A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a döntés hátterét az elnök indokolta meg.
A Központi Statisztikai Hivatal egy nappal korábban, már április 2-án közzé teszi a kormányzati szektor egyenlegéről szóló jelentését, amiben makrogazdasági szempontból lesz szemezgetni való bőven.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban teszi közzé „A kormányzati szektor egyenlege, 2023. év és 2023. IV. negyedév” című gyorstájékoztatóját - közölte a KSH. A kiadvány megjelentetése sokáig április 3-ra volt várható, ám most kiderült, hogy az már április 2-án elérhető lesz.
A KSH-nak ebben lesz is miről adatokat közölnie, hiszen a kormányzati szektor mérlege már az év első három negyedévében sem volt túl acélos, aminek fényében különösen érdekes lehet, hogy mit hozott az év vége. Konkrétabban: a hiány 3,7%-os volt a GDP arányában a III. negyedévben, ami 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három negyedévbne mért hiány ugyanakkor 5,4%-ot tett ki az első három negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
Mint ahogyan arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a kormány az év utolsó munkanapja után, azaz december 30-án hozta nyilvánosságra a hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését, amiből kiderült: várakozásuk szerint 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti egyben, hogy elvéti az októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját is.
Márpedig a kormány ezzel gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét. Ha ugyanis a befektetők, a hitelminősítők, a gazdaság legkülönbözőbb szereplői azt látják, hogy a hiánycél bármikor változhat és annak tulajdonképpen nincs is következménye, akkor elkönyvelik magukban azt is, hogy a büdzsé legfontosabb száma nincs is kőbe vésve. Ha pedig a puzzle legfontosabb darabja bármikor megváltozhat, akkor az egész kirakós értelme, jelentősége megkérdőjeleződik.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.







