Máris hozzányúlhatnak a CSOK Plusz feltételeihez: vajon mi állhat a háttérben?

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendeletet „az egyes családügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” címmel. A kérdéses tervezet alapján a CSOK Pluszhoz kapcsolódó feltételek, előírások is érdemben változhatnak.

A tervezet 2024. december 31-ig egy egyedülálló lehetőséget biztosít azon családok számára, ahol 2024 január elseje előtt született meg a baba, de eredetileg a szülés várható időpontja 2023. december 31-ét követő dátum volt.

A tervezet alapján ugyanis ezek babák az idei évben beadott kérelmek esetében vállalt gyermekeknek minősülnének a kölcsön igénylése szempontjából és az elérhető kedvezmény szempontjából is. Vagyis a kérdéses család akkor is fel tudná venni a támogatott hitelt, ha további babát már nem vállalna. A törlesztés szüneteltetése már járna is ezen „teljesült baba” után. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy újabb gyermekkel már a 10 millió Ft tartozáselengedésre is jogosult lehetne a házaspár.

Ez a javaslat teljesen érthető a Bankmonitor szakértői szerint, hiszen a kérdéses családok mondhatni a koraszülés miatt eshettek el a kérdéses kölcsöntől, vagy épp az ahhoz kapcsolódó magasabb támogatási szinttől.

Nem kellene a kölcsön teljes futamideje alatt teljesíteni az utólagos feltételeket

Az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat és jelzálogjog kerül bejegyzésre a CSOK Pluszhoz kapcsolódóan (A jelzálogjog a kölcsönösszeg 20%-át teszi ki.) A jelenlegi szabályok alapján ezen jogok a kölcsön futamidejére szólnak. A tervezet alapján azonban ezen teher csak 10 évre szólna.

Azért fontos ez, mert ezen időszak alatt kell teljesíteni a támogatáshoz kapcsolódó utólagos feltételek. Többek között a család alapesetben nem adhatja el, nem költözhet el, nem bonthatja le, nem adhatja át másnak használatra lakását.

Ha ezen előírásokat megszegi, akkor az addig kapott kamattámogatást büntetőkamattal – a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értéke – kell megfizetni az állam felé. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy mennyi ideig kell teljesíteni ezen feltételeket, illetve ezek megsértése mennyi ideig vonna maga után komolyabb anyagi büntetést.

Alapvető elvárás, hogy első közös lakás esetén az ingatlan vételára nem haladhatja meg a 80 millió Ft-ot, míg nem első közös lakás vásárlása esetén a limit 150 millió Ft.

Ez utóbbi esetben azonban a meglévő, vagy korábban értékesített lakás eladási árát be kell forgatni az újba. Ez problémát okozhat, amennyiben a korábbi lakás értéke meghaladja az új ingatlan vételárát. Ebben a helyzetben felmerülhetett olyan kiskapu, hogy a lakást ingyen – 0 Ft vételár mellett – átadta egy rokonának a CSOK+ igénylője. Így gyakorlatilag nem volt beforgatási kötelezettsége. Ez a kiskapu azonban bezárulhat, a tervezet alapján ajándékozás, bontás esetén a korábban meglévő ingatlan forgalmi értékét kell beforgatni az új vásárlásába.

Pontosítják a tartozáselengedés szabályait szakaszos folyósítás esetén

A második gyermektől minden baba után 10-10 millió Ft tartozáselengedés jár. A jogalkotó a tervezetben pontosítja, hogy mi történik, ha a kölcsönből nincs ekkora fennálló tartozás.

Ha az elengedés iránti kérelem beadásakor sem volt már ekkora tartozás, akkor a fennálló tartozás erejéig jár a támogatás. Elképzelhető azonban az is, hogy a kérelem beadását követően csökkent a tartozás az utólag megfizetett törlesztőrészletekkel. Ebben az esetben az aktuális fennálló tartozás és a kérelem beadásakor fennálló tartozás különbségét megkapja a család.

Az is előfordulhat – jellemzően építési hiteleknél -, hogy az aktuális fennálló tartozás nem éri el a 10 millió Ft-ot, de van még folyósításra váró összeg a kölcsönből. Ebben az esetben azonnal elengedik a fennálló teljes tartozást, és ezt követően a következő részfolyósításból fogják elengedni a 10 millió Ft-ból fennmaradó részt utólag.

A jelenlegi szabályok alapján közeli hozzátartozónak átengedheti az adós a lakás használatát. A tervezet alapján a közeli hozzátartozó lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet is létesíthetne az ingatlanban.

Jelenleg egy átmeneti könnyítés alapján 2025. december végéig akkor is megkaphatja a pár a CSOK Pluszt, ha a feleség elmúlt 40 éves. Ebben az esetben már legalább 12 hetes terhesnek kell lennie, vagy az örökbefogadásról az azt engedélyező gyámhatósági határozattal kell rendelkezniük. A tervezet alapján örökbefogadás esetén elegendő lenne az ahhoz előterjesztett kérelem is.

Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.