Hiába van vége: súlyos kórt szabadíthatott az emberekre a járvány okozta karantén

Érdekes kettőssége az önizolációnak és otthon maradásnak, hogy míg az embert biztonságba tartja fizikálisan, addig ugyanez a társadalmi elszigeteltség komoly negatív érzelmi hatással lehet az egyén mentális egészségére. Ráadásul arra is vannak már bizonyítékok, hogy az ilyen elszigeteltség néhány embert konkrétan traumatizálhat is.

Mit jelent traumatizáltnak lenni?

A traumatizációt, mint jelenséget sokan, sokféleképpen használják a mindennapok során. Olyan szituációkban kerülhet elő gyakorta a közbeszédben, amikor valami olyasmit akarunk kifejezni, hogy egy bizonyos dolog elszenvedése valamilyen értelemben lelki sérülést okozott nekünk. Így például: "Az előző főnököm szó szerint traumatizált"; vagy "Rendesen traumatizált, amikor nem tudtam megszólalni 40 néző előtt egy előadáson".

Az ilyen helyzetek ugyanakkor a szakirodalom szerint bár rendkívül stresszesek lehetnek, nem okoznak az emberben valódi traumát, legalábbis klinikai, azaz orvosi szempontból nem. Ezekben a körökben, azaz orvosi szakszóként a traumát olyan esemény leírására használja a szakma, 

Ennek kiváltó oka gyakorta valamilyen abúzus (visszaélés, bántalmazás) elszenvedése, egy halálközeli élmény megélése vagy valamilyen szorongó eseménynek való tartós kitettség. Ilyen események bárkivel előfordulhatnak, és bár egyes személyek érzelmileg, mentálisan viszonylag érintetlenül ki tudnak lépni e traumás helyzetekből, mások sajnos nem, ők ezáltal traumát szenvednek el. 

Karantén és poszttraumás stressz

Kínában a koronavírus-járvány lezajlása utána a kutatók azt vizsgálták, hogy a karantén milyen hatással volt a karanténban levők mentális egészségére. A megdöbbentő adatok szerinte a karanténlétesítményekből kiürített egyének 96 százalékánál tapasztaltak valamilyen poszttraumás stressz tünetet.

Itt persze fontos azt megjegyezni, hogy a kutatásban résztvevők nem azok az egyének voltak, akik otthoni körülmények között voltak karanténban, vagy önszántukból zárták el magukat a külvilágtól. Hanem azok, akik valamilyen karanténlétesítménybe kerültek vagy ideiglenes kórházakban gyógyított COVID-19 betegek voltak.

Ezeket az embereket tehát hatóságilag választották el szeretteiktől, és csak egészségügyi dolgozókkal álltak kapcsolatban betegségük lefolyása alatt. Sőt diagnosztizáltan meg is betegedtek az új koronavírussal, ami valószínűleg még inkább súlyosbította a mentális sérülések kockázatát - lévén egy eddig nem ismert, teljesen új kórral állunk szemben.

Azért hátradőlni sem szabad

A friss kínai tanulmánytól függetlenül azonban arra is találtak már bizonyítékot tudósok, hogy önkéntes karanténba vonulva, odahaza is tramutizálódhat bárki. Tanulmányok ugyanis, amik korábbi pandémiák idején vizsgáltak, hogyan befolyásolja a karantén a mentális egészséget, azt találták, hogy bizony a karantén-hatás növeli a poszttraumás stressz kockázatot. A kanadai Torontóban például a SARS kitörése során végzett egyik tanulmány kimutatta, hogy a karanténba helyezett egyének 29 százaléka mutatta poszttraumás stressz jeleit. Ráadásul a kutatók anno azt is megtudták, hogy hosszabb ideig elhúzódó karantén, illetve a megbetegedés ténye bizony jócskán növelte a súlyos traumatizáció esélyét. 

Egy esetleges traumatizáció jelei

Az eddigi kutatásokból, illetve a szakemberek tudásából tehát az derült ki, hogy a karantén elszenvedése, függően attól ki hogyan éli azt meg, okozhat poszttraumás stresszt. Hogyha tehát valaki egyedül élte át az elmúlt hónapok megpróbáltatásait és gyakorlatilag veszélyben érezte az új koronavírus miatt az életét vagy féltette egy idős szerette életét, akit idősek otthonában kezeltek, akkor ezekben az esetekben fennáll a kockázata annak, hogy az egyén poszttraumás stresszt szenvedett el.

Érzelmek, jelenségek, amiket tartósan érezhetsz/átélhetsz akkor, ha traumatizált lettél:

• félelem,
• harag,
• rémálmok,
• flashback (valamilyen átélt jelenet megismétlődése véletlenszerű időpontban, ami gyakorta érzelmi hullámzással jár, egyensúlyzavar, illetve az érzékelés megváltozása követheti),
• zavaró gondolatok és érzések feltűnése bizonyosok események felidézésekor,
• szomorúság,
• elidegenedés érzése,
• minden olyan dolog állandó elkerülése, ami akár csak egy kicsit is előhozhatja a traumatizáló jelenség emlékeit.

Hogyan lehet ezen segíteni?

Ha valaki a jelenlegi világjárvány-helyzetben a fentebb felsorolt jelek közül többet is tapasztal, vagy "egyszerűen" csak félti a mentális egészségét, akkor érdemes amint csak lehet professzionális segítséghez folyamodni. Pánikolni nem kell, azonban félni sem szabad mentálhigiéniás szakemberek segítségét kérni akkor, ha az ember ennek tényleg szükségét érzi. 

Végzett szakemberekkel való beszélgetős terápiák ugyanis segíthetnek csökkenteni a poszttraumás stressz tüneteit, és javíthatják az egyén pszichés jólétét is. Senkinek sem érdemes tehát arra várnia, hogy rosszabbra forduljanak számára a dolgok. Attól pedig végképp senkinek sem kell tartania vagy gyengébbnek éreznie magát, mert esetleg másoknak meg sem kottyant az elmúlt időszak. Nem vagyunk egyformák, ekképpen pedig a váratlan és eddig át nem élt helyzetek is másként hatnak az emberekre.

(BusinessInsider)