Fontos változás a filléres, Kínából rendelt cuccoknál: erre csúnyán ráfizethetünk

A Magyar Posta 2019-ben csaknem 18 millió, külföldről beérkező árutartalmú küldeményt kezelt, amelynek zöme, közel 90 százaléka, azaz több mint 16 millió az Európai Unión kívülről érkezett Magyarországra. Igaz tavaly, a járvány miatt összességében csökkent a külföldi küldemények mennyisége, mintegy 20 százalékkal, és ezen belül az unión kívülről érkező küldemények aránya is, az még mindig az import áruk 70 százalékát tette ki.

Az Európai Unión kívülről, főleg a Távol-Keletről vásárlók zöme alacsony értékű, 22 euró alatti árut rendel, amely eddig áfamentesen érkezett. Július 1-től azonban az Unión kívülről érkező minden termék után áfát kell fizetni, így megszűnik a 22 euró alatti áruk eddigi áfamentessége.

A döntés körülményeiről májusban korábban a Pénzcentrum is beszámolt. A posta és a NAV szerint az elmúlt években dinamikusan bővülő e-kereskedelem az áruk vámhatárokon átnyúló áramlását is módosította. Ezért a magyarországi online vásárlók már csaknem kétharmada belföldről és külföldről is vásárol.

Most persze még a korábbi szabályok érvényesek, vagyis hivatalosan 22 eurós összegig nem kell áfát fizetni a rendelt csomagok után, sőt, mivel a 10 euró alatti áfát elengedik, ezért valójában 37 euró a mentesség határa.

Ez szűnik meg 2021. július 1-től, vagyis a jövőben minden egyes rendelés után kötelező lesz az áfát kifizetni. A vámmentesség határa viszont továbbra is 150 euró marad. Vámot egyébként a legtöbbször nem számítanak fel nagyobb értéknél sem, de ez a termékkategóriától függ. Az áfamentesség eltörlése Uniós szabályozás, tehát nem csak Magyarországra vonatkozik, a különbség annyi, hogy tagállamonként eltér az áfa mértéke.

Mi lesz a filléres távol-keleti csomagjainkkal?

Sokan szeretnek olcsó, pár eurós cuccokat rendelni Kínából, vagy valamivel drágább termékeket 22 euró alattinak feltüntetve berendelni a tengeren túlról, ezért ezek vámeljárás alá vonása rengeteg magyart érint majd. A Kínából az Európai Unióba érkező csomagok többsége például eddig az áfamentes kategóriába esett, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy a változás alapjaiban forgatja fel a külföldi rendelések piacát.

Egyértelmű, hogy ez a Magyar Postára is az eddignél nagyobb terheket fog róni, hiszen a legtöbb rendelés rajtuk keresztül fut be. A napi vámeljárások száma ezért a jelenlegi szám többszörösére nőhet.

Eddig vámolás esetén az áfán kívül egységesen 3500 Ft-os vámügynöki szolgáltatási díjat számolt fel a Posta, a jövőben azonban egy sávos rendszert vezetnek be. Vagyis az olcsóbb tételeknél kevesebbet, a drágábbaknál pedig többet kel majd fizetni az ügyintézésért. A pontos díjak még nem ismertek, azt viszont elárulták, hogy elsősorban az online fizetés lesz ajánlott, és aki ezt választja, az kedvezményt fog kapni.

Jelen állás szerint tehát vásárlóként az alábbi díjakkal kell számolnunk jövő hónaptól:

• 150 euróig: 27%–os áfa + sávos vámügyintézési költség
• 150 euró fölött: 27%–os áfa + vámügyintézési költség + bizonyos termékek esetében vám

Hogyan készül a Posta a változásra?

A pénzcentrum megkereste a Magyar Postát, akik elárulták, hogy tekintve, hogy a nemzetközi küldemények nagy része 22 euró alatti, a vámeljárások száma többszöröse lesz az eddig tapasztaltnak. Ezzel elmondásuk szerint a Postánal is számolnak. Jelezték, hogy mind informatikai fejlesztéssel, mind létszám- és logisztikai kapacitásbővítéssel próbálnak felkészültek lenni a nagy feladatra.

A Posta álláspontja szerint a változás minden olyan küldeményt érinteni fog, amely június 30-át követően érkezik be a postához, illetve kerülnek vámeljárás elé. Tehát mivel egy-egy Kínából történő rendelés esetén eddig sem volt ritka az akár egy hónapnál is hosszabb szállítási idő, akár egy a június elején rendelt csomaggal is kellemetlen meglepetésbe futhatunk, ha ezzel nem számolunk.

