Luxus lett a zöldség 2021-re? Rengetegen már nem is a boltokból veszik

Hónapról hónapra egyre döbbentebben állunk a boltok polcai előtt, és nem hiszünk a szemünknek: mostanra már tényleg nem túlzás leírni az olyan jelzőket, mint a horror, vagy a brutál ha a zöldségek, gyümölcsök áráról van szó.

A Pénzcentrum hónapról hónapra figyelemmel kíséri a KSH által mért fogyasztói árak alakulását, és szinte minden alkalommal bekerül a TOP10 legdrágább termék közé zöldség vagy gyümölcs. Ezen termékek árai persze nagyban függnek attól is, hogy az év melyik szakában vagyunk éppen, nyilván márciusban az eper jóval drágább, mint június közepén, ettől függetlenül megfigyelhető, hogy a többi termékekhez képest gyorsabban növekszik az áruk.

Ami nagyon megdrágult 2017 januárja óta az a zöldpaprika (378 forint), a gomba (301 forint), az uborka (212 forint) és a körte (260 forint) kilónkénti ára.

Ugyanakkor egyre gyakrabban tapasztalhatjuk fogyasztóként, hogy silány minőségű az áru: sokakat ér kellemetlen meglepetés, amikor a pár nappal korábban megvásárolt zöldség az eredeti térfogatának felére, harmadára zsugorodik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen silány import zöldséget sóznak rá a boltok a magyar vásárlókra: ez a nagy trükk

A magyar gazdák továbbra is talajon termelnek, így a növény szervesen építkezik, lényegesen kisebb víztartalommal - hetek múlva sem "megy össze".

"Ezek a gondok szinte kizárólag a külföldről behozott primőr áruknál jelentkeztek. Dél-Európában más a retek termesztési technológiája, mint idehaza. Az ottani gazdaságok már talaj nélkül, úgynevezett vízágyas technológiával termelik a 20-25 milliméter átmérőjű retket. Ez sokkal gyorsabb növekedést és kevesebb szárazanyag tartalmat jelent. A magyar gazdák továbbra is talajon termelnek, így a növény szervesen építkezik, lényegesen kisebb víztartalommal"  - mondta az Agrárszektornak Acsay Lajos zöldségkereskedő, a NAK Csongrád-Csanád megyei szervezete élelmiszerforgalmazási osztály elnöke.

Az összefoglalóból kiderült az is, hogy a felvásárlási árakat idehaza alapvetően ezeknél a termékeknél a nagy áruházak diktálják. Ha a meghatározott értékért nem kapnak hazait, máris rendelik az importot.

Ettől függetlenül a boltláncok visszajelzései alapján a vásárlók kifejezetten keresik a magyar termékeket - az utóbbi években főként - , így az üzletek is előszeretettel teszik a kínálatba. Nemrég felmérést végeztünk a Pénzcentrum olvasói körében: kíváncsiak voltunk arra, hogy olvasóinknak mennyire számít az, hogy az általuk vásárolt gyümölcs vagy zöldség honnan származik, figyelik-e ezt egyáltalán.

Olvasóink 75 százalékának egyértelműen számít, hogy magyar-e egy adott zöldség vagy gyümölcs. 10-ből tehát majdnem 8 ember úgy véli, ha teheti csak magyar terméket vásárol vagy maximum olyat, ami az EU-ból érkezik. 5 százaléka a szavazóknak ezzel szemben annyira már nem érzékeny a zöldségek, gyümölcsök magyarságára, az viszont fontos neki, hogyha teheti csak az EU-ból érkező élelmiszerre voksoljon. A szavazók maradék 10 százaléka, azaz 10-ből csupán egyetlen ember vélekedett úgy, hogy őt egyáltalán nem érdekli, honnan jön a zöldség vagy gyümölcs, az egyetlen, ami számít neki, hogy olcsó legyen. (A szavazásnál természetesen a trópusi vagy egyéb, különleges zöldségekre, gyümölcsökre nem vonatkoztattuk a kérdést.)

Fordulat a magyar piacon

Mindezekkel a folyamatokkal párhuzamosan lassan kialakul egy újfajta hozzáállás is a fogyasztók részéről: ha már amúgy is magas áron jutnak hozzá a korábban tényleg filléres alapanyagokhoz, szeretnének a pénzükért minőséget is kapni, és lehetőség szerint egyre többen támogatnák a hazai termelőket. (Erre kormányzati szinten is nagy hangsúlyt fektetnek, gondoljunk csak a tévés spotokra, melyben arra buzdítják a lakosságot, hogy válasszák a magyar terményeket.) És természetesen a legélelmesebb vállalkozók azonnal meg is ragadták ezt a lehetőséget:

ma már egyre több szolgáltató igyekszik kiszolgálni a lakosság azon igényét, hogy friss, hazai, ízletes, és lehetőleg a lehető legkevesebb vegyszert tartalmazó zöldség és gyümölcs kerüljön az asztalra.

