Eljött a brutál béremelések ideje Magyarországon? Komoly bejelentést kaptak a dolgozók

Az infláció csökkenése és a reálbérek emelkedése következtében a magánfogyasztás az egész Európai Unióban élénkülni fog a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatása szerint. Magyarország sem kivétel ez alól.

„Az idei évben megkezdődik a belföldi kereslet helyreállása, amit részben a komoly mértékű reálkereset-növekedés, részben pedig az tesz lehetővé, hogy a finanszírozási feltételek vállalatok és háztartások számára egyaránt kedvezőbbek lesznek 2024-ben” – írják a szakértők. Ugyanakkor a háztartások jelentés része továbbra is óvatos lesz, így a fogyasztás viszonylag mérsékelt, 3,5% körüli bővülésére számítanak a tetemes reálkeresetemelkedés ellenére.

A Kopint-Tárki friss jelentése szerint 13,5%-kal nőhetnek idén a bruttó nominálbérek.

Így látják a helyzetet a közgazdászok

A Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint a minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben. A kutatócég a megemelkedett várakozások között is az optimistábbak közé tartozik. És bár a bérnövekedés ütemét övezi némi bizonytalanság, annyi biztos, hogy az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt korábban sokan várták.

Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint a januári adat fényében már elég könnyűnek tűnik az idei, kétszámjegyű bruttó bérdinamika elérése. Már az a nagyon valószínűtlen és igencsak pesszimista forgatókönyv is 6,3 százalékos átlagos bruttó béremelkedést jelentene az idei évre, ami azt feltételezné, hogy 2024 végéig nem változik a nominális bruttó átlagbér a januárihoz képest – emelte ki Árokszállási. Mivel azonban a következő hónapok is hoznak majd béremeléseket, illetve bónuszkifizetéseket (különösen márciusban), amelyek megdobják az átlagbért, így a dinamika bőven kétszámjegyű tartományban, 12-14 százalék körül várható tavasszal.

Bár egyhavi adatból még korai messzemenő következtetéseket levonni, az átlagkereset januári 14,6%-os emelkedése nemcsak érezhetően nagyobb a cég által vártnál, de minden bizonnyal előjele egy korábban gondoltnál gyorsabb keresetemelkedésnek

- mondta a lapnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, januárban az elsősorban nem a munkateljesítménytől, hanem a központi döntésektől függő költségvetési szektorban az átlagosnál magasabb, 17,7% volt a keresetemelkedés. Az emelkedő bázis és a már bejelentett további béremelések (egészségügyi szakdolgozók) egymást kioltó hatása következtében a költségvetési szektorban változás nem valószínű, de a versenyszektorban az egyelőre gyenge konjunktúra miatt lehetséges némi ütemcsökkenés.

Mindezek alapján 2024-re jelenleg 13% körüli nominális keresetemelkedés prognosztizálható a GKI szerint.

A Kopint-Tárki kutatói friss elemzésükben kiemelik: „A januári kereseti adatok (a nominális átlagkeresetek 14,6%-kal, a reálkeresetek 10,4%-kal nőttek januárban) azt sugallják, hogy 2024-ben a bérnövekedés erőteljesebb lesz az előzetes várakozásoknál. A jelek szerint a 15%-os minimálbéremelés jelentős mozgásokat indított el főként az alacsonyabb keresetű szegmensben, annak ellenére, hogy a képzett dolgozókra érvényes garantált bérminimum csak 10%-kal emelkedett”.

Összességében úgy látják, hogy az idén a reálkeresetek növekedési üteme akár a 9-10%-os tartományt is elérheti. Ez meghaladja a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 8%-os prognózisát is.