a handful of euros bills

Euro-matek a Covid válság tükrében

2021. november 2. 11:02

A cikksorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, hogyan alakultak az eurozóna és a zónán kívüli EU tagországok főbb makrogazdasági mutatói 2020-ban, azaz az elmúlt évtized legsúlyosabb válságában. Az eurozónában a zónán kívüli országokhoz képest nagyobb gazdasági visszaesést regisztráltak 2020-ban. A nagyobb visszaesést részben a gyengébb fogyasztási és beruházási aktivitás, részben pedig a gazdaság szerkezete magyarázza. A nagyobb mértékű gazdasági visszaesés annak ellenére következett be, hogy a zónatagok magasabb államháztartási hiányt és az államadósság-ráták nagyobb emelkedését könyvelhették el. Az MNB elkötelezett az euro sikeres és biztonságos bevezetése mellett. Cikksorozatunkban ezért azt mutatjuk be, hogy az euro bevezetés milyen előnyökkel, hátrányokkal jár a gazdasági élet különböző területein, és hogy mit tanulhatunk az eddigi belépők esetéből.

A gazdaság általános állapotáról képet kaphatunk a jelenlegi válságidőszakban. Ez egyrészt jól jellemzi az egyes gazdaságok ellenálló-képességét, másrészt a megfelelő gazdaságpolitikai mozgásteret, amit a fiskális és a monetáris politika a jó konjunktúra időszakában felépített. Elemzésünkben éppen ezért a tavalyi válságév teljesítménye szempontjából vetjük össze az eurozóna és a nem eurozóna EU tagországokat.

Az euroövezetben jelentősebb volt a gazdasági visszaesés 2020-ban

A koronavírus-járvány általános gazdasági visszaesést eredményezett az Európai Unióban 2020-ban. Az eurozónán kívüli országok gazdasági visszaesése (-4,3 százalék) átlagosan kisebb mértékű volt a tavalyi évben, mint az eurozóna tagországokban (-5,7 százalék) (1. ábra). Hasonló kép rajzolódik ki, ha a visszaesés mértékét a járvány előtt kialakított növekedési várakozásokhoz hasonlítjuk. A 2019 végén rendelkezésre álló várakozásokhoz képest az eurozónán kívüli országok gazdaságaira kevésbé volt negatív hatással a koronavírus-járvány 2020-ban (átlagosan -6,8 százalék), mint az eurozóna tagországok gazdaságaira (átlagosan -7,6 százalék).               

A háztartások fogyasztási kiadásának változásában az EU-n belül a 10 legnagyobb visszaesés mindegyikét euroövezeti országban regisztrálták (2. ábra). Az eurozónán kívüli EU tagországokban a háztartások fogyasztási kiadásának visszaesése (-3,6 százalék) átlagosan csak mintegy fele akkora volt 2020-ban, mint az eurozóna tagországokban (-7,0 százalék). A koronavírus elleni védekezés jegyében meghozott korlátozó intézkedések az ágazatok közül a szolgáltatószektort érintették a leginkább negatívan. Az eurozóna átlagában -14,5 százalék, a zónán kívüli EU tagállamok átlagában pedig -11,0 százalékon alakult a szolgáltatások fogyasztásának éves változása.

A beruházások volumenének visszaesése több mint kétszerese volt az eurozóna tagországokban (-4,4 százalék), mint az azon kívüli EU-s tagországokban (-2,1 százalék) átlagosan. Az exportteljesítmény mind az eurozónában (-7,9 százalék), mind a zónán kívüli tagországok esetében (-8,6 százalék) jelentősen visszaesett 2020 során, így ebben nem azonosítható érdemi különbség. Az exportteljesítményt nagyban befolyásolja az adott ország turizmusának súlya. Minél nagyobb a turizmus súlya a gazdaságban, annál jelentősebb volt az export és a bruttó hazai termék mérséklődése a tavalyi év során.

Az ágazati oldalt nézve az építőipar és a szolgáltatószektor teljesítménye kevésbé esett vissza az eurót nem használó tagállamokban. Az ipari termelésben az eurozóna átlagában mérsékeltebb visszaesést regisztráltak (-3,9 százalék), mint az eurozónán kívüli EU tagállamok esetében (-6,2 százalék). A feldolgozóipar teljesítményében az iparhoz hasonló folyamat figyelhető meg a vizsgált országcsoportokban, az eurozóna átlagában -3,9 százalék, az eurozónán kívüli EU tagállamok esetében -7,0 százalékos éves változást regisztráltak.

Az építőipar teljesítménye az eurozóna átlagában nagyobb mérséklődést mutatott (-3,5 százalék), mint az eurozónán kívüli EU tagállamokban (-0,7 százalék). A piaci szolgáltatások éves változásában az eurozóna átlagában szintén jelentősebb visszaesést regisztráltak (-6,7 százalék), mint az eurozónán kívüli EU tagállamok esetében átlagosan (-4,7 százalék).

Az euroövezetben sokkal dominánsabb volt a bérekben és a részmunkaidőben történő munkaerőpiaci alkalmazkodás

A munkapiaci alkalmazkodás alapvetően három csatornán keresztül történhet: az extenzív oldalon (létszámban), az intenzív oldalon (munkaórában) és a bérekben. A létszámban történő alkalmazkodás nem tér el jelentősen az eurozónában és azon kívül. A tavalyi év során hasonló mértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta a két országcsoportban (0,7, illetve 0,8 százalékpont).

A munkaidőben történő munkaerőpiaci alkalmazkodás (részmunkaidősödés, munkahelyétől ideiglenesen távol lévők arányának változása) sokkal dominánsabb volt az eurozóna tagországokban, mint a zónán kívüli országokban (3. ábra). A ledolgozott munkaórák éves változását tekintve az Európai Unióban a 8 legnagyobb visszaesés mindegyikét euroövezeti országban regisztrálták, összhangban a nagyobb GDP visszaeséssel. A ledolgozott munkaórák száma az euroövezeti országokban átlagosan 6,3 százalékkal esett vissza éves összevetésben 2020 során, a zónán kívüli országokban ez az érték közel a fele (-3,5 százalék).

Az egy főre jutó nominálbér dinamikáját tekintve a leggyengébb 11 érték mindegyikét euroövezeti tagországban regisztrálták tavaly, amelyből 7 ország esetében csökkentek a nominálbérek az előző évhez viszonyítva. Az euroövezetben átlagosan 0,7 százalékkal nőttek a nominálbérek 2020-ben, ami elmarad az övezeten kívüliek 3,9 százalékos indexétől (a reálbérekre ugyanezek az értékek rendre 0,5 és 2,0 százalék). Az Európai Unióban -5,4 és +8,0 százalék között változtak országonként az egy főre jutó nominálbérek.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A recesszió miatt ismét felmerült a defláció réme az eurozónában

A nagyobb gazdasági visszaeséssel összhangban a tavalyi évben az euroövezet ismét közel került a defláció állapotához, mivel a harmonizált fogyasztóiár-index mindössze 0,2 százalékot mutatott 2020-ban, messze elmaradva az EKB 2 százalékos céljától. Ehhez képest az euroövezeten kívüli EU tagországokban mérsékelt, de pozitív, 1,9 százalékos áremelkedést regisztráltak.

A régiós országok esetében a magasabb inflációs folyamatokban a reálgazdasági felzárkózásból eredő inflációs többlet is megjelenik. Az eurozónán kívüli országok dinamikusabb áremelkedéséhez az inflációs tételek széles köre járult hozzá. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek inflációja magyarázza az euroövezeti országokhoz képest a különbséget.

A koronavírus-járvány ellen meghozott intézkedések a magasabb költségvetési hiánnyal és az államadósság-ráta nagyobb emelkedésével jártak az eurozónában

Az eurozóna tagországok már a koronavírus-válságot megelőzően is jóval magasabb államadósság-rátával rendelkeztek, mint a saját fizetőeszközzel rendelkező EU tagországok, 2020 során a zónán kívüliekhez képest ez a ráta nagyobb mértékben még tovább emelkedett. A zónán belül átlagosan 13,4 százalékponttal, míg a zónán kívül 10,1 százalékponttal nőtt a ráta (4. ábra). A számottevő államadósság növekedés mögött a pandémia elleni védekezés jegyében meghozott intézkedések és a GDP csökkenése áll.

A tavalyi év során a költségvetési egyenleg az eurozóna országokban (-6,9 százalék) átlagosan magasabb deficitet mutatott a zónán kívüli EU tagországokhoz (-5,6 százalék) képest. A költségvetési hiány növekedéséhez döntő mértékben a GDP arányos kiadások jelentős megugrása járult hozzá. Országonként 3,2 és 11,9 százalék közötti mértékben emelkedtek a GDP arányos kiadások 2020-ban az EU tagországokban. A GDP arányos bevételek vegyes képet mutatnak, néhány országban emelkedett, többinél csökkent, a változások mértékei országonként -2,3 és 2,3 százalék között alakultak.

Összességében az euroövezeti tagországok a legtöbb makrogazdasági változó esetében gyengébben teljesítettek az eurozónához nem csatlakozó EU tagországokhoz képest (1. táblázat). A reálgazdasági, munkapiaci és a költségvetési politika terén számottevően gyengébben teljesítő euroövezeti országok példája intő jel lehet arra vonatkozóan, hogy az eurozónához való csatlakozás csak akkor lehet sikeres és biztonságos, ha az a megfelelő kritériumok teljesülése mellett történik meg.

*A szerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársa.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2023. január 28. 14:46
Bár egy amerikai, a magyar kormánnyal baráti újságíró írt Orbán Viktor zárt ajtók mögött, csütörtök...
Bankmonitor  |  2023. január 28. 13:49
A Babaváró hitel 2019 júliusa óta elérhető a feltételeknek eleget tevő házasok számára. A maximális,...
Holdblog  |  2023. január 28. 06:32
Az Európai Unió turisztikai ipara kezd visszatérni a koronavírus-járvány előtti csúcsidőszak szintje...
KonyhaKontrolling  |  2023. január 27. 07:55
Kezdő befektetői körökben az egyik sztár stratégia az osztalékportfólió, online csoportokban már-már...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 29. vasárnap
Adél
4. hét
Január 29.
Balassagyarmat napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2023. január 28. 19:18