Eddig vámolás esetén az áfán kívül egységesen 3500 Ft-os vámügynöki szolgáltatási díjat számolt fel a Posta, a jövőben azonban egy értéktől függő sávos díjrendszert vezetnek be. Emiatt az olcsóbb tételeknél kevesebbet, a drágábbaknál pedig többet kel majd fizetni az ügyintézésért. A pontos díjakat ígéretük szerint június első felében ismertetik majd, egyelőre annyi ismeretes, hogy elsősorban az online fizetést ajánlják majd, és aki ezt választja, az valószínűleg kedvezményhez is jut majd. Természetesen ettől függetlenül, akinek kényelmesebb lehetősége lesz kézbesítéskor is leróni az összeget. A Posta az érintett küldemények kézbesítésén alapvetően nem változtat. A nemzetközi küldeményekre vonatkozó őrzési szabályok maradnak, így sikertelen kézbesítés esetén 15 munkanapon keresztül, fizetés ellenében átvehetőek lesznek a postákon.

Akkor mi lesz a külföldi rendelésekkel?

Az Unión kívüli üzletek egyik lehetősége lesz, hogy regisztrálnak az Import One Stop Shop (IOSS) rendszerbe, ennek lényege,  hogy a vevővel már a rendeléskor kifizettetik a magyar vásárlók esetében 27%-os áfát, vagyis a vevő eleve ennyivel magasabb összeget fizet.

Ezzel megspórolható lehet a vámeljárást kísérő adminisztráció, viszont erősen kérdéses, a kereskedők mekkora része fog önként és dalolva belépni egy ilyen rendszerbe, ami még nagyobb kontroll alatt tartja majd őket. Hosszú távon sokkal gazdaságosabb megoldás lehet nekik, ha nagyobb számban létesítenek európai raktárakat és azokon keresztül teszik elérhetővé az unión belül kínálatukat.

Váradi Mihály Igazságügyi szakértő a Pénzcentrumnak elárulta, hogy a most életbe lépő változások egy több éve tartó folyamat eredményei. Mint ismeretes, egyébként a kis értékű áruk vámmentességének megszűnésének határidejét is csak a koronavírus miatt tolták idén nyárra. Ezért, bár biztos, hogy az EU-n kívüli rendelések esetében jelentős drágulás lesz és erősen meg kell gondolnunk, honnan rendelünk mostantól, a kereskedőket nem érte sokként a változás.

Megvannak a technikáik. Nem csak magyarországon, az igen magas 27%-os áfa mellett, hanem más Uniós országokban is vámkezelhetőek az áruk, ezzel pedig a beszállítók egy jelentős része minden bizonnyal élni is fog.

Az olyan webshop üzemeltetők részéről, akik nem tartanak minta terméket, tehát kvázi csak közvetítők, plusz terhet jelenthet, hogy mostantól az áfát meg kell előlegezni, ez hozzájárulhat az ilyen helyről rendelt áruk vámkezelésének lassulásához. A vámügyi tanácsadással, képviselettel, illetve eseti vámkezeléssel foglalkozó szakértők egyébként mind fogyasztói, mind kereskedői részről fel vannak készülve az potenciálisan megnövekedő érdeklődésre. Tesztkörnyezetben működnek már az erre vonatkozó fejlesztések. Ez tehát nem lesz az akadálya az áru gördülékeny behozatalának.

A szakértő hangsúlyozta, hogy komoly és kiterjedt számítástechnikai fejlesztések zajlottak. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagy exportőrök európai lerakatainak forgalma jelentősen növekedett. Az EU-n belüli vámkezeléshez ugyanis az infrastruktúra az utóbbi években sarkalatos kérdés volt.

A Nagy szereplők, mint az Alibaba, vagy az eBay sok esetben úgy adják el az árut hogy a vámot már fizetéskor beszedik és így gyorsított eljárással tudják kezelni. Ehhez persze a cégeknek az adott országban olyan jelenvállalattal kell rendelkezni aki ezt a vámot áfát a vámhatóságoknak be tudja fizetni.

A Brexit az ehhez hasonló infrastrukturális fejlesztéseknek már korábban nagy löketet adott. Számos ilyen cég központi európai telephelye volt ugyanis az Egyesült Királyságban. Most, hogy a szigetország kilépett az EU-ból viszont az Unión belülre való import után újra kéne vámolni a termékeket. A beszállítók raktárai emiatt az Európai Unió országaiba települtek át, ezért láthatják a külföldről rendelők már jó ideje, hogy Németországból, vagy Lengyelországból adják fel egy-egy csomagukat Anglia helyett.