11 °C Budapest

Ők a magyar csúcshitelesek: mégis, hogy fogják ezt kifizetni?

Pénzcentrum
2013. január 21. 05:27 3 perc

Érdekes ábrára lettünk figyelmesek az MNB legutolsó stabilitás jelentésében. A késedelmes hitelekkel foglalkozó fejezetében láthatjuk, minél több hitelt vesz fel valaki, annál valószínűbb, nem tudja majd azt visszafizetni tartozásait. Ez elég egyértelműnek tűnik, de igazán érdekes része  az, hogy kiderült: Magyarországon 998 olyan ember van, akinek 10 vagy annál több jelzáloghitele van. 46 százalékuk már alig tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A összes jelzáloghitel-adós közül 47 százaléknak egynél több szerződése van, így minimum 2 törlesztőrészlet kell fizetnie. Hogyan jutottunk el ide, mi az oka a törlesztések elmaradásának?

A devizahitelesek között sokkal nagyobb arányban vannak jelen a késedelmesek. Ennek a végtörlesztés is az oka, hiszen több jó adós szabadultak a kölcsöntől vagy kiváltották forint alapú tartozásra. Épp azoknak kedvezett a program, akik eddig is rendben tudták fizetni tartozásukat, így azok maradtak, akik nem tudták kifizetni zsebből a tartozásukat.  Jól látszik, hogy a forinthitelektől tavaly év végén húztak el nagyobb mértékben a devizahitelek, ami a nemfizető adósokat illeti. Amíg a forinthiteleseknek elsősorban a közvetlen gazdasági hatások miatt nem tudtak fizetni (munkanélküliség stb.) a devizahiteleseknek szembe kellett néznie a magasabb törlesztőrészletekkel, ami a magasabb árfolyam és kamatszintek miatt ugrottak meg elsősorban.

Egy még tavalyi jelentés szerint viszont nem ezek voltak az elsődleges okai a bedőlő devizahiteleknek. Az MNB ábrája szerint ugyan duplájára nőtt azoknak a száma, akik az árfolyam vagy a kamatváltozások miatt nem tudták végül fizetni tartozásukat, de a legfőbb ok mégis a bankok túlzott kockázatvállalási hajlandósága.

A túlzott kockázatvállalással kapcsolatos vádak elsősorban a bankokat érintik, de a mostani adósok is mindent megtettek annak érdekében, hogy minél magasabb összeghez jussanak hitelfelvételkor. A hitelintézetek felelőssége nem vitatható, hiszen sokszor az ingatlan értékének elenyésző részét képező önerő mellett is hajlandóak voltak hitelezni. Hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló eset, több változtatásra is szükség lehet a jövőben, de vannak már olyan lépések, melyek a bankok és a hiteleseknek is kedveznek. A hitelek átlátható árazását elősegítő törvény már április óta él, ennek értelmében csak referenciahozamhoz vagy hosszabb időszakra 3-5 évre fixált hitelek nyújtására van lehetőség.

Ennek köszönhetően megvalósulhat az, hogy a hitelintézetek a hitelnyújtás idején már felmérik a teljes futamidőre kockázataikat. A válság idején jól látszott, hogy a kockázatok növekedésével a törlesztőrészletek is nőni kezdtek, ezzel gyakorlatilag a jól fizető adósokkal megfizettetve azt a kárt, amit a késedelmesek jelentenek a bankok számára. Egy ilyen korai kockázatkezelés mérsékeltebb hitelbírálatra kényszerítheti a bankokat, aminek következtében kisebb lehet a nemfizetés kockázata. Az új hitelfelvevők viszont alacsonyabb hitelösszegre számíthatnak.

Másik már megvalósult lépés a pozitív adóslista felállítása, amin a jól fizető adósok hiteltörténete gyűjthető. Nem kell magyarázni, mennyivel könnyítheti meg a bankok dolgát egy ilyen rendszer a jövőben.

Ami még segíthet

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A magáncsőd bevezetése lehetővé tenné, hogy ha az adós és a hitelező nem jut megegyezésre a késedelem megállapítása után, az adós korlátozott ideig (pl. 5-7 évig) egy vagyonkezelővel együttműködve előre kiszámítható módon először egyes vagyontárgyainak eladásából, majd jövedelméből rendezhesse tartozását, ezt követően pedig a megmaradt tartozást a hitelező - a tartozásteljesítés sikerétől és a magáncsőd intézményének konkrét formájától függően - elengedje.

Ez segítene a hiteleseknek, hogy jobb feltételekkel zárják le tartozásukat, amikor már nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. A bevezetés módjától függően nagyobb kockázatot tolna a bankokra, ezzel a fedezet pontosabb értékelésére a hitelbírálati rendszer tökéletesítésére ösztönözné őket.

Az IMF szeretné: mi a magáncsőd?

 

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
iO Charts  |  2026. november 20. 09:01
A részvényárfolyam kalkulátor előtt írtam már két cikket, amelyekben szintén volt egy devizaárfolyam...
ChikansPlanet  |  2026. november 20. 08:00
A vízhiányról hajlamosak vagyunk nyári problémaként gondolkodni: jön a hőség, apadnak a folyók, kisz...
KonyhaKontrolling  |  2026. november 20. 07:45
Korai nyugdíj/FIRE témában sokat beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes elérni, lehetséges-e egyált...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 20. péntek
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?