Súlyos tévhit dőlt meg a vidéki magyarok kapcsán: nem akárhol élnek a legegészségesebb idősek

Az Európai Unióban a teljes felnőtt lakosság, vagyis a 16 éven felüliek közel 68 százaléka jónak, vagy nagyon jónak tartja az egészségi állapotát. Magyarországon ez az arány valamivel alacsonyabb, 63,1 százalék. Nagy eltérések adódhatnak azonban életkor szerint, illetve aszerint is, hogy nagyvárosban, közepesen sűrűn lakott területen, vagy falun lakik-e valaki.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, a sűrűn lakott területeken élő idősödő állampolgárok 40,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról az EU területén 2022-ben. A statisztikákból az látszik, hogy a legtöbb helyen a városiak egészsége szolgál jobban, a vidéki, ritkásan lakott területeken rosszabb egészségi állapotról számolt be a lakosság. Viszont éppen a lista elején, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban a vidéki idősek egészsége a jobb, bár nagy különbség nincsen. Ahol azonban óriási különbséget láthatunk, az Málta, itt a ritkásan lakott területeken élők sokkal jobb egészségnek örvendenek. Bár az is tény, hogy 2021-ben az arányuk még csak 31 százalék körül volt, így valamilyen számítási anomália is közre játszhat a nagy különbségben.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy több európai országgal ellentétben nem a teljes lakosság körében mutatkozik nagy különbség a sűrűn és ritkásan lakott területek között, hanem inkább az idősödő lakosság körében. A nagyvárosi idősek 30,3 százaléka, míg a vidéki idős magyarok 17,5 százaléka nyilatkozta, hogy jó vagy nagyon jó lenne az egészségi állapota. Ebben a mutatóban is az európai lista vége felé kell keresni hazánkat:

Ha pedig megvizsgáljuk, hogy hogyan alakult az évek során a magyar lakosság egészsége, mindenképpen javuló tendenciát fedezhetünk fel, kisebb megingásokkal. Ami viszont szembetűnő lehet, hogy a ritkásan, illetve sűrűbben lakott területek lakói között mintha állandó lenne a különbség, nem közeledik egymáshoz a két tábor. Míg az idősek esetében az figyelhető meg, hogy nagyjából 2012-ig közelebb állt egymáshoz a két tábor aránya, utána távolodtak jobban el. A járvány évei jellemzően felborították a trendeket, de a 2022-es adatok alapján az látható, hogy csak nőtt a különbség vidék és város között.

A saját bevalláson alapuló egészsége a magyar nőknek jellemzően rosszabb, mint a férfiaké. Az alapvető különbségen túl azonban a nemeket külön vizsgálva nem látunk kiugró különbségeket.

Az, hogy országonként ilyen eltérő lehet Európán belül is, hogy a falvakban vagy a városokban, nagyvárosokban jobb-e az idős korosztály egészsége számos demográfiai és gazdasági okra vezethető vissza. Magyarországon jellemzően a városokban jobb az életszínvonal, az anyagi helyzet, amely nagy mértékben összefügg az egészséggel is. Az infrastruktúra sem elhanyagolható tényező, hiszen egy nagyvárosban könnyebben juthat egészségügyi ellátáshoz egy idős ember, jobban megoldható a közlekedés, több a magánszolgáltató. Az olyan országokban, ahol a ritkásabb népsűrűségű területeken élő idősek az arányaiban egészségesebbek, valószínűleg ezek a tényezők nem olyan súllyal esnek a latba, mint nálunk.

A fővárosban a legjobb a magyar idősek egészsége?

A Pénzcentrum tavalyi felméréséből is az derült ki, hogy a fővárosban élő idősek között a kiváló és jó egészségnek örvendő idősek aránya magasabb, 29,4 százalék volt, és a megyeszékhelyeken élő időseknek is 28,6 százaléka nyilatkozott kedvezően az egészségéről. A községek, falvak idős lakói között viszont már csak 26,5 százalék volt az arány. A kutatás eredményeit részletesen itt tettük közzé.