Ezt is elintézte a járvány: örökre eltűnhetnek a boltokból a magyarok kedvenc könyvei

2020. szeptember 23. 05:50

Elhozhatja-e a digitalizáció, az e-könyvek népszerűségének folyamatos növekedése a papíralapú könyvek halálát? Kivesznek-e a hagyományos könyvek, átveheti-e a helyüket teljesen az e-könyv? Miért kerül ugyanannyiba egy elektronikus könyv, mint a papíralapú, ha nem kell se nyomtatni, se szállítani? - többek közt ezekre a kérdésekre adott választ Jentetics Kinga, a PublishDrive CEO-ja, és társalapítója a Pénzcentrumnak, akitől azt is megtudtuk, hogy milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár fiatal vállalkozónőként céget vezetni. Az interjúban részletesen beszélt arról is, amelyről a Brain Bar online konferenciáján szeptember 16-án: mi a magyarországi e-könyv kiadás jövője.

Pénzcentrum: Alapvetően konkurenciát jelent az e-könyv a papíralapú könyvek számára, vagy inkább támogatják egymást a különböző formátumok?

Jentetics Kinga: Ahogy én látom, az e-könyv nem konkurenciája a hagyományosnak, hanem kiegészítik egymást, [és a digitális formátum] elér egy új célközönséget is. Aki papírkönyvet olvas, nagyrészt soha nem olvasna e-könyvet, viszont rengeteg olyan olvasó van, aki e-könyvet olvas, hangoskönyvet hallgat, de nem olvasna ennyi papírkönyvet.

A különböző formátumok más-más rétegeknek szólnak, és ezek nem versengenek egymással.

PC: Akkor az e-könyvek előretörése nem fogja elhozni a Guttenberg-galaxis halálát?

J. K.: A papírkönyv sosem fog kihalni, a digitális formátum elősegíti azt, hogy sokkal több emberhez jussanak el a könyvek. Maga a könyv mint kontent - lehet bármilyen formátumban - fog ezáltal kiteljesedni.

PC: Amióta elindult a vállalkozásod, milyen változások történtek az e-könyvpiacon? Milyen mértékben nőtt-e az érdeklődés az e-könyvek iránt?

J. K.: A print piac nagyjából beállt, viszont az e-könyv növekedett, illetve most a hangoskönyv a legnagyobb trendben növekedő formátum. Nyilván nagyon alacsony bázisról indul, van hová növekedni. Teljesen más esetekben hallgatnak az emberek hangoskönyvet, mintha olvasnának: például vezetés közben, mintha zenét hallgatnának. Ez egy nagyon érdekes tény a piacon.

Az e-könyvek abszolút növekedést mutatnak. Magyarországon a legnagyobb kiadókkal dolgozunk együtt, és azt látjuk, hogy az eladásuk 40-50 százaléka külföldről érkezik, hiába magyar nyelvű a tartalom. Ezt a trendet - hogy mennyire sok olvasót lehet elérni világszerte a meglévő kontentjükkel, bővíteni az eladásukat - nagyon sok esetben alulbecsülték pár évvel ezelőtt.

A másik trend, hogy egyre több szerző lett önmagától sikeres. Kicsit átalakul a kiadás formátuma, mert rengeteg olyan szerző van, aki minőségi kontentet állít elő nagyon rövid idő alatt és kitanulja a digitális, online marketing sajátosságait, illetve megfelelő platformokat használ, hogy minél hatékonyabban tudjon működni. Sok esetben arra helyezik a hangsúlyt, hogy az olvasókkal tudjanak kapcsolatot építeni, minél közelebb kerülni hozzájuk. Ezáltal nagy sikereket tudnak elérni, miközben minden back office tevékenységet a lehető leggyorsabban végeznek el.

Kicsit olyan ez, mint a Netflixen a sorozatok: az emberek alig várják, hogy kijöjjön egy, és azt ledarálják. Nem véletlenül vannak a könyvekben is a különböző sorozatok, amiket nagyon szeretnek az olvasók. Ha tetszik nekik egy szerző stílusa, a karakterei, akkor még többet akarnak belőle.

Sok szerző felismerte, hogy nem érdemes két-három éves könyvkiadási ciklusokban gondolkodni, mint a nagy kiadók teszik, hanem gyorsan kell cselekedni. Ha ott van az olvasó, akinek tetszett a könyv, szereti, akkor minél hamarabb odatenni elé még egy könyvet.

