Vízhiány és szárazság tombol az országban: átmeneti állapot vagy átlagossá válik a katasztrófa?

Világszinten, az elmúlt 40 év minden évtizedében 44 százalékkal több katasztrófa következett be, az ebből származó anyagi kár pedig 84 százalékkal nőtt évtizedről évtizedre, miközben a növekedési arány is folyamatosan emelkedik.1 Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárásból adódó villámárvizek, aszályok, jég- és fagykárok, illetve az invazív, sokszor agresszív vírusokat terjesztő állatfajok megjelenése, ami drámai hatással van – többek között – az élelmiszertermelésre.

Elsivatagosodó Kárpát-medence

A Kárpát-medence éghajlata alapvetően inkább száraz, mint nedves, az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 500-750 milliméter. Ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a szám egyre csökken. Ennek nagy része pedig jellemzően egyszerre hullik le, ezért nincs elég ideje felszívódni a talajban, majd átfolyni a talajfelszínen és a vízgyűjtőn, és aztán átszivárogni a különféle vizekbe, ki a Kárpát-medencéből. A térség melegebb éghajlata pedig csak fokozza a szárazságot.

Amíg az ember nem avatkozott bele, a természet a hegyekből eredő folyók vizével kompenzálta a klímából adódó vízhiányt, így 30-40 évvel ezelőtt egy gazdálkodó öntözés nélkül is legalább közepes termésben bízhatott egy átlagos évben. A szárazság miatt pusztán a rövidfilmsorozat első epizódjában bemutatott Ruzsa környékéről gyakorlatilag eltűnt 10-15 vizes élőhely. Ráadásul az aszállyal a tűzesetek gyakorisága is jelentősen megnő mind a gyepes területeken, mind az erdőkben. Ezért mezőgazdasági tevékenységet biztonsággal jelenleg csak öntözéssel lehet végezni.

Kiszámíthatatlan élelmiszerárak

Az öntözés viszont egyre költségesebb, hiszen az energia, a berendezések és az eszközök egyre többe kerülnek, és a mezőgazdasági munka volumene is növekszik, így minden gazdasági év kockázatos.

Ha a klímaváltozásból adódó talajvízszint-csökkenés és a háború által okozott áremelkedés ilyen mértékben folytatódik, akkor nem biztos, hogy a gazdálkodás a jelenlegi módon folytatható lesz a következő egy évtizedben. A mezőgazdászok egy része vagy csökkenteni fogja a termőterületét vagy teljesen felhagy a gazdálkodással, a tőkeerős vállalkozók pedig még magasabb költségekkel fognak dolgozni, ami az élelmiszertermelés további drágulásához vezet. A szárazság viszont csak rövid távon szól arról, hogy hány tonna élelmiszert tudunk termelni. Hosszú távon az a kérdés, marad-e itt még élet

– mondja Vass Tibor ruzsai mezőgazdász.

Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató helyettese szerint a gazdák számára extrém eseményekkor kiszámíthatóságot nyújtó mezőgazdasági biztosítások szerkezete és funkciója is átalakul a közeljövőben. Az ilyen biztosítások szempontjából a legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárási jelenségek állandósulása jelenti. Ami kiszámítható, az már nem biztosítható kockázat, hanem evidencia, amivel a vállalkozóknak számolniuk kell, beépítve a termékük vagy szolgáltatásuk árába. A gyümölcsösök például egyre kevésbé biztosíthatók a fagykárokkal szemben, melynek következtében a biztosítóknak olyan díjakat kell felszámolniuk, amelyeket a termelők már nem tudnak vállalni, ezért más megoldásokat kell keresniük. A biztosítóknak ezért új, komplexebb pénzügyi kockázatkezelésen alapuló biztosítási megoldásokat kell kidolgozniuk.

A természet átalakul, de vajon mi is le tudjuk követni?

A filmben megszólalók mind egyetértenek abban, hogy a megfelelő edukáció kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mert sokan nem tudják, milyen természeti folyamatoktól függ a komfortszintjük biztosítása. A szakértők ezenkívül a kisléptékű, helyi és régiós összefogásban látják a megoldást. Helyi szinten többek közt tudatos csapadék- és belvízgazdálkodással, természetes víztározók kialakításával, az öntözés mérséklésével vagy akár fásítással is meg lehetne állítani a kiszáradást egy-egy adott területen, illetve revitalizálni a vizes élőhelyeket. Ruzsa például a területei 5-10 százalékát ajánlja fel térítésmentesen vizes élőhely kialakítására, a kiszáradt részek rehabitálására. A lokális aktivitások mellett azonban az olyan globális törekvésekre és keretrendszerekre is szükség van, mint például az Európai Unió víz-keretirányelve, ami szigorú célokat szab a tagállamok számára a víz mennyiségére és minőségére vonatkozóan egyaránt.

Mindezek a megoldási lehetőségek nemcsak a szárazság, hanem az éghajlatváltozás összes hatása kapcsán érvényesek. Minden gazdasági ágazatnak át kell térnie a klímatudatos megoldásokra annak érdekében, hogy a teljes gazdaság fenntarthatóvá váljon.

A jövő biztosítójaként az Allianz meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi éghajlatvédelmi célok elérésében, és rendkívül fontos számára a működésében, illetve a termékporfólióját tekintve is a fenntarthatóság és a folyamatos megújulás. Ezért az ilyen típusú globális törekvéseket és a gazdaság átalakulásának előmozdítását a klímavédelem elérését segítő, új ágazatokba és innovatív technológiákba történő befektetéssel támogatjuk. Például a fosszilis tüzelőanyagok zöld alternatívájaként a hidrogénmegoldásokban megvan a lehetőség arra, hogy egy jelenleg ritkán használt energiaforrásból nagy üzleti lehetőség váljon, sok ágazatot segítve a károsanyag-kockázatok jobb megértése és a részletes kockázatvállalási módszerek kidolgozásában – beleértve a veszteségmegelőzést is

 – hangsúlyozza Malicskó Gábor.

Az Allianz Hungária a Climate Chronicles csapatával együttműködve is jó példával kíván szolgálni mind a hozzá hasonló vállalatok, mind a magánemberek számára. A klímaváltozás hazai hatásait bemutató rövidfilmek mellett a nézők a vállalat életébe is betekintést kaphatnak majd. A két négyrészes videósorozatban az Allianz munkatársai gyakorlati példákon keresztül osztják majd meg tapasztalataikat arról, hogyan lehet klímatudatos életmódot folytatni az irodai hétköznapokban és a magánéletben is. Az epizódok az Allianz közösségi média felületein lesznek megtekinthetők.