2025 elején több mint 255 ezer külföldi élt Magyarországon, tízből négyen dolgoznak is az országban. Eközben több mint 41 ezer magyar vándorolt ki tavaly.
Lengyeltóti önkormányzata új programmal támogatja a fiatalokat: a bérleti díjat elengedik, csak a rezsit kell fizetni. A cél a fiatalok helyben tartása és a város közösségének erősítése.
A fővárosiak után a legtöbben Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy vármegyéből keresnek eladó ingatlant Budapesten
Jövő héten bértárgyalások kezdődnek az Oktatási Hivatalnál (OH), annak ellenére, hogy nemrég még tagadták azt, hogy az alacsony fizetések miatti elvándorlás gondot okozna.
Míg a kivándorlást tervezők 85 százaléka pénzügyi okokat említ a legfontosabb motivációk között, a már Ausztriában élő magyaroknak csak 57 százaléka tartja ezt fontos tényezőnek.
A Balaton mellett, a Dunakanyarban vagy az Őrségben? Budapesten vagy inkább az agglomerációban? A Pénzcentrum felmérése alapján kiderül, hová költöznének a legtöbben.
Vidékről a legtöbben elsősorban a saját megyéjükön belül, másodsorban a fővárosba költöznének.
Közkeletű tévedés, hogy a falusi csok minden faluban elérhető és hogy városokra nem vonatkozik a kedvezmény.
A német politikai vitákban két fő téma áll a középpontban: a minimálbér 15 euróra emelése és a szociális támogatások szigorítása.
A megyeszékhelyek közül számszerűen Miskolcról hiányzik a legtöbb lakos, és a csökkenés arányaiban is jelentősebb, mint a többi, nagyobb lakosságszámú városban.
A kivándorló magyarok száma 2024-ben egy év alatt 15,6 százalékkal nőtt, közel 41 300-an hagyták el az országot.
Külön vizsgáltuk a vármegyén belüli vándorlásokat is, ebben a tekintetben kiemelkedik Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
A letelepedők számát tekintve 2022-ig az európaiak voltak arányaiban a legtöbben, 2023-ra viszont már megfordult az ázsiai bevándorlók javára az arány, rengetegen jöttek.
Ausztria népessége tovább növekszik, jelentős részben a külföldi állampolgárok, köztük a magyarok beáramlásának köszönhetően.
Idén közel 30 százalékos munkaerő-elvándorlás sújtotta a gyermekvédelmi szakellátási intézményeket.
Az otthoni DNS-tesztek elterjedése jelentősen hozzájárult az ilyen utazások népszerűségének növekedéséhez.
Lasta csak egy a több száz hasonló "szellemváros" közül, amelyek a csökkenő születésszám, a gazdasági nehézségek és az elvándorlás következtében néptelenedtek el.
Az orosz gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ami egyre komolyabb problémákat okoz az ország különböző régióiban.
Nem szerepel a bírók fizetése az új költségvetésben, így folytatódhat az elvándorlás az igazságügyből.
A kivándorlás motivációi sokrétűek, a kalandvágy, családi kapcsolatok és képzési célok mellett elsősorban gazdasági jellegűek.
