Akik 100 ezret buktak, és akik milliókat nyertek az egykulcsos adóval

Átlagosan éppen hogy csak szinten maradtak az első félévben a közszférában a nettó keresetek az adó- és járulékváltozások ellentételezésére juttatott kompenzációval - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A költségvetési intézményeknél alkalmazottak a tavalyi év első felében nettó 135 600 forintot vihettek haza, idén viszont csak 133 059 forintból gazdálkodhattak. Ebben nincs benne a gyermekek után járó adókedvezmény, amely jelentős eltéréseket eredményez a keresetekben. 

Ha tüzetesebben megvizsgáljuk az adatokat, akkor ennél sokkal kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki. Az oktatásban foglalkoztatottak havonta nettó 10 ezer forinttal kaptak kevesebbet kézhez, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt 60 ezer forinttal kevesebbet kerestek, vagyis egy év alatt több mint 100 ezer forintot buknak. Pontosan ugyanez a helyzet az egészségügyben is, annyi különbséggel, hogy az ágazatban dolgozók havi nettó keresete még az oktatásban alkalmazottaknál is lényegesen kevesebb, mindössze 119 ezer forint volt.

A közigazgatási, védelmi, társadalombiztosítási területen dolgozók fizetése nagyjából a tavalyi első félévi szinten maradt, de ez valójában azt jelenti, hogy az infláció miatt 4 százalékkal kevesebbet ért a pénzük, mint egy évvel korábban. Egyedül a szociális ellátásban dolgozók bére emelkedett havonta 4 ezer forinttal. Az érintettek havi nettó jövedelme azonban még így is alig haladta meg a 90 ezer forintot.

Na és mi történt a felsőbb szinteken?

A pénzügyi, biztosítási területen dolgozók az év első felében átlagosan nettó 305 830 forintot kerestek. Ezzel szemben egy évvel korábban 254 537 forint volt a fizetésük. Vagyis havonta több mint 50 ezer, fél év alatt pedig 300 ezer forinttal gazdagodtak. Ráadásul az átlag egyáltalán nem mutatja a fizetésekben rejlő valóságos szakadékot. A pénzügyi szférában előfordul havonta bruttó 3-4 millió forintos kereset is, amiből tavaly 1,5-2 millió, idén viszont már 2,1-2,8 millió forint marad. Vagyis az érintettek fél év alatt 3, vagy akár 5 millió forintot is kaszáltak.

Az információs, kommunikációs területen dolgozók sem panaszkodhatnak. A nettó átlagkeresetük a tavalyi első félévben 217 197 forint volt, idén pedig már 251 759 forintot vihettek haza. Ez hat hónap alatt átlagosan több mint 200 ezer forintos többletjövedelmet jelentett számukra.

Mi lesz a szuperbruttóval?

"Rendkívül leegyszerűsítő - hogy a hazug szót ne használjam - álláspont, hogy valaki fél év után meg akarja vonni a teljes, mondhatnám forradalmi átalakítás mérlegét, nincsen olyan magára valamit adó elemző, aki azt mondaná, hogy ez nem működik" - jelentette ki Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy a vártnál szerényebb gazdasági növekedés azt támasztaná alá, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az egykulcsos adóra alapozott gazdaságpolitika.

Szijjártó hangsúlyozta: semmilyen módon nem került szóba a szerdai kormányülésen, hogy megszüntessék az egykulcsos adórendszert. A fogyasztás mértéke azért nem nőtt még jelentősen, mert, ahogy nemzetgazdasági szinten, úgy a háztartásokban is mindenki takarékoskodik - véli a szóvivő. A távlati tervekről csak annyit árult el, hogy a jövedelmek szuperbruttósításának a kivezetésében lehetnek kisebb módosítások.

Mint a Pénzcentrum.hu is megírta, az Országgyűlés már törvényben rögzítette, hogy jövőre a jelenlegi 1,27-ről 1,135-re csökkenne a szuperbruttós jövedelemszorzó.

A nettó keresetcsökkenésért önmagában nem az egykulcsos adó bevezetése a ludas, hanem a rendszert torzító elemek. Hiába csökkent az adókulcs az alacsonyabb jövedelmeknél is a korábbi 17 százalékról 16 százalékra, a kedvező hatást kioltotta, hogy eközben továbbra is megmaradt az 1,27-szeres szorzóval történő jövedelembruttósítás, és a felére csökkent az adójóváírás.