Plázastop-szigorítás: borzasztó nehéz helyzetbe kerülhetnek a boltok, óriási felfordulás készül

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a köznyelvben „plázastop” néven ismert szabályozás javasolt módosítását, vagyis a 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabálytervezetet, amely alapjaiban változtatná meg a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek működésének szabályait.

A társadalmi egyeztetés június 10-én lezárult, a jogszabály elfogadásának lehetséges következményeit a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői ismertették.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb csapás a magyar boltokra: durván szigorítanának a plázastopon Lázárék

A plázastop-szabály módosításával a kormány engedélyhez kötné nemcsak az építést, hanem a vásárlást és bérlést is.

A javaslat értelmében a jövőben minden 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység esetében új engedélyre lenne szükség tulajdonos- vagy használóváltás esetén, még akkor is, ha az ingatlan kereskedelmi célú hasznosítása nem változik.

Az új jogszabály tehát elfogadása esetén személyhez kötné az engedélyt, vagyis az épület, önálló rendeltetési egység vagy árusítótér eladása esetén az új tulajdonos csak akkor üzemeltethetné tovább kereskedelmi céllal az adott területet, ha ő is megkapja a szükséges engedélyt.

Ez alól egy hosszú távú bérleti szerződés vagy haszonélvezeti jog alapítása esetén sem lehetne mentesülni, ugyanis a jelenlegi jogszabálytervezet szerint a „használatba adás” után is engedélyköteles lenne a kereskedelmi célú használat folytatása. 

Bár a javaslat nem határozza meg pontosan a ‘használó’ vagy ‘használatba adás’ fogalmát, a rendelet szövegéből arra következtethetünk, hogy az új szabályozás minden 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység új bérlőjét is érintené

- emelte ki dr. Ódor Dániel, az ügyvédi iroda budapesti partnere. A tervezet egyébként további szigorításokat is tartalmaz: Pontosításra kerül az árusítóterek átalakításának fogalma: az eladótér belső tagolása, például falakkal való leválasztása is engedélyköteles lenne.

Ingatlanjogi szakértők szerint a módosítás komoly hatással lehet a kiskereskedelmi piac működésére, hiszen egy bevásárlóközpont eladása vagy egy 400 m²-nél nagyobb területre új bérlő érkezése új engedélykérési kötelezettségét vonna maga után.

Ez a módosítás gyakorlatilag új alapokra helyezné a kereskedelmi ingatlanok használatát Magyarországon. Az engedélyek személyhez kötése nemcsak adminisztratív terheket róhat az ingatlantulajdonosokra, hanem érdemben lassíthatja a tranzakciókat és a bérbeadást is. A kiszámíthatóság csökkenése különösen elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket, akik stabil és átlátható szabályozási környezetet keresnek

– összegezte dr. Ódor Dániel. A társadalmi egyeztetés 2025. június 10-én zárult le, a rendelet végleges szövege vagy esetleges hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert.

Címlapkép: Bús Csaba, MTI/MTVA