Rettegett COVID-mellékhatás tarolhat hazánkban is: ezért alakult ki, így tehetsz ellene

Mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, amikor az agyunkat elönti egy szürke köd és sokkal tompábbak vagyunk, mint általában. Ez jelentkezhet akár a jet-laggetől, vagy csak egy kialvatlan nap után a munkában. Esetleg szimplán, hogy ha rossz napunk van és dekoncentráltak leszünk.

Ezt nevezzük brain fognak, azaz agyködnek magyarra fordítva és mindenkire egy kicsit másképpen hat. Bár számos betegség járhat ezzel a tünettel most a COVID-19-ről is kiderült, hogy kifejezetten komoly hatással lehet egyes emberek tisztán látására és gondolkodására. Ahogyan a huffpost.com is írja a tudósok még csak most kezdik el megérteni, hogy a koronavírus hogyan is hat pontosan az agyra, de egyre több bizonyíték lát napvilágot, ami arra utal, hogy az elmúlt éveinket megkeserítő betegségnek ez a tünete nem csak a súlyosan fertőzötteknél jelentkezhet hosszútávon, de azoknál is, akiknek a betegség lefolyása csak enyhe vagy közepesen volt súlyos.

A COVID-19 az agyunkra olyan módon hat, hogy memória- és koncentráció zavart okoz. Persze a legtöbb esetben ez a köd néhány héten belül természetes módon megszűnik, de sokszor akár krónikus probléma is kialakulhat, ami a mindennapi életünkre is hatással lehet, hiszen a munkánkat se tudjuk tőle megfelelően végezni. Ráadásul évekig vagy hónapokig elhúzódhat adott esetben.

Mi okozza ezt a tünetet?

Számos olyan betegség, és annak kezelése ismert már évek óta, ami hasonló tüneteket okozhat, mint a fent említett. Ilyen a szepszis, ami gyulladásos elváltozásokat okoz az agyunkban és gátolja a kognitív funkciókat és ezáltal figyelemzavart okoz. De ezzel a tünettel találkozhatunk a Lyme-kór vagy a kemoterápiás kezelés alatt is.

Hatalmas különbség viszont, hogy a fenti eseteben ez az állapot megszűnik a betegség vagy a kezelés végével, a koronavírus viszont ezzel szemben James Giordano, a Georgetowni Egyetem neurológia és biokémia professzora szerint sokkal intenzívebb és néha hosszabb ideig tartó gyulladásos hatást vált ki. Ezáltal pedig hetekig vagy hónapokig is tarthat.

Ezért is gondolja azt Giordani, hogy az az agyköd, amit az emberek a COVID-betegségben tapasztalnak valószínűleg az agyra gyakorolt közvetlen és közvetett gyulladásos hatásoknak az eredménye lehet. Azt ma már biztosan lehet tudni, hogy a koronavírus olyan reakciókat vált ki, ami sok esetben szövetkárosodást is okozhat a szervezetben. Egyes tudósok szerint a vírus közvetlenül megfertőzi az agyunkat és az agy körüli sejteket, ami gyulladásos reakciót vált ki. Ezek pedig a fertőzés megszűnése után is fennmaradnak, problémákat okozva a működésben. A másik elmélet szerint pedig a gyógyulás után, ha nagyon alacsony szinten is, de egyes betegeknél fennmarad a vírus és folyamatosan tüneteket okoz.

Az agyköd személyenként más és más

Az persze, hogy elkapjuk a COVID-19 egyik variánsát nem jelenti azt, hogy feltétlen tapasztalni fogjuk az agyködöt magunkon: ugyanúgy, ahogy nem mindenki veszti el a szaglását úgy ez a tünet se jelentkezik minden esetben, vagy ha jelentkezik is mindenkire máshogyan hat. Sokaknál a fertőzés elmúlásával megszűnnek ezek az agyi problémák is, míg előfordulhat, hogy hosszú távon fennmarad, de idővel javulni fog. Más esetekben azonban az agyköd fennmarad és akár krónikussá is válhat.

Éppen ezért nehéz megjósolni, hogy kinél is alakul ki ez a tünet és milyen intenzitású lesz. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az életkor mindenképpen fontos szerepet játszik, hiszen alapvetően az időseknél nagyobb a kockázata annak, hogy a COVID után is fennmaradjanak a kognitív problémák. De sok esetről lehet tudni, ahol fiatal, egyébként egészséges fertőzötteknél is megfigyelhető a koncentrációs- vagy a memóriazavar. Az viszont biztos, hogy a betegség lefolyásának idejétől és súlyosságától nem függ.

Giordano kitért arra is, hogy az agyködnek a specifikus tünetei is személyenként eltérőek lehetnek: van, aki a legkisebb fizikai vagy szellemi megterhelés után is olyan szintű fáradságot tapasztal, ami után képtelen megmozdulni is. Megint mások pedig csak nehezebben fognak tudni koncentrálni, memóriaproblémáik lesznek, nehezen tudnak egyszerre több dologra figyelni, koordinációs gondjaik lesznek, vagy érzelmileg labilisabbá válnak.

Így tudjuk kezelni a koronavírus okozta agyködöt

Természetesen az esetek túlnyomó többségében ez a zavar magától elmúlik. Ellenben vannak olyan emberek is, akik a koronavírus-járvány első hullámai alatt fertőződtek meg és most, két évvel később is tapasztalják az agyköd nyomasztó tüneteit.

Az első dolog amit tehetünk, hogy fel kell ismerni a problémát és végig kell gondolnunk, hogy milyen hatással van a mindennapi életünkre. Ha ez megtörténet mindenképpen konzultáljon a háziorvosával, akinek pontosan írja le, hogy mit tapasztalt. Ezzel ugyanis segít az orvosának, hogy személyre szabott kezelést tudjon kidolgozni, amik célirányosan a konkrét hatásokat hivatott gyógyítani.

Bár sokaknál, akik súlyosabb tünetekkel küzdenek nehéz lehet, de mindenképpen meg kell próbálnunk aktívnak maradni fizikailag és szellemileg egyaránt, de az étkezésünkkel is segíthetünk. Egyes szakértők szerint érdemes olyan diétát követni, aminek gyulladáscsökkentő hatása lehet. Tehát kerüljük a zsíros, nehéz ételeket és a hozzáadott cukrot. A mediterrán étrend például egy jó irány lehet, hiszen gazdag antioxidánsokban, amikről közismert, hogy enyhítik az agyban és a testben jelentkező gyulladások hatásait.

A legfontosabb tanács pedig az, hogy mindig szakítsunk időt a pihenésre és igyunk elég folyadékot. Bár ezt sokan természetesnek veszik mégis hajlamosak vagyunk túlhajszolni önmagunkat, vagy megfeledkezni a megfelelő folyadékbevitelről egy nap. Pedig ezek a dolgok serkentik az anyagcserénket, ezáltal pedig hamarabb meg tudunk szabadulni az agyköd őrjítő tüneteitől.