Súlyos kór támadja a magyarokat: ott lehet bármelyik munkahelyen

Az irodai kávézás, teázás amúgy sem egyszerű dolog: ki gyűjti a pénzt a kávéra, tejre, ki veszi meg ezeket, ihat-e egyszer-kétszer olyan is, aki nem szállt be. Csupa-csupa konfliktusforrás, ami végső soron megnehezíti a munkahelyi életet, de most egy ennél sokkalta borzasztóbb dologra derült fény. Legközelebb, amikor az íróasztalodnál kortyolgatod a jól megérdemelt kávédat, gondolj arra, hogy minden ötögik munkahelyi bögrén széklet van.

Ugyanis a TotalJobs kutatása szerint az emberek - és ebbe a te munkatársaid is beletartoznak - 25 százaléka egyszerűen nem mossa meg a kezét, miután a munkában kiment a mosdóba. A vizsgálatban segédkező Lisa Ackerley higéniás orvos komoly óvintézkedéseket javasolt azoknak, akik szeretnék elkerülni a fekáliaszármazékokat, és egyéb káros baktériumokat az irodában:

- így a szakértő, aki azt javasolja, mindenképpen vigyél be saját bögrét az irodába, és azt ne oszd meg senkivel.

Nem a bögre az egyetlen undorító dolog

A tanulmányt szemléző Mirror emlékeztet: nem csak a bögréktől lehet mindenféle nyavaját elkapni. Az íróasztalod például éppen ugyanolyan bacitanya:

Gondolj erre, amikor az íróasztalodnál ebédelsz. Vagy amikor rágod az onnan felvett tollakat, ceruzákat...

Lisa Ackerley éppen ezért mindenkinek ajánlja, hogy szerezzen be fertőtlenítő kendős és alkoholos kézfertőtlenítőt - és persze használja is őket. De az orvos szerint a legjobban úgy előzheted meg a fertőzéseket, ha nem az irodában eszel-iszol.

A TotalJobs pedig arra adott tippeket, hogy hogyan tudod a legtisztábban tartani az irodai bögréket, edényeket:

• Használj irodai mosogatógépet, ha nincs akkor hozz be saját bögrét.
• Esténként mosd el alaposan a saját bögrédet.
• Ha ez megvan, akkor hagyd az asztalodon, vagy olyan helyen, ahonnan mások nem tudják elvenni előled.
• Legalább egyszer minden edényt moss el naponta, amit bent használsz, mert a baktériumok idővel felhalmozódnak. Ne hagyd, hogy bárki más is használja ezeket.

Ugyanakkor az sem lehet 100 százalékig biztos megoldás, ha minden nap mosogatsz, hiszen a munkahelyi konyhában lévő szivacsnál kevés dologban él több baktérium. A szakértők azt javasolják, hogy ezt cseréljétek gyakran, legalább egy-kéthetente. Vagy pedig mosogatás előtt tedd a szivacsot forró vízbe egy kis időre.

Betegségek melegágya

Az irodai eszközökön kívül egy másik hétköznapi dolog is nagyon komoly egészsgégyügyi kockázazoz rejt. Az ÁNTSZ korábban a Pénzcentrumnak azt mondta, hogy

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos kór terjed Magyarországon: ott lehet bármelyik forintbankjegyen

Megkérdeztük az ÁNTSZ-t és az MNB-t, mekkora a baj?

Érdemes tehát körültekintőnek lenni és betartani az alapvető higiéniai ajánlásokat annak érdekében, hogy a kórokozók ne juthassanak a készpénzről a szervezetünkbe:

• ügyelni kell a kézhigiéniára,
• köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre,
• tüsszentéskor, köhögéskor zsebkendő kell használni,
• meleg vízzel, szappannal kell kezet mosni,
• influenza ellen pedig jelentős védelmet nyújt a védőoltás beadatása.

Ezeken túl kifejezetten kerülni kell az arc, különösen a szem és az orr körüli régió, indokolatlan, rendszeres szennyezett érintését, hiszen ez lehetőséget biztosít a kórokozóknak a kézről a légutakba történő bejutásra.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy bár a készpénz nem elsődleges közvetítő felülete az influenzának, nem árt vigyázni. Már csak azért is, mert ha egy bankjegyen vagy pénzérmén 1 millió vírus jelen van, az már érdemben veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ráadásul a vírus átlagosan 48 óráig őrzi a fertőző képességét a különböző tárgyak felszínén. Két nap pedig sok idő.

Az a mocskos pénz

Régóta téma a különböző használati tárgyaink szennyezettsége, Vargha Márta, az Országos Közegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának vezetője például néhány éve a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: egyöntetű az a megállapítás, hogy szennyezettség-jelző, vagy potenciálisan kórokozó baktériumok (pl. E. coli, Salmonella, Staphylococclebsiella), vagy egyes gombák (pl. Candida) kimutathatóak a bankjegyek és a bankkártyák felületekről,

A vizsgálatokban kimutatott baktériumok egy része valóban fekális eredetre utal (pl. E.coli, Salmonella), ám többségük más környezeti forrásból is származhat. Az osztályvezető úgy vélte, ilyen vizsgálatok közlése során a média által elkövetett általános hiba, hogy olyan baktériumcsoportokat, amelyek között előfordulnak esetenként megbetegedést okozó fajok vagy törzsek, egyöntetűen kórokozónak kiáltanak ki.

Ugyancsak megtévesztő a brit sajtóban alkalmazott "széklet nyomok" kifejezés. Ez feltehetően csak a feltételezetten széklet eredetű baktériumok jelenlétét takarja, nem tényleges széklet szennyezést. - Az, hogy az esetlegesen szennyezett felületről milyen valószínűséggel kerül át a kezünkre, és onnan a szervezetbe a vírus vagy egyéb kórokozó, a felület anyagától