Kongatják a vészharangot: újabb brutális élelmiszerdrágulás jöhet januártól Magyarországon

Az új hulladékgazdálkodási rendszer idén nyári bevezetésekor hidegzuhanyként érte az élelmiszergyártó vállalkozásokat a díjak magas mértéke. A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is kiugróan magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a Kormány további költségnövekedést, mert az az élelmiszerárak- és az élelmiszerinfláció szintjében is megjelenhet.

Az Európai Unióban egységes keretszabályok alapján kell a tagállamoknak működtetniük a hulladékgazdálkodási rendszerüket, a cél az, hogy az EU-ban magas szinten valósuljon meg a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. A rendszer működtetésének finanszírozásához természetesen mindenhol hozzájárulnak a tevékenységük során csomagolóanyagokat felhasználó piaci szereplők is. A kiterjesztett gyártói felelősségi (a szakzsargonban „EPR”) díjnak elkeresztelt hozzájárulás mértéke az adott vállalkozás által kibocsájtott csomagolás tömegétől és típusától függ, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az adott csomagolóanyag szelektív gyűjtése és kezelése során felmerülő költségeket.

A júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest az új EPR díjak jelentős, nemzetközi összehasonlításban is kiugróan nagy mértékben, akár az öt-kilencereszesükre emelkedtek. Szinte minden csomagolóanyag esetében nálunk kell a legmagasabb díjakat fizetni. Így Európa egyik, ha nem a legdrágább és legkevésbé átlátható hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése.
A drasztikus díjemelkedés váratlanul, ráadásul év közben érte az élelmiszergyártó vállalkozásokat, akiket az így megemelkedett költségek az átadási áraik emelésére kényszerítenek, hozzájárulva ezáltal az élelmiszer-infláció mértékéhez is. A drágulás a gyártókat és termékeiket eltérő mértékben érinti, attól függően, hogy milyen anyagokat használnak a csomagoláshoz és mekkora mennyiségben.

A hazai rendszer működtetésének irreális drágaságát jól mutatja, hogy míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR díj címén, addig a hazai cégek ugyanezért 219 forintot kénytelenek fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.

A fentiek alapján a hazai élelmiszergyártók szerint mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy 2024-re a Kormány még magasabb díjakat határozzon meg a hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére. Emellett arra van szükség, hogy mind a finanszírozás átláthatósága, mind a rendszer hatékonyságának és a magyar élelmiszergazdaság versenyképességének biztosítása érdekében a jövőben az érintettekkel együttműködésben kerüljenek megállapításra az üzemeltetés finanszírozását szolgáló díjak.