Elérik a célukat az átverős reklámok? Kétharmaddal több ilyen hitelt veszünk fel

Júniusban a személyi kölcsönök jelentették a magyar hitelpiac legdinamikusabb szegmensét, hiszen tavaly júniushoz képest 61 százalékkal, 19 milliárd forintra nőtt a kihelyezésük. A lakáshitelek új volumene 43 százalékkal 48 milliárd forintra emelkedett. A lakáshitelezés lendületének fontos magyarázó tényezője a CSOK, de hiba lenne a lakáspiaci fundamentumok és az alacsony kamatkörnyezet elé helyezni a jelentőségét. Ennek a tényezőknek köszönhetően mindenesetre (a végtörlesztést leszámítva) 2008 decembere óta nem látott szinten van a lakáshitelezés.

Kattints! Tömegeket húznak csőbe a magyar bankok: nem szégyellik magukat?

Az elmúlt 12 hónapban 441 milliárd forintnyi lakáshitelt és 290 milliárdnyi fogyasztási hitelt helyeztek ki a bankok. Előbbire a 2009 szeptemberét megelőző 12 hónapban, utóbbira pedig a 2012 novemberét megelőző 12 hónapban volt utoljára példa (ez utóbbiban a végtörlesztés is szerepet játszott). Gazdaságtörténeti fordult tanúi vagyunk: éves összevetésben még nem, a havi tranzakciók alapján azonban már bővül a magyar lakossági hitelállomány, ha minimális mértékben is. Májusban és júniusban is nagyobb volt ugyanis a hitelfelvétel, mint a törlesztés volumene.

A lakosság banki hitelállománya az egy évvel korábbihoz képest még 5,9 százalékkal csökkent, ezen belül a lakáshiteleké pedig 3,7 százalékkal. A lakáshitel-állomány egészséges, évi 6-8 százalékos növekedéséhez 600-700 milliárd forintnyi új kihelyezés kellene, ebből jött össze a hitelkiváltásokat leszámítva csaknem 400 milliárd az elmúlt 12 hónapban. Az új lakáshitelek THM-je 5,65 százalék volt júniusban, ami nem sokkal (0,35 százalékponttal) alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A személyi kölcsönöknél viszont egyértelmű, 21,2 százalékról egy év alatt 16,4 százalékra látható THM-csökkenést láthatunk.

Bár júniusban tovább csökkent a jegybanki alapkamat (és meg is állt 0,9 százalékon), a bankrendszer által alkalmazott hitel- és betéti kamatszintben már nem látható egyértelmű csökkenés, a változásokat a korábbinál nagyobb arányban befolyásolhatják összetétel-hatások.

Mi a helyzet a betétekkel?

A lakosság betétállománya júniusban nehezen magyarázható növekedést mutatott, hiszen a forintbetétekbe nettó 87 milliárd forintnyi friss pénz érkezett (miközben a devizabetétekből nettó 11,6 milliárd forint távozott). A Quaestor-kártalanítás jó része májusban történt, de egyébként is gyenge magyarázat lenne a látra szóló forintbetétek havi 127 milliárd forintos növekedésére.

Az éven belül lekötött lakossági forintbetétek átlagosan 0,56 százalékot fizetnek. Érdekesség, hogy az euróbetéteknél is magasabb ennél, 0,83 százalék az átlagkamat. Ha valaki 1 százaléknál nagyobb betéti kamatot szeretne, azt éven túli forintbetéttel tudja elérni az átlagkamat mellett. Az alacsony kamatszint ellenére a lakosság betétállománya 2,4 százalékkal magasabb, mint tavaly június végén. A lekötés nélküli betétek aránya viszont tovább emelkedett: az akkori 46 százalékkal szemben ma már 56 százalék.