Nagy Márton bejelentette: a biztosításoknál folytatódik a harc az infláció ellen

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány a biztosítási szektorban is folytatja az áremelések elleni küzdelmet. "Tovább harcolunk az áremelések ellen, ennek érdekében ma olyan biztosítótársaságok képviselőivel találkoztam, mint a Generali, az Allianz Hungária, a Groupama, az Alfa Vienna Insurance Group, az NN, a SIGNAL, a CIG Pannónia, a BNP Paribas és a Magyar Posta Biztosító" – írta a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta: "Az élelmiszerkereskedők, a bankok és a telekommunikációs cégek után a biztosítók következnek. A cél változatlan, megvédjük a magyar lakosságot az áremelésekkel szemben!"

A biztosítási díjak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ami elsősorban az inflációkövető indexálások következménye. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakásbiztosítások átlagdíja 2024 végére 17,1 százalékkal nőtt az előző év végéhez képest, miközben a kárráfordítások szintje lényegében változatlan maradt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében az átlagdíj 8 százalékkal emelkedett, ami több mint kétszerese a kárráfordítások 3 százalékos növekedésének.

Érdemes megjegyezni, hogy a befizetett biztosítási díjak minden 100 forintjából tavaly 14 forint különadóként, míg mindössze 3 forint biztosítói nyereségként realizálódott.

A biztosítók idén lehetőséget kaptak arra, hogy állampapír-állományuk növelésével csökkentsék extraprofitadó-terhüket. A szektorban mintegy 200 milliárd forintnyi állampapír-vásárlással akár felére is csökkenhet az extraprofitadó, így a teljes különadó-terhelés a tavalyi 240 milliárd forintról 220 milliárd forint alá mérséklődhet. A mostani tárgyalások tétje vélhetően az, hogy ebből a 20 milliárdos tehercsökkenésből mennyit adnak tovább az ügyfeleknek a biztosítók díjcsökkentés vagy a díjemelések visszafogása formájában.

A biztosítók helyzete nem könnyű, hiszen a múlt héten Nagy Márton már bejelentette, hogy a kormány 2026-ig szinten tartja az extraprofitadót, ami a díjbevételek növekedése miatt várhatóan a teher nominális emelkedését eredményezi majd.

A bankszektor esetében nemrégiben láthattuk, hogy a pénzintézetek egyenként teljesítették a kormány elvárásait a bankszámladíj-emelések visszavonására vonatkozóan, és vállalták, hogy 2026 közepéig nem hárítják tovább a működési költségeik emelkedését és az inflációs hatásokat a lakosságra. Hasonló megállapodás születhet a biztosítási szektorban is.

A fejlemények a biztosításközvetítőket is hátrányosan érinthetik, mivel jutalékbevételük jellemzően a díjbevételhez kötött.