Reuters-poll: az ellenzék jobban törekedne az euró gyors bevezetésére, mint a kormánypártok (korr.)

Pénzcentrum

2005. június 8. 15:47

Magyarország jobban haladna előre az euró gyors bevezetése felé, ha a 2006-os választásokat a jelenlegi ellenzéki pártok nyernék - ezt eredményezte a Reuters 14 elemző megkérdezésével végzett június eleji felmérése. Ezzel összhangban van az, hogy a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó hajlandóság, illetve a kiadások csökkentésének valószínűsége a jelenlegi nagyobbik ellenzéki párt esetében nagyobbnak tűnik.

Amint az az alábbi táblázatban is jól látható, a szakértőknek 12 kérdést kellett véleményezniük a két vezető párt, az MSZP, illetve a Fidesz tekintetében. A válaszok 1-től 5-ig terjedő skálán mozoghattak, ahol 1 jelentette a legkevésbé valószínűt, vagy a leginkább rossz jelzőt, míg 5 ezek ellentettjét.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A Fidesz 2006-os kormányra kerülése esetén a név nélkül nyilatkozó elemzők szerint nagyobb esély (3.9-es átlag) mutatkozna az euró gyors (továbbra is 2010-es) bevezetésére, mint ha a jelenleg is kormányzó erők maradnának hatalmon (2.4-es érték), azaz a csúszás valószínűsége a jelenlegi nagyobbik kormánypárt esetében valószínűbb.

A jelenlegi ellenzéki párt a semlegesnél (3) minimálisan nagyobb valószínűséggel csökkentené az államháztartási hiányt kiadáscsökkentési intézkedések segítségével (MSZP: 2.4). A választások után mindkét párt közel azonos valószínűséggel további adócsökkentéseket hajtana végre a versenyképesség növelése érdekében (3.6, illetve 3.1 pont). Ezzel szemben adóemelésekre az MSZP valószínűleg nagyobb hajlandóságot mutatna.

Szemmel látható különbség mutatkozik a két párt irányultságának megítélésében a kis- és középvállalkozásokra, a nagyvállalatokra, illetve a privatizáció folytatására vonatkozó kérdések tekintetében. A költségvetési konszolidáció megvalósításában a Fidesz nagyobb valószínűséggel nyúlna az állami jóléti kiadások csökkentésének eszközéhez is. A két párt közel azonos megítélés alá esik az egészségügyi reform végre (nem) hajtása tekintetében.

Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

A tavalyi évben már 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben.

Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa.

Komoly leépítés mellett döntött a népszerű szállásfoglaló cég: ennyi embertől válnak meg

A magyar online szállásfoglalási piac egyik meghatározó szereplője 2007-ben kezdte meg működését.

Ennyit visz most haza egy átlagos magyar dolgozó: te keresel ennyit?

2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt.

Szinte senki sem beszél róla: így változtak az ápolók bérei az elöregedő társadalom árnyékában

Az ápolók bruttó átlagbére 338 ezerről 746 ezer forintra nőtt, a segédápolóknál is hasonló a tendencia.

Sokaknak nem jött meg a várva várt béremelés: a dolgozók harmada kimaradt a jóból

2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Brutális különbségek a sofőrök fizetésében: vannak, akik milliókat keresnek – ezért nem mindegy, minek a volánja mögé ülsz

Ugyanaz a szakma, mégis meglepőek a különbségek a különböző sofőrök fizetései között.

Milliós fizetések, brutális bérverseny: teljesen átrendeződött a magyar munkaerőpiac

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon.

Megijedtek a sztrájktól a magyarok: mitől kezdtek el félni ennyien - minden egy irányba mutat

2025-ben rekordkevesen sztrájkoltak Magyarországon. Mindössze 373 ember vett részt munkabeszüntetésben.

Hiába reménykedtek a magyar dolgozók: alig nőnek idén a fizetések a legtöbb munkahelyen

A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál.

200 dolgozótól válik meg az OTP: ezzel indokolta a a lépést a magyar bank

Az OTP Bank közel kétszáz munkavállalót bocsát el a digitális területről a működés egyszerűsítése és a költséghatékonyság javítása érdekében.

Áll a bál a magyarországi Audinál: ennek így nagyon nem lesz jó vége - hogy ajánlhatták ezt a dolgozóknak?

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) határozottan elutasítja a vállalat nullaszázalékos béremelési ajánlatát és a juttatások megvágását.

Katasztrófa küszöbén a magyar gazdaság kirakatágazata: rengeteg magyar pénztárcája már most megérzi

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az elmúlt négy évben 12 százalékkal zsugorodott a magyar ipar teljesítménye.

Eszed megáll: tényleg ennyi a magyar európai parlamenti képviselők fizetése 2026-ban

Az európai parlamenti képviselők fizetése nem csupán az alapfizetésből áll: különböző juttatások és költségtérítések is kiegészítik a jövedelmüket.

Fénysebességnél is gyorsabban változik a munka világa: aki lemarad, foghatja a fejét

A digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban alakítja át a munka világát, és folyamatosan új tudást követel a munkavállalóktól.

Itt a bejelentés, 400 ezres jutalmat kapnak ezek az állami dolgozók: ők lesznek rá jogosultak

A rendvédelmi ágazat civil dolgozói egyszeri, bruttó 400 ezer forintos juttatásban részesülnek a Belügyminisztérium költségvetéséből.

Mostantól állandó alapjövedelmet kapnak, akik ebben a szakmában dolgoznak: ennyi pénzt kapnak

Végre egy jó hír: Írország állandó alapjövedelem-programot indított művészek számára.

Rossz hír rengeteg táppénzre menőnek: komoly szigorításokat hoztak, itt vannak a részletek

Románia egyébként az EU-ban az egyik legalacsonyabb betegszabadság-igénybevételi aránnyal rendelkezik.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír