2020. december 4. péntek Borbála, Barbara

Rengeteg autós kgfb-díja ugorhat a duplájára: elég egy apró hiba, jön a csekk


Saját bőrén tapasztalta meg olvasónk a hazai kgfb-rendszer problémáit: egy kisebb, parkolási károkozás miatt - amit amúgy el is sunnyoghatott volna, ehelyett otthagyta a telefonszámát - majdnem duplájára emelkedett a kötelező biztosítási díja. Az igazságtalan gyakorlatra már az ombudsman is felhívta a figyelmet, Kozma Ákos szeptemberi jelentésében javasolta a szabályok megváltoztatását a pénzügyminiszternek. A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzcentrumnak elmondta, a társaságokon múlik, hogyan építik be az ombudsmani ajánlásokat a saját díjszabásukba.

Csupán becsületes akart lenni a Pénzcentrum egyik olvasója, ám jóhiszeműségére keményen ráfizetett. Egy átlagos hétköznap reggel éppen késében volt, a helyzetet nehezítette, hogy a külső kerületben, ahol le szokta tenni az autóját - vidékről jár a belvárosba dolgozni, de odáig nem megy be - már elég kevés volt a szabad parkolóhely.

Hét óra után mindig ez van, vadászni kell a helyeket, ezért is bosszantott, hogy egy bekapott sorompó, és egy útépítés miatt késésben voltam. Megörültem, amikor megláttam egy üres parkolóhelyet, gyorsan be is akartam állni - párhuzamosan. Ám a nagy kapkodásban nem figyeltem oda, és meghúztam az előttem parkoló kocsi hátsó lökhárítóját. Igazából nem keletkezett akkora sérülés - az én kocsimon nagyobb lett a kár, az ajtó és a sárvédő is sérült -, de nem akartam csak úgy otthagyni. Én sem lennék boldog, ha valaki csak úgy elmenne, ha meghúzza az autómat. Úgyhogy otthagytam a számom a szélvédőn

- mesélte olvasónk. Pár órán belül fel is hívta az autó tulajdonosa, akivel aznap délutánra beszélt meg találkozót.

Nagyon rendes volt az úr, még meg is köszönte, hogy ilyen becsületes voltam. Már a telefonban is mondta, hogy akkor töltsünk ki egy betétlapot, ám én inkább ki akartam fizetni a kárt, hogy ne kelljen a bürokráciával foglalkozni, ő is mihamarabb meg tudja csináltatni az autóját. Egy elemet lefényezni kb. 30-40 ezer forint, én ajánlottam neki egy 50-est, annyiból biztosan meg lehet csinálni, és akkor kvittek vagyunk. Ám ő ragaszkodott a betétlaphoz, így végül kitöltöttük. Mint utóbb kiderült, jobban jártam volna, ha még egy kicsit erősködöm a pénzzel...

Ugyanis a kárbejelentést követően olvasónk levelet kapott a biztosítójától, amelyben értesítették, hogy visszasorolták a bonus-malus fokozatát, így pedig magasabb díjat kell fizetnie a kötelező biztosításra. Majdnem duplaannyit, mint amit a károkozás előtt fizetett, meséte:

"eddig 54 ezer forint volt az éves díjam, most a biztosító ezt megemelte 96 ezerre. Egyetlen kisebb károkozás miatt: tényleg, csak a lökhárítón sérült meg a fényezés..."

Mindebből olvasónk azt a következtetést volnta le, hogy még az is olcsóbb lett volna, ha a helyszínen kifizeti a kárt.

Na, hát többek közt ezért hajtana el a helyszínről 10-ből 8 ember. Egyszer okozol egy minimális kárt, és egyből többszörösen rádverik a biztostási díjban. Így legyen becsületes az ember...

- írta.

Az ombudsman szerint sem kerek a rendszer

Szeptember közepén az alapvető jogok biztosa is aggályokat fogalmazott meg a hazai kgfb-rendszerrel kapcsolatban. Kozma Ákos ombudsman a Magyar Autóklub panasza nyomán vizsgálódott, a szervezet a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma jelentése szerint

a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.

Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.

A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

- áll Kozma Ákos jelentésében. Ezzel egyidőben felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet módosítását.

MABISZ: a társaságokon múlik, változtatnak-e

Az ombudsman felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségét, hogy tájékoztatta a jelentésben foglaltakról az érintett társaságokat. Ennek a MABISZ eleget is tett, ám innentől a piacon érdekelt biztosítótársaságokon múlik, hogyan építik be a tarifákba az ombudsmani ajánlásokat - tudta meg a Pénzcentrum Lambert Gábortól, a MABISZ kommunikációs vezetőjétől.

A szövetség a díjak megállapításába semmilyen formában nem tud és nem is szól bele, hiszen ez súlyos versenyjogi aggályokat vethetne fel

- tette hozzá. Kérdésünkre azt is ismertette, hogy ha valaki egy adott biztosítási időszakban kárt okoz alapesetben a következő biztosítási időszakban két fokozatot lép vissza a bonus-malus besorolásban, az okozott kár nagyságától függetlenül.

Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a bonus-malus besorolás szempontjából nem a káresemény időpontja, hanem a kárkifizetés, vagy a bírósági ítélet időpontja számít

- hívta fel a figyelmet Lambert Gábor. Arra is rákérdeztünk, hogy a magyar autósok mennyire hívei még a "kék-sárga" kárbejelentőlapnak, hányan tértek át az applikációra. A MABISZ adatai szerint 2019-ben 410 158 volt a tárgyévi gépjármű káresemények száma. A bejelentések többsége még most is a hagyományos "kék-sárga", papíralapú kárbejelentőn érkezik a társaságokhoz.

De egyre népszerűbb a MABISZ által a tavalyi év elején elindított E-kárbejelentő, amely az ekar.hu oldalról ingyenesen letölthető applikáció, s amely a baleset helyszínéről is lehetővé teszi a közvetlen fizikai érintkezés nélküli kárbejelentést. Ez a járványidőszakban kiemelt fontosságú szolgáltatás

- ismertette a kommunikációs vezető.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Súlyos problémára világított rá a járvány második hulláma: ideje észbe kapni!
Egyre többen keresnek olyan megoldást, melyben biztonságba érzik saját magukat és a családtagjaikat.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk