A COVID-19 utóhatása, amit még mindig nem értünk: mi áll az agyi köd mögött?

A COVID-19 fertőzés után sok beteg tapasztalt agyi ködöt – figyelmük elkalandozott, memóriájuk meggyengült, gondolkodásuk lelassult, és alapvető feladatok elvégzése is nehézséget okozott számukra. Ez a tünet a hosszú COVID-ban szenvedők 20-65 százalékát érinti, ami jól mutatja, mennyire kevéssé ismert még ez az állapot.

Bár az agyi köd kifejezés a COVID kapcsán vált széles körben ismertté, valójában először a krónikus betegségekkel küzdők közösségeiben használták. Betegek számolnak be agyi ködről olyan krónikus állapotok következményeként, mint a fibromialgia, a myalgikus encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma és a lupusz. Sokan tapasztalják kemoterápia vagy fájdalomcsillapítók szedése után is, valamint mentális egészségügyi problémákhoz, például depresszióhoz és skizofréniához is kapcsolódik - írja a National Geographic.

A különböző állapotokban szenvedő betegek hasonló tünetekről számolnak be: koncentrációs nehézség, feledékenység, zavartság, valamint kognitív lassúság vagy homályosság – mondja Jacqueline Becker, az Icahn School of Medicine Mount Sinai neuropszichiátere. Gyakran ez a krónikus betegségben szenvedők egyik leginkább korlátozó tünete. "Teljesen átveheti az irányítást az emberek élete felett" – állítja Becker.

Bár nincs egyetértés az agyi köd pontos definíciójáról – és sok szakértő vitatja a kifejezés klinikai környezetben való használatának hasznosságát –, a legtöbb tudós egy alapbetegség tünetegyütteseként tekint rá, nem pedig önálló diagnózisként. "Az agyi köd gyűjtőfogalommá vált bizonyos állapotok, például a hosszú COVID tágabb neurológiai tüneteire" – magyarázza Becker.

A szakértők megkülönböztetik az agyi ködöt a kognitív károsodástól, amely mérhető memória- vagy figyelemdeficittel jár. Az agyi köddel küzdő betegek gyakran számolnak be figyelmi és memóriaproblémákról, de a klinikusok nem mindig találnak mérhető hiányosságokat ezeken a területeken. Néha a betegek számos teszten esnek át, de minden eredmény normális, ami rendkívül frusztráló lehet számukra.

Az orvosok időnként tisztán pszichológiai eredetűnek minősítik az agyi ködöt. Ez különösen igaz a krónikus betegségekben vagy hosszú COVID-ban szenvedőkre, akik gyakran úgy érzik, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem veszik őket komolyan. "Létezik egy uralkodó nézet, miszerint a hosszú COVID-nak tisztán pszichiátriai eredete van" – mondja Becker. "És szerintem fontos, hogy ezt megkérdőjelezzük."

A tudósok nemrégiben kezdték megérteni a gyulladás és az agyi köd közötti kapcsolatot, ami új utakat nyit a diagnózis és a kezelés terén. "Az egyik legnagyobb hipotézis, ami az agyi köd hátterében áll mindezen különböző állapotokban, a neuroinflammáció" – állítja Becker.

Egyre több bizonyíték mutatja, hogy a COVID-19 túlzott vagy félreirányított immunválaszt vált ki, amely továbbra is gyötörheti a betegeket, még akkor is, amikor már felépültek a betegség legakutabb tüneteiből. Tanulmányok kimutatták, hogy a COVID-fertőzés az agy immunsejtjeinek hosszú távú aktiválódását okozhatja, és károsíthatja az idegsejtek növekedését az agyi köddel küzdő betegeknél.

Egy 2024 februárjában a Nature-ben megjelent tanulmány további betekintést nyújtott az agyi köd jelenségébe. Colin Doherty, a Trinity College Dublin Medical School neurológusa és csapata hosszú COVID-ban szenvedő betegek agyát vizsgálta. A rendszerszintű gyulladás mellett azt találták, hogy az agyi köddel küzdő betegek vér-agy gátja szivárog – ez az a rendkívül szelektív membrán, amely védi az agyat a toxinoktól, vírusoktól és más káros molekuláktól.

