Újabb csapás a magyar boltokra: durván szigorítanának a plázastopon Lázárék

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) társadalmi véleményezésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely drasztikusan szigorítaná az úgynevezett "plázastop" szabályozást. A módosítás értelmében nemcsak építeni, de megvásárolni vagy bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlant - írja a hvg.hu.

A tervezet szerint egy bevásárlóközpont tulajdonosa nem adhatná szabadon bérbe az ingatlanban található üzleteket, minden egyes bérlőnek új, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyre lenne szüksége. Bérlőváltás esetén – ami bevásárlóközpontokban gyakori jelenség – az új bérlőnek ismét engedélyeztetési eljáráson kellene átesnie.

A szakértők szerint ezek a feltételek azonnal leértékelnék a működő kereskedelmi ingatlanokat, hiszen a bizonytalanság kockázatot jelent, ami értékcsökkentő tényező. Az értékvesztés a még meg nem épült ingatlanokat is érintené, és valószínűleg visszavetné a beruházási kedvet. Egyes piaci szereplők attól tartanak, hogy a tervezet valódi célja a kereskedelmi ingatlanpiac teljes kormányzati ellenőrzés alá vonása.

Az állandó engedélyeztetési kötelezettség miatt gyakorlatilag csak olyan szereplők tudnának kereskedelmi ingatlanokat üzemeltetni vagy új beruházásokba kezdeni, akik biztosítani tudják, hogy bérlőik megkapják a szükséges engedélyeket.

A minisztérium nem fűzött érdemi indoklást a tervezethez, mindössze annyit közölt, hogy "tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni". Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HVG-nek elmondta, hogy a minisztérium nem egyeztetett a kiskereskedelmi szereplőkkel, a tervezet nehezen azonosítható módon került ki a társadalmi egyeztetés honlapjára.

A rendelettervezet az egész kereskedelmiinfrastruktúra-fejlesztésbe, de még a napi üzemeltetésbe is nagyon sok bizonytalanságot hoz. Így például az egész shop–in–shop koncepció ezzel megkérdőjeleződik, mivel az árusítótér tagolása is rendeltetésmódosítási engedély köteles lenne, de az is egy sajátos szemléletet tükröz, hogy az ingatlanhoz kötődő engedélyek gyakorlatilag a használó személyéhez lennének kötve

– fogalmazott. A kereskedők sem jogi, sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem látják a szigorítás létjogosultságát. Kozák Tamás kiemelte: "a nemzetgazdasági érdek a beruházások ösztönzése volna, nem pedig azok nehezítése."

Más, névtelenséget kérő források a HVG-nek még élesebben fogalmaztak. Szerintük a jogszabály-módosítás "szélsőséges értelmezése szerint a polcok átrendezése is új rendeltetésmódosítási engedélyhez volna kötött," mivel ezzel megváltozik az eladótér tagolása.

Címlapkép: Purger Tamás, MTI/MTVA