komoly társadalmi-pszichológiai problémákra is reflektál, ráadásul a magyarok pénztárcáját sem hagyja hidegen.

Lássuk tehát a millió dolláros (vagy inkább forintos) kérdést: miért költünk el milliárdokat a házikedvenceinkre, miközben más állatok iránt alig mutatunk együttérzést? A viselkedésgazdaságtan válasza: érzelmi torzítások, irracionális döntéshozatal és eltérő erkölcsi mércék.

Egy korábbi kutatásban kimutatták, hogy az emberek erősebben preferálják egy kutya megmentését például egy disznóval szemben, mint amennyire az egy ember megmentését a csimpánzhoz viszonyítva – tehát az erkölcsi különbségtétel nemcsak fajok, hanem háziállat vs. haszonállat szinten is megjelenik. A torzítás különösen akkor volt erős, amikor a résztvevőket arra kérték, hogy érzelmi alapon döntsenek, ne racionálisan.

Daniel Kahneman egyik klasszikus kísérletében a résztvevőknek egy madármentő alapítvány támogatásáról kellett dönteniük. Ha azt mondták nekik, hogy 2 000 olajjal mérgezett madarat mentenek meg, átlagosan 80 dollárt ajánlottak fel. Ha a szám 20 000 madárra nőtt, a felajánlott összeg csökkent – átlagosan 78 dollárra. A nagyobb szám nem váltott ki nagyobb együttérzést, sőt, inkább tompította az érzelmi reakciót.

A házikedvencek értékéhez való viszony is szélsőségesen irracionális lehet. Egyes amerikai államokban – például Tennessee-ben – jogilag legfeljebb 5 000 dollár kártérítést ítélhetnek meg egy háziállat elvesztéséért. Ehhez képest Connecticutban egy esküdtszék 200 000 dollárt ítélt meg egy családnak, miután rendőr lőtte le a kutyájukat.

A háziállatok emberként kezelése, az úgynevezett „pet humanization”, érezhetően hat a gazdaságra is. Az Egyesült Államokban a Pew Research szerint a háztartások 97%-ában családtagnak számítanak a kisállatok, és a gazdik fele úgy nyilatkozott: ugyanolyan fontos számukra, mint egy emberi rokon. Ma már több amerikai háztartásban él házikedvenc, mint gyerek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a hivatalos eredmény: ez az idei év legszebb kutyája

Történelmi siker született a világ legnagyobb kutyakiállításán: egy olasz agár lett az első olasz győztes a Crufts történetében.

Házi kedvencek kontra természetvédelem: beszédesek a számok

A világ házikedvencekre fordított kiadásai 2017 és 2024 között több mint megduplázódtak: Az Egyesült Államokban például 70 milliárd dollárról 151 milliárdra nőtt a piac. Ez az összeg háromszorosa annak, amit TV-streaming szolgáltatásokra, és tízszerese annak, amit sporteseményekre költenek az emberek.

A pénzköltés szerkezete jól tükrözi a morális különbségtételt az állatfajok között. Andrew Rowan, a WellBeing International elnöke egy jelentésében azt vizsgálta, mennyit adakoznak az állampolgárok a környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos célokra. Az adatok szerint az 1987 és 2021 közötti időszakban ezekre a célokra szánt éves adományok inflációval kiigazítva 2 milliárd dollárról 14 milliárdra nőttek.

Ez a növekedés látványos, mégis elmarad a házikedvencek ellátására költött összegek bővülésétől. A részletes bontás alapján a teljes 14 milliárdos adományból mindössze 7-8 milliárd dollár jutott kifejezetten állatvédelmi szervezeteknek – azaz az amerikaiak körülbelül húszszor többet költenek saját kedvenceikre, mint az összes többi állat védelmére együttvéve.

Ez a viselkedésgazdaságtani torzítás – amit a kutatók „pet speciesism”-ként, vagyis házikedvenc-fajizmusnak neveznek – élesen rávilágít arra, milyen inkonzisztensen osztjuk el az együttérzésünket és az anyagi forrásainkat. Ahogy George Orwell írta: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”

Nem csak az emberek hozzáállása változik, hanem az állatok helyzete is

A kutyák története szorosan összefonódik az emberiség történetével. Évezredeken keresztül nem kedvencként, hanem segítőként, munkatársként tartottuk őket: vadásztak, tereltek, őrizték a házat és a gazdáikat. Ehhez olyan tulajdonságokra volt szükségük, mint a magas zsákmányszerző ösztön, végtelen energiatartalék és az idegenektől való egészséges távolságtartás. Még pár évtizeddel ezelőtt is a legtöbb kutyától elvárták, hogy ugasson minden gyanús zajra, védje a portát és aktívan részt vegyen a ház körüli életben.

