Már csak ez állíthatná meg a brutális élelmiszerár-robbanást: megszólalt a miniszter

Egy friss interjúban Nagy István agrárminiszter az élelmiszerek inflációja kapcsán elmondta, a mezőgazdasági termelők költségei is magasabbak lettek, hiszen az árszínvonal általános emelkedése őket is érinti. Ráadásul idén rendkívüli aszály sújtotta a mezőgazdaságot, "ami nemcsak a termények, hanem a takarmányok árán keresztül is beszivárog az élelmiszer­piacra". A termelői árak mellett azonban az energia, a csomagolóanyagok, valamint a szállítási költségek drágulása is erősen befolyásolja a fogyasztók kosaraiba kerülő termékek árát - hangsúlyozta.

A tárcavezető azt mondta, hogy a szankciós politika miatt energiaválság alakult ki az Európai Unióban, ami az energiahordozók árának drasztikus emelkedésével jár együtt. "Amíg ezek az elhibázott szankciók hatályban vannak, addig az infláció megállíthatatlan. Szankciós felárat kell ugyanis fizetni az energiáért, ami megjelenik az élelmiszeripari üzemek termelési költségei­ben és a szállítási költségekben, ezáltal az élelmiszerárakban is. Mindezek súlyosan befolyásolják a magyar családok mindennapjait. Ha a szankciós politika változna, az energia ára akár a felére is csökkenhetne, ami kedvezően hatna az élelmiszerárakra is" - mondta a miniszter a Magyar Nemzetnek.

Nem ilyen egyértelmű a kép

A szakemberek szerint azonban több oka is van az élelmiszerdrágulásnak: Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára úgy látja, hogy a lisztáraknál a forint-euró árfolyam is közrejátszik, és hogy a jelek szerint most kissé megnyugodott a forint, ami szintén lejjebb nyomta kissé a gabonaárakat. 

Raskó György, agrárközgazdász korábban a Pénzcentrumnak mélyebben elemezte a mostani helyzetet: az okok szerinte rendkívül szerteágazók, de azért jól azonosíthatók. A szakember először is azzal kezdte, hogy a tavaszi időszakban a kormánynak nem volt ellenére az infláció már akkori elszállása. A különböző jóléti intézkedések, mint például az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj rendesen pörgették a keresletet, ami azt eredményezte, hogy az államkasszából kiáramló közel 1000 milliárd forintot gyakorlatilag az infláción keresztül vissza is vándorolt.

Az agrárközgazdász szerint fontos ok az is, hogy a kiskereskedelem, amit a nyakába kapott különadó terén, azt gyakorlatilag egy az egyben áthárította a vásárlókra. 

Ezzel pedig elindult egy olyan spirál amelyben minden szereplő kezdte azt érezni, fel van jogosítva arra, hogy most árat emeljen. A szakember szerint ezt lehetett érezni a termelők oldaláról is, hiszen „úgymond ők is vérszemet kaptak”, és árat emeltek. Ennek pedig kemény látszata is van Raskó György szerint, hiszen mint mondja,

bármely mezőgazdasági nyersanyagról legyen is szó, búza, árpa, kukorica vagy napraforgó mag, a magyarországi árszintje egyáltalán nincs szinkronban a tőzsdei jegyzésekkel (sem az amerikai, de még a párizsi tőzsde jegyzéseivel sem). Nevezetesen, idehaza minden drágább, mint nemzetközi szintéren. A hazai termelők tehát nem veszik figyelembe a realitást, most például ideahaza azért van elég búza, mert nem tudunk exportálni, hiszen itthon sokkal magasabb az ára. De ez nem fog örökké tartani, hiszen idővel benn fog ragadni a termény. Sőt, ez most már nem is csak mezőgazdasági nyersanyagokra terjed ki, Ukrajna felől például már most 30-40 százalékkal olcsóbban érkezik tojás, mint a hazai ára. Azt látom tehát, hogy mivel a magyar gazdaság nyitott, előbb utóbb a külföldi áraknak komoly hatása lesz idehaza is, és valamelyest ki fognak egyenlítődni a hazai és nemzetközi árak. Van tehát egyfajta kívülről jövő nyomás arra nézve, hogy a hazai árak csökkenjenek.

A GKI szerint is a kiemelkedő drágulást részben a forintgyengülés okozza, részben pedig az, hogy visszafogottabban csökken a kereslet a választások előtt kiosztott szja-visszatérítés, és a 13. havi nyugdíj hatására. Azt mondják az élelmiszerdrágulás nyúlik, mint a rétestészta.

Elképzelhető, hogy ez még szeptemberig is elhúzódik, azaz addig még az árak növekedésére kell számítani. Majd szeptember könyékén már elképzelhető, főleg, ha az aratás is jól sikerül, hogy az élelmiszerárak esetleg stagnálásba menjenek át

– mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az RTL Híradónak. Az intézet legfrissebb előrejelzése szerint jövőre átlag 20 százalékkal drágulhatnak tovább az élelmiszerek.