A másik nagy trend a kollaboráció, rengeteg szerző, de kiadó is együttműködik, együtt írnak vagy szerkesztenek könyveket, ezzel gyorsítják fel ezt a folyamatot. Nemcsak a kontentgyártásban működnek együtt, hanem a marketingben is, ami mindenkinek a bázisát szélesíti. Ezáltal még többet tudnak eladni.

PC: Említetted, hogy a magyar e-könyv értékesítésben nagy piacot jelent a külföld. Ez igaz fordítva is? A magyar piacra is előbb kerülhet más nyelvű kiadás ebben a formátumban?

J. K.: Igen, illetve e-könyvben sokkal kurrensebb a tartalom. Ahhoz, hogy printben átmenjen egy könyv ténylegesen, vagy lefordítsák magyarra, sok esetben hosszú idő telik el. Az e-könyvnél is vannak persze bemeneti korlátok, meg kell írni, megszerkeszteni, de utána az rengeteg helyen nagyon gyorsan elérhetővé válik. Nincs mögötte logisztika, egy csomó back end folyamat, ami lassítja, hogy az olvasó kezébe eljusson a tartalom.

PC: A gyorsaság, elérhetőség mellett mi teszi még manapság vonzóvá az e-könyveket?

J. K.: Az emberek próbálnak helygazdaságosak lenni, illetve környezettudatosabbak: kevesebb dolgot felhalmozni. A print formátum rengeteg helyet foglal, egy esetleges költözésnél az embernek nincs szíve megválni a könyvektől. Főleg a fiatalabbaknál ez is egy tényező, hogy minél kompaktabb legyen az életük.

Szükséged van egy kevés pénzre? Találd meg a legjobb személyi kölcsön ajánlatot itt!

PC: Kiadási szempontból is kisebb kockázatot jelent a digitális formátum? Hiszen a print könyveknél mérlegelni kell a példányszámot, terjesztés, szállítást, raktározást.

J. K.: Drágább is, mert a nyomtatásnak van egy fix költsége, amit előre ki kell fizetni. Az e-könyvnél a jutalék az, ami minden példánynál felmerül költségként, de az a print könyveknél ugyanúgy megvan. Viszont az e-könyvnél magasabbak a jutalékok, ez mind a kiadóknak, mind a szerzőknek profitábilisabb megoldás.

Magyarországon még mindig nagyon félnek a kiadók az e-könyvek másolásától, de a nyugati országokban már tíz éve túljutottak ezen. Rájöttek, hogy ha nem elérhető az e-könyv, akkor a print verzió is felkerül a torrentoldalakra. Ez egy idejétmúlt félelem. Az olvasók hajlandók fizetni a tartalomért, de szeretnék, ha könnyen elérhető lenne.

PC: Egy visszatérő kérdés az olvasók részéről, hogy miért kerül az e-könyv majdnem annyiba, mint egy papírkönyv, ha az előállítási költség jóval kevesebb. Hogyan lesz az e-könyv ára csaknem azonos a print kiadással?

J. K.: Magyarországon az e-könyvek áfája 27 százalék, a papírkönyveknél pedig 5 százalék. Ezt a jelentős különbséget a kiadó valahogy próbálja behozni. Mi mindig azt javasoljuk, hogy az e-könyv 30-50 százalékkal legyen olcsóbb, mert nemzetközi viszonylatban ez a standard, de ez a kiadó döntése.

Régóta lobbizunk azért, hogy az e-könyvek áfája is 5 százalék legyen. A papírkönyvek eladása csökkent, mindenki a digitális felé fordult, viszont ott ebbe a problémába ütköztek a kiadók. Ráadásul ha mostantól kezdve a bizniszük nagy részét a digitális könyvkiadásra kell fordítaniuk, ott felmerül ez a hatalmas áfa, amit kezelniük kell.

Jelenleg mivel az e-könyv digitális, inkább szoftvernek minősül, mintsem kulturális tartalomnak. Reméljük, hogy előbb-utóbb változás lesz ebben. Például Nagy-Britanniában ugyanannyi volt az [e-könyves] áfa, mint a printnél, de a járvány hatására levitték nullára. Mert így van egy alternatíva, hogy pótolják a kiesett bevételt.

