Hiába gyógyulnak fel a betegek ebből az egyszerű betegségből: durva szövődmények érhetik őket utol

A Gastroenterology szeptemberi számában megjelent adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5 százalékos halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek. De ezután az első három hónapban még 3, az első évben pedig 5,4 százalékos lesz a mortalitás, vagyis szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban. Hegyi Péter az utókövetés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az újonnan publikált eredmények szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból kórházban kikezelt betegeket egy hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni, és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább három hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig. A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével.

Az összegyűlt adatok feldolgozására a szakemberek informatikai kutatócsoportokkal is felvették a kapcsolatot, hogy a mesterséges intelligencia segítségével találjanak modelleket a további kockázatok detektálására. Már akkor szeretnék felismerni a beteg további rizikóit, amikor még bent fekszik a kórházban. Így amennyiben fennáll a cukorbetegség kockázata, a páciens máris ekkor kaphat dietetikai tanácsadást, életmódváltozási javaslatot vagy akár még gyógyszeres kezelést is. Ha pedig a páciensnél szepszisre hajlamosító elváltozások jelentkezhetnek, akkor hosszabb ideig kaphat antibiotikumot és egészen addig kezelik, amíg meg nem győződnek arról, hogy teljesen kitakarították belőle a fertőzést.

Az azonban már a jelenlegi adatok alapján is kijelenthető, hogy azokat, akiknek szív-érrendszeri alapbetegségük volt az akut hasnyálmirigy-gyulladás során, nemcsak gasztroenterológusnak kell látnia, hanem a végén újra meg kell, hogy nézzék a kardiológusok. Hegyi Péter több kutatótársával 2011-ben az SZTE-n hozta létre a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportot, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetemen kapott dedikált betegágyakat és multidiszciplináris kutatócsoportot, 2021 óta pedig a Semmelweis Egyetemen megnyílt harmincágyas, hasnyálmirigyrákkal is foglalkozó részleg nyújt további lehetőségeket a kutatásra. A gasztroenterológus professzor jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a szer sok magyarnak hiányzik a gyógyszeres fiókjából: nagy hiba, nem szabad így kezdeni az őszt

Érdemes egyénileg megtenni mindent, hogy a 2023-as járványszezont egészségünket megőrizve vészeljük át, ne döntsön le a lábunkról a már most terjedő fertőzéshullám.