Feltételezésük szerint a szivárgó vér-agy gát lehetővé teheti, hogy ezek az anyagok bejussanak az agyba, neuroinflammációt okozva és megzavarva az agy normális anyagcsere-folyamatait. Más tanulmányok hasonló vér-agy gát diszfunkciót találtak autoimmun betegségekben, köztük lupuszban és krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegeknél.

A tudósok más lehetséges okokat is vizsgálnak. Tanulmányok kimutatták, hogy a változó hormonszintek is mélyreható változásokat okozhatnak az agyban. A menopauzán áteső betegeknél például az ösztrogénszint csökkenése feltételezhetően egyes agyterületek méretének csökkenését okozza, ami hozzájárulhat a kognitív homályossághoz.

Eközben a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegeknél a pajzsmirigyhormon-hiány szintén bizonyos agyterületek, főként a hippokampusz térfogatának csökkenését okozhatja. A traumás agysérülésben szenvedő betegeknél pedig az agyi ködhöz hasonló tüneteket a növekedési hormon alacsony szintjével hozták összefüggésbe.

Egyes tudósok azt is feltételezik, hogy a bélmikrobiom működési zavara is agyi ködöt okozhat bizonyos esetekben. Egy 2024 októberében közzétett kisebb tanulmány az agyi köd jeleit találta a gasztrointesztinális betegségekben, például irritábilis bél szindrómában szenvedő résztvevők több mint felénél.

Bár nincs egyetlen oka az agyi ködnek, a szakértők szerint vannak dolgok, amiket az emberek tehetnek ellene. Becker azt javasolja, hogy először az életmódbeli tényezőket vizsgáljuk meg, például a testmozgást, az egészséges táplálkozást és a megfelelő alvást. De azoknak, akik intenzív agyi ködöt tapasztalnak, vagy a köd több mint néhány hétig tart, orvoshoz kell fordulniuk.

A klinikusok felmérhetik, van-e visszafordítható oka az agyi ködnek, például alvási apnoe, B-vitamin-hiány, valamint hormon- és pajzsmirigy-problémák. Kereshetnek gyulladásra és neurodegeneratív markerekre utaló jeleket is – mondja Avindra Nath, a Nemzeti Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet intramurális klinikai igazgatója.

A jelentősebb, mérhető kognitív károsodással küzdő emberek számára előnyös lehet a kognitív rehabilitációs terápia. Nath az agyi edzéshez hasonlítja ezt a terápiát: "Azokban a területeken edzik az agyat, ahol deficit van" – magyarázza.

Új gyógyszeres kezelések is a láthatáron lehetnek. Egyes betegek, különösen a kemoterápiával kapcsolatos agyi köddel küzdők, enyhülést tapasztaltak ADHD kezelésére használt gyógyszerek szedésekor. Néhány kisebb tanulmány kimutatta, hogy az antihisztaminok vagy a famotidin, egy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező savlekötő, segíthet csökkenteni a gyulladást és enyhíteni az agyi ködöt.

Nath és csapata az intravénás immunglobulin hatását is vizsgálja a hosszú COVID-ra. Ez egy olyan antitest, amelyet immunológiai rendellenességek, például lupusz kezelésére használnak. Az elmélet szerint ez elnyomja az immunrendszer túlzott gyulladásos válaszát, ami megakadályozná, hogy a szervezet károsítsa az egészséges sejteket, és enyhítené az agyi ködöt.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a kutatóknak először többet kell megtudniuk az agyi ködről, mielőtt jobban kezelni tudnák. "Az orvostudományban létezik az az elképzelés, hogy ha nem tudjuk egy tünetet latinosított orvosi kifejezésre lebontani, akkor kudarcot vallottunk" – mondja Doherty. Ehelyett ez csak ok lehet a további kutatásra.