„Én is azt tapasztalom, hogy egyre fontosabb a hazai lakosság számára, hogy minőségi és megbízható forrásból származó friss árut vásároljanak. Érdekes volt megtapasztalnom az elmúlt 1 év során, hogyan változott meg a vásárlóim véleménye egyes zöldségekről és gyümölcsökről. Sokan osztják meg velem a vásárlást követően, hogy mennyire megváltoztak a fogyasztási szokásaik amióta tőlünk szerzik be az alapanyagokat. Így sokkal több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mert végre van íze és zamata annak amit tőlünk szereznek be. De ugyanez érvényes minden más termékünkre is, legyen szó a savanyúságokról, lekvárokról vagy szörpökről” – mondta el a Pénzcentrumnak Csorba Noémi, a Falusi kosár megálmodója.

Weboldala egy a szülőfaluja környékének kistermelőit tömörítő platform, ahonnan friss árut rendelhetünk házig. Noémi egyébként bemutatta vállalkozását az RTL Klub Cápák között című üzleti showműsorában, és az 5 Cápából 4 ajánlatot is tett neki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lyukas cipőtől a milliárdos vállalatbirodalomig: ők a Cápák között legújabb nagyhalai

100 milliót zsebeltek a Cápák között második részének legszerencsésebb vállalkozói.

Mint Noémi elmondta, a Cápák Között műsora után valósággal megrohamozták a Falusi Kosár webshopját a vásárlók. A legnagyobb elismerés számára az, hogy azóta ezek a családok rendszeres vásárlóvá váltak. A műsor óta nagyon sok partner kereste meg, hogy milyen formában tudnánk majd együtt dolgozni. "Továbbá hihetetlenül megerősített abban amit megálmodtam, hiszen nem csak a Cápák, de a lakosság részéről is rengeteg támogató és kedves üzenetet kaptam."

Webshop vagy kosár?

Nem csak "hagyományos" (hagyományos?) webshopon keresztül történő értékesítés népszerű, de a „kosaras” is. A Szatyor nevű vásárlói közösség, melynek oldalán kilóra, darabra is tudunk vásárolni helyi, a közelben működő termelőktől, ugyanakkor egy előre összeállított, fix árú kicsi vagy nagy kosárba a szezon legfinomabb zöldségeit állítják nekünk össze. Április közepén például így néz ki a kisszatyor:

• 150 gr tépősaláta keverék, bio
• 0,4 kg csiperke gomba
• 1 csokor hónapos retek
• 0.5 kg piros burgonya, bio
• 0.4 kg lilahagyma, bio
• 0.2 kg spenót
• 1 csokor újhagyma
• 0.4 kg cékla
• 1 db zöldborsó mikrozöld
• 0,8 kg idared alma
•  

Mindezért 3995 forintot kell fizetni, a nagyszatyor ennél valamivel többfajta zöldséget tartalmaz, annak az ára 6500 forint.

Hasonlóan működik az Egészség Kert nevű őrbottyáni ökogazdálkodás is: ők is heti rendszerességgel szállítanak zöldségkosarakat családok részére. A kosarak összetétele mindig az aktuális kínálatnak megfelelően változik. A kis kosár ára 4 ezer forint, a nagy kosáré 6 ezer. Lehetőség van rendszeres vagy alkalmi megrendelésekre is.

Az árak és a verseny

Persze ha betérünk egy közeli diszkontba, nyilván a vásárlócsalogató akciós zöldpaprikát olcsóbban megkaphatjuk, mint a helyi termelőktől, ugyanakkor

az íze az állaga sosem lesz olyan.

Ezek a vállalkozások, közösségek, gazdálkodók nem az árra, sokkal inkáb a termékre, annak eredetére, minőségére helyezik a hangsúlyt, és úgy tűnik, nem gondolkoznak rosszul. Csorba Noémi például elárulta, hogy nem tudnak és nem is akarnak versenyezni a nagyáruházak áraival és kínálatával, hiszen „számunkra a minőség és frissesség az első, valamint a vevőközpontúság.”

Felmérést készít a Pénzcentrum a magyarok élelmiszer vásárlási szokásairól

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért veszik meg elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák.

A kérdőív kitöltése anonim, az eredményeket a penzcentrum.hu felületén megjelenő cikkekben fogjuk ismertetni. Köszönjük, ha válaszaiddal segíted a munkánkat!