Elmaradtál a számlákkal? Új trükkökkel hajthatják be a szolgáltatók

Érdekes tendenciára lettünk figyelmesek legutóbbi, "milliókkal tartozik a magyar rezsirekorder" c. cikkünkben. Bár továbbra is kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága, az E.ON Hungária Zrt. lapunknak küldött adatai szerint a társaság lakossággal szemben fennálló kintlevősége mégis csökkenést mutat. Mindez annak fényében különösen meglepő, hogy az őszi-téli időszakban szezonálisan általában akár 30-40 százalékos kintlevőség növekedést is elkönyvel a legtöbb szolgáltató, mely hagyományosan a karácsonyi-újévi időszakban, illetve a fűtési szezon végén tetőzik. A társaságnál az eredményeket firtató kérdésünkre elmondták: a javuló tendenciát a behajtási metodika szélesítésében látják.

Pedig általánosságban kijelenthető, hogy a kintlevőség mind a lakossági banki-, telekommunikációs-, illetve közüzemi szektorban növekedést mutat. De érdekes számokat mutat az adósságot felhalmozók darabszáma is. Bár a lakossági hiteleknél, a hitelezés leállta miatt a késve fizetők darabszáma csökken, viszont a közüzemi szektorban ugyanez a szám nő. Egyetlen kivételt a telekommunikációs szegmens mutat, ahol a késve fizetők darabszáma rendre stagnálást mutat. A telekommunikációs szektorban viszont magasabb lett az ügyérték, s a lejárttá vált követelések értéke is nagyban nőtt. Az elszomorító számok miatt viszont a legtöbb hazai szolgáltató új behajtási-követeléskezelési metodikákat kénytelen bevezetni. Így pedig egyre inkább előtérbe kerülnek a behajtás szakértői, vagyis a követeléskezelést nyújtó vállalkozások.

"A magyar piacon jellemzően elsősorban a lejárt, vagy már felmondott szerződésekből fakadó követelések felvásárlásáról van szó, s csak nagyon ritkán van példa 0 napos követelés megvásárlására. Ez érthető, hiszen a szolgáltatók - főként a jól fizető ügyfelek vonatkozásában - szeretik maguknál tudni az információkat" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a követeléskezelő cégek elsősorban mediátori szerepet töltenek be a gazdasági életben.

A behajtás folyamata

A követeléskezelő cégek első körben tájékoztatják az adóst a követelés fennállásáról. Reklamáció esetén pedig - mely adódhat valamilyen félreértésből vagy adminisztrációs hibából - tényleges mediátorként vesznek részt. Amennyiben az érintett átmenetileg fizetésképtelenné válik, tehát nem képes rendezni tartozásait, akkor részletfizetés felajánlásával segítik az adóst. Összességében a részletfizetés a leggyakoribb konstrukció, de adott esetben a további kamatozástól való eltekintés, esetleg kamatkönnyítés, és nagyon ritka méltányossági esetekben a követelés bizonyos részétől való eltekintés is előfordulhat. Abban az esetben, ha az illető teljesen elzárkózik a követelés rendezésétől, akkor a követeléskezelő cég jogi útra tereli a követelést. Az engedményezett követeléseknél hasonló a helyzet, de az engedményezőnek sokkal nagyobb a mozgástere.

Jogilag alapvetően a megbízóval való megállapodásig terjednek a követeléskezelő lehetőségei. A behajtás folyamata ennek fényében általában a következő. Először adminisztratív eljárás indul, melynek fázisai: levélben tájékoztatás, kontaktus felvételi kísérletek, kapcsolat felépítése. Ebben a szakaszban valamifajta konszenzus kialakítása a cél, kizárólag abban az esetben ismétlik meg a felkeresést, amennyiben nem sikerül elérni a keresett személyt vagy az nem tartja be az ígéretét. Az adminisztratív eljárást követően jogi eljárás indul, mely magánszemélyek esetén fizetési meghagyást jelent. Jogi eljárásban a közjegyző felé indul fizetési meghagyás, melynek ellent mondhat 15 napon belül, ilyenkor az engedményező eldöntheti, hogy peresíti, vagy sem. Ha nem perel, akkor jogerőre emelkedik, és behajthatóvá válik a követelés. Ilyenkor végrehajtó kijelölését kérheti, aki a végrehajtói törvényben lefektetett "fokozatosság elve" alapján jár el.

"A tapasztalat az, hogy egyre több "workout" faktor cég a jogi eljárás felé megy. A jogi eljárások tekintetében az alapjogi biztos szeretné a végrehajtási eljárást tökéletesíteni. Alapvetően erősebb törvényi szabályozás várható, a PSZÁF ajánlására alapozva pedig a követeléskezelési törvény is megvalósulhat" - mondja Felfalusi Péter. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a PSZÁF ajánlása, csak az együttműködő adósokra vonatkozik. A lakossági fogyasztókra érvényes legfontosabb változtatások, hogy május 1-től minden hívás rögzítésre kerül, illetve a létrejött kommunikáció sűrűsége heti szinten nem lehet több mint 3 alkalom. Továbbá a követeléskezelőknek tájékoztatási kötelezettségük van. A bank is követeléskezelő, egészen addig, amíg nem adja át követeléseit - tehát addig rá is vonatkozik ez a kötelem. A közeljövőben várható szabályozásoknak köszönhetően az adósok, és nem a tartozásukat követelők fizetik meg a késedelem díját.

Ugyanakkor a PSZÁF ajánlása alapján megfogalmazott változtatások tovább nehezítik a követeléskezelők pénzügyi helyzetét, hiszen ezek addicionális költségeket rónak a cégekre. A követelésvásárlásnál teljesen változó a haszonkulcs alakulása, hiszen nagyban függ a követelésállomány megvásárlásától, a behajtás gyorsaságától, és egyéb tényezőktől is. Felfalusi szerint jelen pillanatban az mondható el, hogy a haszon a követeléskezelés szempontjából annyira leesett, hogy a legtöbb cég a piacon ma veszteségesen dolgozik. A díjak - részben a piac nyomására - csökkentek, miközben a behajthatóság is csökkent, tehát kisebb sikerdíjjal kevesebb behajthatóság történik. A követelésvásárlásnál a vételár a válság előtti egy évnél rövidebb idővel szemben most már 1,5 - 2 év alatt térül csak meg.