Döntött a parlament: bármikor választható lesz az árfolyamgát

Eredetileg május 31-éig lehetett volna választani az árfolyamgátat, a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal és párttársa, Dióssi Csaba azonban indítványozta, hogy helyezzék hatályon kívül az árfolyamrögzítés igénybevételének határidejét, legyen folytonos a belépés lehetősége. A kormánypárti képviselők vasárnap benyújtott kezdeményezését az Országgyűlés - a házszabálytól eltérve - már hétfőn elfogadta, ellenszavazat nélkül.

Egy módosító javaslatra a három vagy több gyermeket - a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanban - nevelő nagycsaládosok akkor is részt vehetnek az árfolyamrögzítésben, ha hitelük összege a folyósításkori árfolyamon számítva meghaladta a húszmillió forintot.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik, amelyet az eddigi szabályok szerint legkésőbb 2017. július 1-je után kell kedvezményes feltételekkel törleszteni. A parlament azonban hétfőn azt az MSZP-s módosító javaslatot is elfogadta, amely törli a törvényből 2017-es határidőt, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet majd alkalmazni.

A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

A Fidesz frakcióvezetője a vitában arról beszélt, a kormány devizahiteleseket segítő intézkedései közül az árfolyamgát jutott el a legtöbb emberhez: 70 százalékuk jogosult igénybe venni, és körülbelül 150 ezren meg is tették. Rogán Antal arra biztatta a hiteladósokat, fontolják meg az árfolyamrögzítés lehetőségét.