JÓL JÖNNE 2,7 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 699 918 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 53 004 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 53 149 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az Európai Unióban a tagállamoknak engedélyezett csökkentett, vagy akár 0%-os áfát kivetni az e-könyvekre. 2019 óta tíz ország alkalmaz csökkentett áfát (0-10%-ot), és 2020 januárjában még további hat országban volt várható a csökkentés bevezetése: Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is. Utóbbi országban a járvány hatására hozták előre az áfa 0%-ra csökkentését e-könyvek esetén.

PC: Hosszabb távon milyen hatásai lehetnek ennek a járványnak a könyvkiadásra? Várható átalakulás kiadói, illetve keresleti oldalról?

J. K.: Több országban várható, hogy csökkentik az áfát a digitális tartalmak esetében. A másik, ami szerintem hosszú távon megmarad, hogy a könyvkiadók is komolyabban fogják venni a digitális stratégiájukat, jobban fókuszálnak rá. Több helyen először e-könyvben és hangoskönyvben adtak ki könyveket, ez elkerülhetetlen következménye a járványnak. Az olvasók pedig hozzászoknak, hogy van ilyen opció, és bízom benne, hogy többet fognak olvasni, bármilyen formátumban is történjen ez.

Egyre többen felfedezik, hogy a könyvek különböző formátumai kurrens tartalmat, szórakozási lehetőséget tudnak biztosítani. Azt is látjuk, hogy nemcsak a fiction meg a szórakoztató tartalmak mennek nagyon, hanem kifejezetten az edukációs tartalmak is. Van egy olyan réteg, amelyik nem nagyon olvasott eddig digitálisan, most képezi magát.

Ez visszaköszön a számokban, az eladásokban is: rengeteg edukációs tartalmat rendelnek különböző digitális könyvtárak. Főként iskoláknak, egyetemeknek, és ez a trend a jövőben is folytatódni fog. Mert ez olcsóbb és kevesebb logisztikával jár. Próbálják magukat bebiztosítani az emberek, hogy ha hasonló történik, erre igenis van megoldás.

PC: A PublishDrive-ot öt éve alapítottátok, és azóta már több mint 100 ezer e-könyvet publikáltatok, a nemzetközi piacon vagytok jelen, olyan cégóriásokkal működtök együtt, mint az Amazon, vagy az Apple. Nem lehetett könnyű ilyen fiatalon, nőként, vagy akár magyarként elindítani egy ilyen vállalkozást. Milyen nehézségekkel szembesültél akkor?

J. K.: Amikor megfogant az ötlet, hogy mit szeretnénk csinálni, először a magyar könyvkiadókkal kezdtünk el beszélgetni, hogy van-e erre valós igény. Ugyan semmilyen kiadói hátterünk nem volt még, mégis hazai pályán könnyebb volt ezt a bizalmat kiépíteni. Viszont amikor nemzetközi szinten kellett elindulni, a nagykutyákat levadászni a Google-nél, az Apple-nél, az Amazonnál akkor többször belefutottam abba: mit akar ez a fiatal csajszi abból az országból, amiről még nem is hallott az illető.

Amikor fund raising területen voltunk, beszélgettem egy amerikai női befektetővel, aki a Szilikon-völgyben él. Ő mondta nekem, hogy mivel fiatal nő vagyok, nekem sokkal többet kell letennem az asztalra, mint a férfitársaimnak. Sokkal többet kell megmutatnom abból, hogy mit tudok a piacról, a saját bizniszemről, milyen eredményeket értünk el.

Míg egy férfi egy ötslideos pitch deckkel (egy nagyon rövid befektetőknek összeállított prezentációval - a szerk.) nagyon nagy határozottsággal, karizmatikusan ugyanazt a pénzösszeget el tudja vinni. Ha én csinálnám ugyanezt, akkor kiküldenének a szobából, viszont ha megvan az akarat, a tudás, amit bele tudunk tenni, hogy megvan a szakértelem, és érdemesek vagyunk a befektetésre, akkor az emberek hisznek bennünk.

Mint minden más területen is, fel kell ismernünk a korlátokat, amiket az élet elénk állít. Nem érdemes elkezdeni hisztizni, el kell fogadni, hogy ez így működik, azzal tudok ezen változtatni, ha ezt a helyzetet megfelelően kezelem, és megmutatom, hogy a sztereotípiákkal ellentétben akár sokkal értékesebbek is tudunk lenni, mint egy férfi által vezetett csapat.

