Elvadult kaktuszszörnyek támadták meg a nógrádi várat: önkéntesekkel mentették meg

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához (BNPI) beérkezett lakossági bejelentés nyomán különös és aggasztó jelenségre derült fény: a Pásztó-Hasznos határában emelkedő Várhegyen, a műemlékvédelem alatt álló Cserteri (más néven Hasznosi) vár területét idegenhonos kaktuszfajok lepték el. A tájidegen növények vélhetően emberi közvetítéssel kerültek az egyébként védett természeti és kulturális környezetbe.

A bejelentést követően a BNPI azonnal megkezdte a szükséges engedélyek beszerzését - írták a Facebookon. Mivel a terület magántulajdonban van, elsőként a tulajdonosok beleegyezését kellett megkapni, majd a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának engedélyét is beszerezték. A Cserteri vár 1951 óta régészeti, 1958 óta pedig műemlékvédelem alatt áll, így minden munkálatot szigorú régészeti felügyelet mellett kellett végezni. Ebben a Dornyay Béla Múzeum nyújtott szakmai támogatást.

A kaktuszok eltávolítására idén március 22-én került sor. A munkálatok során a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. Green Team nevű önkéntes csapata is aktívan részt vett. Lelkes közreműködésük eredményeképpen mintegy 1,575 köbméternyi invazív kaktuszt sikerült eltávolítani a vár környezetéből – az utánfutó szó szerint megtelt a növényekkel.

Az akció során egy váratlan, ám annál izgalmasabb felfedezés is történt: a Dornyay Béla Múzeum egyik önkéntese fémdetektorral végzett kutatása közben egy 14–15. századi, szív mintás veretet talált, amely valószínűleg egy öv vagy könyv díszítőeleme lehetett. A lelet azóta a múzeum régészeti gyűjteményét gazdagítja.

Bár az eltávolítás sikeres volt, a munka ezzel még nem zárult le. A következő években utóellenőrzésekre lesz szükség annak érdekében, hogy a kaktuszok ne jelenjenek meg újra a helyszínen. A természet visszahódítása lassú és kitartó munkát igényel.

Egyre több helyen okoznak súlyos problémát az invazív kaktuszok

Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket.

Mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos hogy ismerjük a kivadulások helyeit, és hogy tájékoztassuk a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe - figyelmeztetnek a természetvédők!