Két kép, ami mindennél többet mond a magyar egészségügyről
Szinte hihetetlen, milyen sok orvos hagyja itt az országot.
Szinte hihetetlen, milyen sok orvos hagyja itt az országot.
A családorvosok harmada már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és egyre többen mennek külföldre is.
Nem lesz fizetős egészségügy - jelentette ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár.
Ha valóban eltökélt a kormány abban, hogy felszámolja a hálapénz-rendszert, ahhoz először rendeznie kell a béreket. Ha nem lesz béremelés, hiába alakítják át pár év alatt a rendszert, nem lesz orvos, aki dolgozzon benne - mondta el a Világgazdaságnak adott interjújában Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Az egészségügyi kiadások növekedését elsősorban az egészségügyi technológia fejlődése idézte elő, míg az életkor növekedésének és a társadalom öregedésének a hatása meglehetősen csekély volt.
Soha nem adott még hálapénzt az új egészségügyi államtitkár. Zombor Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta, szakorvosi minimálbért vezetnének be az orvoselvándorlás megfékezésére.
Alapvetően a háziorvos lelkiismerete határozza meg, hogy milyen prevenciós szolgáltatásokat nyújt, a szűrési gyakorlat rendkívül változatos - írja a Világgazdaság.
Adósságaik miatt mindenképpen kemény időszakra készülhetnek a kórházak - írja a Népszabadság.
Egyre nő a szakadék a legjobb és legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok között, az életkilátásokban is. Eközben a nők várható élettartama, eddig példa nélküli módon, lassabban nő, mint a férfiaké - mondta a Világgazdaságnak adott Józan Péter demográfus.
Összességében valamelyest csökkent a kivándorlást tervező egészségügyi dolgozók száma, ugyanakkor a fogorvosok, gyógyszerészek és szülésznők közül idén többen kérték ki a külföldi munkához szükséges bizonyítványukat.
A magyarországi kórházakba került gyerekek kétharmadát érinti az alultápláltság kockázata.
Hiába nőtt a külföldi gyógykezelések finanszírozásának kerete, az egyre nehézkesebb engedélyeztetés miatt előfordulhat, hogy ennek az összegnek csak részét használják majd fel. Pedig a szabad betegáramlást lehetővé tevő uniós irányelv szerint mindenhol ugyanolyan ellátás jár a betegeknek.
A 90-es évek óta nem javult a magyarok egészsége.
Egyre növekszik az online patikák száma hazánkban. Ezeket kizárólag gyógyszertárak működtethetik, és csakis recept nélküli szereket forgalmazhatnak. Míg van olyan webpatika, mely 500 vevőt is kiszolgál havonta, addig akad olyan is, ahol egyelőre félévente egy vevő rendel a felületről.
Elodázhatatlanná vált az egészségügyi intézmények finanszírozásának felülvizsgálata. A kórházak igazgatói állandó válságmenedzselésre kényszerülnek, ami kiégéshez és motivációhiányhoz vezethet. Az ügyeletekért pedig szégyenletesen alacsony díjat kapnak az ellátók.
Életüket is kockáztatják a diétázók az interneten beszerzett illegális és hamis gyógyszerekkel.
Az alacsony kockázatok ellenére az egészségügyi államtitkárság nem ad engedélyt a tabletta alkalmazására.
A kórházakba kerülő gyermekek közel kétharmada van kitéve az alultápláltság kockázatának.
Évek óta csökken a tb-támogatás aránya, közben a betegterhek pedig folyamatosan nőnek. Szakértők a gyógyszerárak növekedését vetítik előre.
Nőtt a külföldre távozó ápolók és fogorvosok száma 2013-ban.