Voltak olyanok is, akik megpróbáltak visszaélni azzal, hogy nő vagyok. Én nagyon szerettem elmenni a startupeseményekre, bulikba, kapcsolatokat építeni, de egy idő után rájöttem, hogy a végén elkezdődik az a része, ami már nem csak biznisz. Ezt már nem toleráltam. Megtanultam, hogy hol van az a pont, amikor inkább eljövök.

Ez ellen úgy tudunk tenni, hogy megpróbáljuk elfogadni, hogy ilyen előfordul, és kezelni a helyzetet. Ezen mi nem tudunk változtatni, de fontos megosztani másokkal a tapasztalatot, beszélni róla. Ezért is gondolom azt, hogy a különböző női konferenciák alkalmával fontos hogy a nők beszéljenek, kommunikáljanak egymással, de semmi nem fog változni, ha a férfiakat nem vonjuk be, és ők nem támogatják ugyanazokat a lépéseket és törekvéseket, amiket a nők szeretnének elérni ezen a téren.

PC: Milyen pozitív tapasztalatod volt fiatal vállalkozónőként? Volt ilyen is?

J. K.: Abszolút. Rengetegszer előny, hogy nő vagyok, mert jobban kitűnök a tömegből, felfigyelnek rám. Ez tud pozitív is lenni. A fiatalságból adódóan is: el tudok mesélni olyan történeteket, élményeket, amire 10-20 évvel ezelőtt nem lett volna lehetőség. Elmentem például Dél-Kelet Ázsiába egy hátizsákos túrára egy hónapra, ha erről mesélek, az felépíti a bizalmat a másikban.

Abból is származott már előnyöm, hogy nem angolszász országból származom, mert sok esetben ez érdekesnek, egzotikusnak bizonyul akár ügyfelek, partnerek számára. Vagy például, hogy szegről-végről mindenki ismer a világon egy magyart, (...) ezáltal van egy sztori bennük, így jobban is emlékeznek, kialakul egy kép, amit kevésbé felejtenek el.

Az, hogy magyarként több nyelvet beszéltem, ez is érdekesség Amerikában, mivel ott nem sokan beszélnek második nyelvet, harmadikat meg pláne nem. Már azt is sokan elismerik, hogy az angol nyelvet ilyen szinten el tudtam sajátítani, ezáltal kialakul egy tisztelet a másik irányába.

Szerintem rengeteg pozitívuma volt mindannak, hogy nő vagyok, mind annak, hogy fiatalabb, mind annak, hogy nem Amerikából származom. Persze az éremnek két oldala van, de azt gondolom, hogy ezeket fel kell ismerni, élni kell vele, és meg kell próbálni a hátrányból előnyt kovácsolni.

Jentetics Kinga az interjú végén azt a hírt is megosztotta velünk, hogy a cégük bekerül a Google Women Founders programjába, tíz másik startup mellett. Ebben a programban csak nők vesznek részt, ezáltal sok olyan tapasztalatot oszthatnak meg egymással, amellyel segíthetik egymást abban, hogyan érvényesüljenek nőként.

Ez egy nagyon jó kezdeményezés. (...) Én nem gondolom, hogy a nőket pozitívan kellene diszkriminálni, szerintem nem ez lenne a cél. Hanem egyszerűen csak legyen ugyanaz a feltétel adott és ne legyen negatív diszkrimináció semmilyen tekintetben

- mondta el zárásként Jentetics Kinga.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Járt már homoktövis szüreten? Most megteheti! (x)

Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.

Ősi magyar hagyományokhoz nyúlhatnak vissza vidéken: ezzel felvehetik a kesztyűt a klímakrízissel

A legeltetés szó hallatán mindenkinek többnyire az alföldi legeltetés, a puszta, a Hortobágy jut eszébe, nem pedig a Balaton, vagy az erdős-fás-dombos vidékek.

Jártál már homoktövis szüreten? Most megteheted! (x)

Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.

Moziest: új társasjáték filmrajongóknak (x)

A filmvilág szerelmeseinek nyújt különleges szórakozást egy új társasjáték, amely egyszerre teszteli a filmismereteket és teremt gyorsan oldott légkört baráti összejöveteleken.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. november 2. szombat
Achilles
44. hét
November 2.
Halottak napja
November 2.
D-vitamin nap
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. november 2. 19:21