Óriási veszélyben vannak házaikban a magyarok: naponta 4-en halnak meg a láthatatlan gyilkostól

Hiába, hogy a magyar lakosságnak 2020-ban többször is, hol kijárási korlátozás, hogy kijárási tilalom miatt az otthonában kellett maradnia, a legfrissebb statisztikák szerint nem nőtt a halálos otthoni balestek szám a tavalyi évben. Sőt, a KSH 2020-ra vonatkozó adatai egyenesen kisebb számot mutatnak, mint a 2019-esek.

A friss adatok alapján ugyanis 2020-ban Magyarországon összesen 1 557 halálos kimenetelű otthoni baleset történt. Ez 126-al kevesebb, mint amennyi 2019-ben, de a 2018-as adatnál már 176-al kisebb. Sőt, ha 10 éves összevetésbe nézzük, akkor is messze a 2020-as adat a legalacsonyabb.

Olyannyira, hogy a tavalyi adat több mint 30 százalékkal kisebb, mint a 2010-es. Mindezektől függetlenül még így is az mondható, hogy napi szinten, átlagosan Magyarországon

4 ember veszítette életét a tavalyi év során halálos otthoni balesetben.

A hivatalos statisztikák szerint egyébként halálos otthoni balesetnek a következő definíció szerint minősülnek az esetek: „minden olyan baleset folytán bekövetkezett halálozás, amely lakásban történt, függetlenül a baleset és a halál bekövetkezte között eltelt idő tartamától.”

Otthon sokkal nagyobb a veszély

Az adatok elemzéséből az is kiderül, hogy míg a munkahelyi halálos balesetek relatíve mindig nagy sajtóvisszhangot kapnak, ezekből jóval kevesebb történik, mint otthoni halálos balesetből. Számszerűen 2020-ban egészen pontosan 64 halálos kimenetelű munkahelyi tragédia történt. Ez pontosan 1 492-vel kevesebb esetszám annál, mint amennyien otthoni balesetben hunytak el.

A grafikonon jól látszik, hogy a lakosság bármennyire nem így gondolná, sokkal nagyobb veszélyben van a saját otthonában, mint a munkahelyén. Sőt, nem csak a munkahelyeknél veszélyesebbek az otthonaink, de még a közutaknál (!) is. A KSH idevágó statisztikái szerint ugyanis 2020-ban összesen 423-an veszítették életüket halálos kimenetelű közúti balesetben.

Ennél viszont 3,6-szor többen haltak meg az otthonaikban, balesetben. Ez azt jelenti, hogy míg 2020-ban naponta átlagosan alig 1,2 ember halt meg a magyar közutakon valamilyen balesetben, addig a saját otthonában átlagosan 4,3-an.

De miért olyan veszélyesek az otthonaink?

A Pénzcentrum korábban kikérte a KSH-tól egy évtizedre visszamenőleg azt, hogy pontosan milyen balesetek is okozzák a legtöbb otthoni halálesetet. Az évtizedes adatokból pedig egyértelműen kiolvasható, hogy a legnagyobb otthoni gyilkos

az esés, csúszás, botlás. Szinte minden évben ez felel az összes halálos otthoni baleset legalább két harmadáért.

A halálos esések után egyértelműen a második legveszélyesebbnek számít a fulladás. A fulladásba beletartozik a vízbefulladás, de az ételtől vagy egyéb eszköztől való fulladás is. A harmadik beazonosítható halálok általában a tűz okozta égés, fulladás, de ehhez nagyon közel vannak esetszámban a véletlen mérgezéses esetek is. Ezzel szemben áramütés, vágó-, szúróeszköz, kéziszerszám vagy maró, izzó anyagok okozta haláleset relatíve kevés van.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a tragédiát?

Bármi is okozza tehát, a balesetek sajnos jelen vannak az emberi életben, viszont kellő odafigyeléssel, körültekintéssel mindenképp csökkenthetőek a végzetes kimenetelű balesetek. Érdemes tehát odafigyelni legfőképpen a lábunk elé, főleg ha csúszós felületen mozgunk vagy létrára mászunk, ilyenkor vagyunk ugyanis a legnagyobb veszélyben.

Sajnos a KSH kori vagy helyiségi felülreprezentáltságról nem vezet adatokat, de ha logikusan gondolkodunk, akkor a fürdőszoba például egy különösen nagy veszélyforrása lehet az otthoni halálos baleseteknek. Itt nagyon könnyű ugyanis elcsúszni, és a víz közelsége miatt fulladás is könnyen történhet. Ugyanígy különösen veszélyes lehet a létra, éppen ezért rossz fizikai állapotban lévő vagy kifejezetten idős, fiatalok számára egyáltalán nem javallott a magasban bütykölni akár függönykarnist, akár villanykörtét cserélni, mert különösen veszedelme manővernek számít.

Ugyanígy érdemes a mérgezésekre és a tűzesetekre is különösen figyelni. Előbbi esetében például érdemes megfogadni azt, hogy mérget, vegyszert nem töltünk például italos flakonba, italos üvegbe, vagy mondjuk egy vizeskancsóba. Illetve arra is, hogy a mérgező dolgokat nem rakjuk olyan helyre, ahol például gyerekek megtalálhatják. A lakástüzeket sok esetben az ágyban elalvó dohányzása vagy valamilyen más, úgy felejtett nyílt láng okoz. Érdemes ezekre is különösen odafigyelni.