Halomban áll a sárga csekk: fizetési katasztrófa-gócpontok Magyarországon

A lakossági tartozások körébe tartozinak a határidőre ki nem egyenlített bankok, vállalatok, közületek, hatóságok által magánszemélyekkel szemben támasztott jogos követelések.

Egy magánszemély - a teljesség igénye nélkül - tartozhat a bankoknak (lakáscélú-, fogyasztási- és egyéb hitelek); helyi-, regionális- és országos közüzemi szolgáltatóknak; országos hatóságoknak (APEH, VPOP); távközlési és kábeltévé társaságnak; az önkormányzatoknak; a közlekedési vállalatoknak vagy akár a parkoló társaságoknak.

A lejárt lakossági tartozások mértékét csak megbecsülni lehet, ehhez azonban több támpont is rendelkezésünkre áll.

A banki tartozások piacáról rendelkezünk a legpontosabb adatokkal, a lakossági hitelállomány 2008 év végén 9600 milliárd forint volt. Ennek 43 %-a lakossági hitel, a fennmaradó 57 % foglalja magába a fogyasztási és az egyéb hiteleket. A bedőlési arány terméktől és hitelezési politikától függően 1,5 % és 10 % közé tehető, a hitelek bedőlése a statisztikák szerint a kihelyezéstől számított 3-4. évben a legvalószínűbb.

A nem teljesítő hitelek aránya 2009-ben a válság hatására 3-7 % közötti (átlagosan 5 %-os) szintre emelkedett, ami körülbelül 480 milliárd forint új lakossági tartozás képződését vetíti előre az idei évre.

A közüzemi- és a telekommunikációs cégek felé fennálló tartozások behatárolásáért a szektor árbevételét hívjuk segítségül. A szektorban működő társaságok becsült éves lakossági árbevétele 1300-1400 milliárd forintra tehető, az éves beszedettség pedig 85-95 % között változik. A 2009-es évre átlagosan 90 %-os beszedettséggel számolva a szektorban várhatóan 130-140 milliárd forint új tartozás jelenik meg idén.

Az egyéb lakossági tartozások körébe tartozó önkormányzatok felé fennálló tartozások; parkolási- és közlekedési társaságokkal szemben fennálló kötelezettségek és minden egyéb lakossági tartozás piac a legnehezebben megbecsülhető kategória. Az ilyen tételeknél felmerül az elévülés miatt a statisztikák adattartamának pontossága. Óvatos becslések alapján is legalább 15 milliárd forintnyi lakossági tartozás képződik a fenti szegmensekben is, ami a meglévő állományokkal együtt ez akár a 100 milliárd forintot is elérheti.

Ha összesítjük ezeket a tételeket, akkor megállapíthatjuk, hogy éves szinten összesen körülbelül 630 milliárd forintnyi lakossági tartozás képződik az országban. Ez egy állampolgárra vetítve 63 ezer forintot jelent a csecsemőtől az aggastyánig (megjegyzés: 2007-ben ez a szám még csak 38 ezer forint/fő volt).

Ketyeg a fizetési-bomba: katasztrófa-gócpontok az országban