Az utóbbi húsz-harminc évben azonban a világ — és benne a kutyák helyzete — alapjaiban változott meg. Az urbanizáció, a lakótelepek és kisvárosi lakások elterjedésével eltűntek azok a terek, ahol régen gyerekek és kutyák szabadon barangolhattak. A kutyák a kertből és az utcáról a nappaliba, majd a kanapéra, sőt a gazdi ágyába költöztek. Egyre kevesebb háznál várják el, hogy a kutya ugasson, ha valaki elmegy a ház előtt — sőt, a szomszédok inkább panaszkodnak, ha egy eb túl hangos.

Ma már inkább arra van szükség, hogy egy kutya csendben üldögéljen az íróasztal alatt home office közben, kedvesen üdvözölje a vendégeket, jól kijöjjön a macskákkal, és a kutyafuttatóban se okozzon balhét. Ez a gyors, generációkon átívelő elvárásváltás azonban teljesen idegen a kutyák több ezer éves evolúciós programjától. Mindez új kihívásokat hozott — és egy új, harmadik domesztikációs hullám küszöbéhez értünk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rettegsz a betörőktől? Top 10 házőrző kuyafajta, ha biztonságban akarod tudni az otthonod

Egy toplistával segítünk eligazodni a legjobb őrző-védő kutyafajták között, ha valaki a természetes védelem híve.

A modern városi kutya kihívásai

A 20. század végén a kutyák nagy része még udvaron élt, gyakran szabadon mászkált a környéken, kerítést ugrott, autót kergetett. Ha be is engedték a lakásba, sokszor bolhákat, kullancsokat hozott be. Az állatorvosi ellátás pedig korántsem volt annyira fejlett, mint ma.

A városiasodással azonban változtak a körülmények. Aki ma kutyát tart, legtöbbször társas- vagy panelházban lakik, ahol nincs kert, és a kutyasétáltatás is szabályozott keretek között zajlik. A régi ösztönök — például az idegenekkel szembeni őrző-védő viselkedés vagy a túlzott energikusság — sokszor zavaróvá váltak. A túlzottan félős, agresszív, vagy hiperaktív kutyák pedig gyakran menhelyre kerülnek, ahol nehezen találnak új gazdát.

Sokan hiszik, hogy a megfelelő fajta kiválasztásával minden probléma megoldható. Ám egy kutya fajtája csak a külleméről ad biztos információt — nem garantálja, hogy kevesebb allergént termel, gyorsabban tanul, vagy jól kijön a gyerekekkel. Ezzel szemben a segítő kutyák igazi kivételt képeznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly állatvédelmi szigorítás készül Magyarországon: súlyos bírság, börtön is járhat az elkövetőknek

Élő állatokkal történő koldulás, nyereményként kínált állatok és tömegesen, túl fiatalon elválasztott kölykök szállítása is tilos lenne egy új törvénymódosítás szerint.

A segítőkutyák és a harmadik hullám

A segítőkutyák, akik mozgássérülteket, vakokat vagy PTSD-s betegeket támogatnak, olyan szigorú szelekción és képzésen mennek keresztül, amelyből rengeteget lehet tanulni. Már kölyökkorukban elkezdik őket szocializálni, különféle helyzetekhez, emberekhez, zajokhoz szoktatni. Pozitív megerősítéssel tanítják őket, sok rövid sétával és rendszeres foglalkozással nevelik a kiegyensúlyozott viselkedésre.

A kutatások szerint ezek a kutyák biológiailag is különböznek a házi kedvencektől. Egy 2017-es vizsgálat kimutatta, hogy a segítőkutyáknál magasabb az oxitocin-szint, mint az átlagos házi kutyáknál. Ez a hormon felelős a kötődésért, bizalomért és a társas kapcsolatokért.

Ez a harmadik domesztikációs hullám — amikor a küllem helyett a barátságosság és alkalmazkodóképesség válik elsődlegessé — már el is indult. Ez természetesen az állattartóknak jó hír, de evolúciós szempontból megkérdőjelezhető.