Nincs könnyű dolga annak, aki ki akarja játszani az évtizedek óta nem látott inflációt Magyarországon.
Rekordszintű infláció Európában, ezzel párhuzamosan az ügyfelek fizetési gyakorlata folyamatosan romlik.
A tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összegét 3 éve nem emelték, az infláció pedig már mindent felzabált.
Az unióval ellentétben Magyarország nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul.
Az Európai Központi Bank az infláció kordában tartása érdekében kitart a monetáris szigorítás már lefektetett pályája mellett.
Európában Románia, vagy Szlovákia sincs jó helyzetben, de még az Egyesült Királyságban is 9 százalékos inflációt jósolnak a szakértők.
A horrordrágulás a leginkább az idős magyarokat sújtja, és ha nem indul csökkenésnek az infláció, egyre többeknek kell választaniuk, hogy esznek, vagy számlát fizetnek-e.
2022 decemberében az ipari termelés volumene 2,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,7%-kal emelkedett.
Bár az eurózóna inflációja lassulni látszik, de a szakértők szerint ennek ellenére még 2025-ben is a jegybanki cél felett lesz majd az áremelkedés mértéke.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a januári 25,7 százalék volt nagy valószínűséggel az infláció csúcsa, azonban az alapkamat csökkentése nincsen jelenleg tervben.
Lassulás következhet az inflációban, a ma bejelentett, januári 25,7 százalékos adat a tetőpont a várakozások szerint.
Tovább folytatódott az árak drágulása Magyarországon. És bár az élelmiszerek árának drágulása összességében csökken, a csúcsdrágulóké tovább emelkedett.
Egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek az infláció és az energiaköltségek folyamatos emelkedése.
Bőven találni olyan élelmiszereket, amiknek az ára legalább 50 százalékkal emelkedett.
Régóta tudjuk már, hogy bizonyos Pick szalámik olcsóbbak Németországban, mint idehaza: de mi okozhatja az első ránézésre érthetetlen különbséget?
Az ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción, az árak pedig márciusban tetőzhetnek.
Harmadik hónapja lassul az infláció az eurózónában. A friss adatok szerint januárban 8,5 százalékos drágulás volt, ami majdnem egy százalékkal kevesebb a decemberi adatnál.
Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: mindössze a megkérdezettek 2%-a mondta, hogy nem változott az anyagi helyzete.
Januárban meghaladhatja a 25 százalékot az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint. A GKI szerint az árak a jövőben is emelkedni fognak.
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag pedig 17,5 százalék körül várható.
