Durva drágulást hozhat az autópiacon Donald Trump: nagyon nagy terveik vannak a gyártóknak

Az autóipar az elmúlt nyolc évben már megtapasztalta az amerikai protekcionizmust, kezdve Trump első elnöki ciklusának valós és kilátásba helyezett vámjaival, folytatva a Joe Biden elnöksége alatt bevezetett újabb vámokkal és az amerikai inflációcsökkentő törvénnyel. Ezek az intézkedések főként Kínát célozták, különösen a Biden-kormányzat azon javaslata, amely megtiltaná a kínai szoftverek és hardverek használatát az amerikai utakon közlekedő járművekben.

Trump azonban ennél is tovább menne: 10%-os általános vámot ígért az Egyesült Államokba irányuló globális importra, valamint 60%-os vámot a kínai árukra. November végén konkrétan 25%-os vámot helyezett kilátásba a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra, amennyiben január 20-án hivatalba lép. Az ilyen magas vámok nehezen lennének átháríthatók a fogyasztókra, és számos, alacsonyabb költségű piacokon gyártott autóalkatrész "mínuszossá" válna, Kína esetében pedig gyakorlatilag lehetetlenné tenné a termékek értékesítését az Egyesült Államokban.

Paul Thomas, a világ legnagyobb autóalkatrész-beszállítójának, a Boschnak az észak-amerikai elnöke a Reutersnek nyilatkozva elmondta: "Bárki ki tudja számolni. Ha 10%, 20%, 60% vámokról van szó, akkor azt kell mondanod, hogy 'OK, hány forgatókönyvnek van értelme, és melyiket alkalmazzuk?'" Thomas egy példát is említett: a Bosch jelenleg Malajziában vagy hasonló piacon gyárt egy általános elektronikus vezérlőegységet, de most azt vizsgálják, hogy ezt Mexikóban vagy Brazíliában gyártsák-e, olyan országokban, ahol már van jelenlétük.

A beszállítók és autógyártók többsége január 20-ig vár, hogy lássa, mi történik valójában, mielőtt fontos  döntéseket hozna. Trump első elnöki ciklusa alatt az egyes országokkal vagy autógyártókkal szembeni vámokkal való fenyegetést használta arra, hogy az amerikai termelés növelésére ösztönözze őket.

A koronavírus-járvány idején az amerikai protekcionizmusra és az ellátási láncok megrázkódtatásaira a főbb beszállítók a termelés lokalizálásával reagáltak, hogy elkerüljék az alkatrészhiányt vagy a határadók kockázatát. Ez a folyamat felgyorsult a Biden-kormányzat által elfogadott inflációcsökkentő törvény (IRA) hatására.

Nikolai Setzer, a Continental vezérigazgatója elmondta, hogy a német beszállító évek óta lokalizálja termelését minden régióban, ahol működik. A vállalat most tárgyal észak-amerikai beszállítóival az alkatrészek helyi alternatíváiról, hogy elkerülhesse a vámokat.

A Honda is fontolgatja a gyártás áthelyezését, amennyiben magas vámokat vezetnének be. Noriya Kaihara, a Honda ügyvezető alelnöke szerint a vámok mértékétől függően megfontolandó lehet a gyártás áthelyezése Mexikóból Japánba vagy máshová.

A kínai árukra kivetendő magas vámok lehetősége új lendületet adott a beszállítóknak az alternatív források keresésében. A Panasonic Energy, a Tesla akkumulátorbeszállítója már dolgozik ellátási láncának nagyobb részének Észak-Amerikába helyezésén. Allan Swan, a Panasonic Energy észak-amerikai elnöke elmondta, hogy Trump beiktatása után felgyorsítják arra vonatkozó terveiket, hogy minden kínai tartalmat kiiktassanak az Egyesült Államokban gyártott akkumulátoraikból.