Kiderült: ennyi nárcisztikus és borderline személyiségzavaros él közöttünk

„Gyakori mondássá vált, hogy csak a közértbe mentem le, de már három-négy nárcisztikus emberrel találkoztam. Miközben a nárcizmus jóval komplexebb fogalom annál, mint hogy stigmaszerűen rásüssük valakire” – hívta fel a figyelmet Üveges Anna pszichológus a személyiségzavarokról szóló minisorozatban. A leggyakoribb személyiségzavarok közé tartozik a személyes kapcsolatok zavarát, visszatérő „ürességérzést”, impulzivitást, önsértő magatartást kiváltó borderline, amellyel a becslések szerint az emberek 2-3 százaléka küzd. Szintén a sűrűbben előforduló problémák közé tartozik a lakosság 1 százalékát érintő nárcisztikus, valamint az erős szorongással, félelemmel, túlérzékenységgel jellemezhető elkerülő személyiségzavar. Emellett számos egyéb típust is számontartanak a szakemberek, így például a kényszeres, a dependens vagy az antiszociális személyiségzavart.

„A személyiségzavarok általában kora felnőttkorban jelentkeznek, de van kivétel is, az antiszociális személyiségzavar első tünetei ugyanis már serdülőkorban megjelenhetnek” – magyarázta Üveges Anna, hozzátéve: az érintettek leginkább környezetük nyomására vagy valamilyen trauma miatt fordulnak szakemberhez. A pszichológus ugyanakkor óva int az öndiagnosztizálástól, ahogy mások stigmatizálásától is.

Diagnózis komplex kivizsgálás eredményeképpen születhet

– magyarázta a szakember. Személyiségzavar esetén képzett klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta foglalkozik a páciensekkel.

A Prof. Dr. Unoka Zsolttal, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pszichoterápiás Osztályának vezetőjével készített beszélgetésből arra a kérdésre is választ kaphatunk, milyen hatások és öröklött tényezők állhatnak a borderline személyiségzavar kialakulása mögött. A személyiségzavarokról szóló minisorozat mellett többek között a fóbiákról, a megfelelési kényszerről, a magány pszichológiájáról, a belső gyermekről nyilatkoznak szakemberek.

Az adásokból kiderül, hogy bár a legtöbbször a klausztrofóbiáról hallunk, valójában számos más típusa is van ennek a szorongásos zavarnak, az egyik fő csoportot például a szociális fóbiák alkotják. Az ilyen zavarral küzdő emberek félelmet éreznek társas helyzetekben vagy nyilvános szereplés közben. Attól tartanak, hogy a viselkedésük miatt megítélik őket, és ez erős szorongást vált ki – fejti ki a Zinner-Gérecz Ágnes klinikai szakpszichológuss, kognitív viselkedésterapeuta. Mogyorósi Rebeka tanácsadó szakpszichológus pedig többek között arról is beszél, milyen testi tüneteket okozhat az állandó megfelelési kényszer.