Maneki Neko; Hullámzó macska eladó; Yuyuan Bazaar; Shanghai; Kína

Kiderült: szép csendben gigantikus méretű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam

2024. július 25. 09:32

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – írja a Portfolio az ÁKK frissített statisztikái alapján, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A megjelölt hitelcél általános infrastrukturális beruházásokat takar, a kamatszint és a törlesztés ütemezése nem nyilvános, csupán annyit tudunk, hogy változó kamatozású, három éves lejáratú hitelről van szó. A devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül ezzel kritikus szint környékére emelkedett.  

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrtuk ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudunk, hogy változó.

A hitelfelvételről nem találtunk kormányzati bejelentést. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel. Ha megkapjuk a választ, természetesen frissítjük a cikket.

Frissítés (7:57): az ÁKK időközben elküldte a választ, amelyet szó szerint idézünk: A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9%-on maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50% feletti szintnél.

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az egymilliárd euró (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) nem kis tétel, az ÁKK adatbázisa szerint a meglévő állományon belül (amely nem kötvénykibocsátás keretében történt) ez a legmagasabb összeg, a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel kicsivel több mint 917 millió dollár volt, ez a második legnagyobb összegű hitelszerződés. Azt szintén a Kínai Eximbanktól vettük fel.

Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát.

Azért is érdekes a hitelfelvétel, mert Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30%-os benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9% volt. Azt feltételezhetjük, hogy az egymilliárd eurónyi hitelfelvétel már benne van ebben, hiszen az is június végi állapotot tükröz. (Frissítés: az ÁKK válaszából kiderül, hogy valóban beleszámít az 1 milliárd euró a 28,9%-ba.)

Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem tudjuk megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert. Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki eurókötvényt másfél milliárd euró összegben, annak 4% volt a kamatozása. Azóta némileg kedvezőbbé vált a kamatkörnyezet, így a most felvett hitel akkor érte meg, ha érdemben alacsonyabb kamatozású, mint a piaci referenciahozamok.

Nem világos, hogy ez a hitelfelvétel miért nem volt teljesen transzparens, ugyanis az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány rendszeresen beszámol (gondoljunk csak a pandakötvények vagy a szamurájkötvények kibocsátására), és a hitelfelvételek folyamata jellemzően jól követhető volt (mint például a Budapest-Belgrád vasútvonalra hasonló összegben felvett, szintén kínai hitel). Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel.

Mire kellhet a pénz?

Mivel a kormányzat nem kommunikálta a hitelfelvételt, és megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ, nem ismert, hogy pontosan milyen infrastrukturális és energetikai beruházások megvalósítása miatt volt szükség az egymilliárd eurónyi hitel felvételére. Frissítés: a választ időközben megküldték, de pontosan abból sem derül ki, hogy milyen beruházás finanszírozására fordítható.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Indokot hivatalos magyarázat nélkül is találhatunk bőségesen, pénzre ugyanis a kormánynak nagy szüksége van. A költségvetés helyzete továbbra sem kedvező, a megemelt hiánycél (GDP-arányosan 4,5%) is nehezen teljesíthető, a kormány épp júliusban jelentett be 400 milliárd forint összegű adóemelést. Amikor a kormány kiadása jelentősen meghaladják a bevételeket, újabb forrásbevonásokra lehet szükség.

Idén júniusban jelentette be a kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlását. A magyar állam 2,5 milliárd euró körüli összeget fizetett a reptér tulajdonjogának 80%-áért, amelyet Nagy Márton magyarázata szerint egyharmad részt költségvetési forrásból, egyharmad részt az Eximbank hiteléből, harmadrészt pedig az állami ingatlanok értékesítéséből finanszírozták. A „költségvetési forrás” biztosítása mögött akár állhatott is a kínai hitelfelvétel, hiszen időben megelőzte azt. A kormány emellett fejlesztéseket is tervez a reptéren, amely komoly költségű beruházásokat jelent. (Például a reptéri gyorsvasutat a tervek szerint a kíniaiak építenék meg.)

Valójában egy több ezermilliárdos költségvetésnél nehéz egy-egy költségvetési kiadáshoz kötni az egyes hitelfelvételeket, főleg akkor, ha a hitelfelvétel indoklásában ennyire általános célok szerepelnek, valamint a pénz nincs megpántlikázva.

Megemlíthető még az EU-s források elapadása is. A kormány az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában úgy érvelt, hogy az uniós transzferek pótolhatóak Kínából származó forrásokkal. Noha a kormányzati érvelésben elsősorban a kínai működőtőke-beáramlás szerepelt az uniós források pótlásaként, nem kizárt, hogy a kínai devizahitel-felvétel is azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat betömje azt a lyukat, amit az EU-s források elakadása okozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánynak az Európai Bíróság döntése értelmében 200 millió eurót meghaladó összegben kell bírásgot fizetni az Európai Uniónak rövid időn belül, amely összeg napról-napra 1 millió euróval nő.

Nagy Márton korábban már utalt a kínai finanszírozás növekedésére

Nagy Márton korábban általánosságban beszélt a kínai finanszírozás Magyarországi növekedéséről egy júliusi 10-i sajtótájékoztatón, amelyen az elektromos autópiac támogatásáról beszélt. Ám ekkor még konkrétan nem említette, hogy a magyar állam bármilyen formában hitelt vett fel kínai bankoktól.

Pontosan azt mondta, hogy a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik. Elmondása szerint ez összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik, a Bank of China például részt vesz a Magyarországon működő kínai vállalatok finanszírozásában is. „Mi azt kértük, hogy gondolja át, hogy olyan infrastrukturális projektekbe is beszáll-e ami ezeknek a kínai vállalatoknak a kereskedelmét segíti akár autópálya, akár vasúti fejlesztés tekintetében” – mondta akkor a bankról Nagy Márton.

Emellett elmondta, hogy az MFB jelentős hitelkeretekkel rendelkezik kínai bankoktól. Ezeknek a hitelkereteknek Nagy elmondása szerint az a célja, hogy vagy kínai vállalatokat finanszírozzon, vagy olyan magyar vállalatokat, amik valamilyen módon kapcsolódnak ezekhez a kínai vállalatokhoz. „Fel kell készülni, hogy ha van egy ország, ahol van keleti és nyugati FDI is, akkor a pénzügyi finanszírozásban és a bankrendszerben is ugyanilyen arányban megjelennek a nyugati bankok mellett a kínai banki finanszírozás” – mondta a miniszter.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. április 5. 15:19
A sajtószabadság helyzetéről is vitázott a Köztér vitaműsorában Pelyach Gergely, a HírTV volt főszer...
Holdblog  |  2025. április 5. 09:00
Hadd kezdjem egy szovjetkori városi legendával, amit biztos sokan ismernek, de úgy tűnik, sokan el i...
Bankmonitor  |  2025. április 4. 16:37
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, d...
ChikansPlanet  |  2025. április 4. 11:08
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erő...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. április 6. vasárnap
Vilmos, Bíborka
14. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Green Transition & ESG 2025
A Green Transition & ESG egy gyakorlatorientált konferencia
AI in Business 2025
Az AI-boom még nemhogy nem csengett le, hanem még csak most jön a java
Biztosítás 2025
A magyar biztosítási piac újabb kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe 2025-ben
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2025. április 5. 19:22
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33