Egy év alatt több mint duplájára nőtt a digitális SZÉP-kártyás tranzakciók aránya, a változás a vállalkozásokat is érinti.
Bérnyomás, infláció, külföldi munkalehetőségek és megváltozott munkavállalói elvárások egyszerre nehezítik a magyar cégek dolgát. Úgy tűnik, egyre összetettebb feladat megtartani a dolgozókat.
981 milliárd forinttal léphetik túl a költségvetési előirányzatot, miközben a Széchenyi Kártya szabályai is módosulnak.
Nagy reményekkel várja a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozási szektor az uniós fejlesztési forrásokat.
Egy jól időzített és megtervezett karrierszünet nemcsak a vezetőt, hanem a vállalkozást is új pályára állíthatja.
A Magyar Lízingszövetség szerint a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások továbbra is meghatározó szerepet töltenek be.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket.
A Pénzcentrumnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Sasvári Marcell, a Portfolio elemzője értékelte, kik lehetnek az új uniós költségvetés nyertesei és vesztesei.
Az idei második negyedévben 2430 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei várhatóan ma hagyják jóvá a felülvizsgált magyar helyreállítási tervet, ami megnyithatja az utat a közel négy éve befagyasztott, tízmilliárd eurós uniós források előtt.
A közúti szállítás kihívásai mellett a felek a vasúti árufuvarozás aktuális helyzetét is áttekintették a találkozón.
Az uniós és a hazai fogyasztók közel háromnegyede hajlandó többet fizetni a jól tervezett termékekért, a dizájn felértékelődése azonban a hamisítási kockázatokat is megnövelte.
Az AI ráadásul nem évente, hanem hétről hétre, ugrásszerűen fejlődik. Magyarország számára ez a tempó hatalmas kockázatot és egyben óriási lehetőséget is jelent.
A felmérésben résztvevők döntő többsége szerint megváltoztak az ügyfelek igényei az elmúlt 3 évben.
Interjú Schuck Csaba, növekedési stratégával a hazai kkv szektor rejtett lehetőségeiről.
A hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését.
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
Az év első felében több olyan változás is hatályba lépett, amelyek a kis- és középvállalkozásokat bevonták a fogyasztó kategóriájába.
A kormány tervei szerint 2027-től új, kibővített, de a visszaélésekkel szemben védett formában tér vissza a kata széles körben elérhető változata.
A nyári szezon közeledtével ismét élénkül a diákmunka-piac, idén az átlagos diákmunka-órabérek bruttó 2200-2500 forint között mozognak.
