18 °C Budapest

Mellbevágó: csak 2030-ban fizethetünk euróval?

Pénzcentrum
2007. április 4. 13:15

Kiábrándító eredményekre jut az Európai Központi Bank friss tanulmánya Magyarország euróövezeti csatlakozási esélyeit illetően. A két cseh közgazdász által jegyzett írás megállapításai szerint a kelet-közép-európai régió országai a kritériumokat aligha teljesítik a következő néhány évben. Az írás tulajdonképpen egy régen ismert összefüggést modellez. Ennek lényege, hogy a termelékenység gyors növekedésén alapuló felzárkózás esetében az adott ország reálárfolyamának erősödése elkerülhetetlen folyamat. A reálárfolyam erősödése pedig a nominális árfolyam erősödésén, és/vagy az inflációs különbözettel képzelhető el. Mindkét esetben egy fontos csatlakozási kritérium sérülhet, hiszen a csatlakozás feltételei között az árstabilitási, illetve az árfolyam-stabilitási kritérium egyaránt szerepel. 2030?! A szerzők a növekedési pályából és más tényezőkből megkísérelték felvázolni az öt kelet-közép-európai ország jövőbeli kilátásait, és arra jutottak, hogy a még nem euróövezeti gazdaságok reálfelértékelődési pályája (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) valamint a stabil nominális árfolyam és az inflációs kritérium között tartósan konfliktus áll fent. A modell szerint a fenti korlátok mellett az említett négy országban 2030-ra emelkedhet 60-70 százalék közé annak a valószínűsége, hogy az inflációs kritérium teljesül. A tanulmány expliciten is leszögezi: valószínűtlen, hogy a két kritérium 2025 előtt egyszerre teljesülhet. Magyarország a csoporton belül az alacsonyabb valószínűségi tartományban található. Klikk a képre! Érdekesség, hogy a fenti megfontolások egyelőre nem sok hatást gyakorolnak az euróövezeti csatlakozás piaci megítélésére. A fegyelmezetlen gazdaságpolitika miatt jócskán hátrébb tolódott az euróbevezetési várt időpontja, de így is 2014-es konszenzus adódik a magyar esetben. A modell azt is megpróbálja előrejelezni, hogy milyen reálfelértékelődési és növekedési pályával számolhatunk a következő bő két évtizedben. Eszerint Magyarország 2025-ben érheti el az EU-15 fejlettségi szintjét, illetve a reálfelértékelődési folyamat 2015-ig még meglehetősen intenzív marad Klikk a képre! Na és akkor Szlovénia? Az a tény, hogy a reálárfolyam erősödéséből fakadó következmények miatt a csatlakozási feltételek között rejtetten megbújik a gazdasági fejlettség, régóta közismert, bár nem szívesen hangoztatott dolog. Ennek sikeres kezelésére látszólag jó példa Szlovénia esete, hiszen délnyugati szomszédunk 2007 elején gond nélkül adoptálhatta a közös valutát. Sajnos ez a tény éppen hogy nem gyengíti, hanem erősíti a modell eredményeit. Ahogy az első ábrán is látszik, a modell azt jelzi, hogy Szlovéniának mindig is sokkal nagyobb esélye volt az inflációs kritérium teljesítésére, mint a többi régiós gazdaságnak. Ez nem csupán annak a következménye, hogy Szlovénia jóval fejlettebb. A reálfelértékelődési nyomás azért is igen gyenge (a kutatás megállapításai szerint gyakorlatilag egyáltalán nem létezik), mert míg a többi ország a termelékenységnövekedésen alapuló, intenzív növekedési mintát követnek, addig Szlovéniára sokkal inkább az extenzív fejlődés jellemző. Ez pedig a tanulmány szerint nem jár az árfolyam reálfelértékelődésével. Van-e más megoldás? Mint említettük, ez a dilemma régóta ismert, és többé-kevésbé számolnak is vele a valutaövezethez csatlakozni kívánó országok kormányai. Többnyire abban a megoldásban bíznak, hogy az inflációt ideiglenesen (esetleg kisebb trükközésekkel, hatósági áremelési intézkedések elhalasztásával stb.) le lehet szorítani a referenciaidőszak idejére, a csatlakozás után pedig már újra lehet magasabb az áremelkedési tempó. Ugyanakkor ez a taktika Litvániának nem igazán jött be. A csatlakozási kérelem elutasításának fő indoka ugyanis nem is annyira a számszerű cél 0.1 százalékpontos elvétése volt, hanem a fenntarthatóság hiánya. Igaz, a litvánoknak a sokkal intenzívebb felzárkózási folyamat mellett jóval nehezebb dolguk van, mint a kelet-közép-európai országoknak. Ennél jóval fontosabb mentőövet jelenthet, hogy a reálfelértékelődés másik csatornájára, a hazai valuta kurzusának nominális felértékelődésére meglehetősen érzéketlen az unió. Az EU ugyanis csak az árfolyam-ingadozás gyengülést jelentő formájával szemben intoleráns. Így például Szlovákiának a korona erőteljes felértékelődés segítségével nyílik lehetősége arra, hogy 2007 és 2008 tavasza között teljesítse az inflációs kritériumot - és ezzel 2009-ben bevezethesse az eurót. Akkor hol itt a gond?

Kiábrándító eredményekre jut az Európai Központi Bank friss tanulmánya Magyarország euróövezeti csatlakozási esélyeit illetően. A két cseh közgazdász által jegyzett írás megállapításai szerint a kelet-közép-európai régió országai a kritériumokat aligha teljesítik a következő néhány évben.

Az írás tulajdonképpen egy régen ismert összefüggést modellez. Ennek lényege, hogy a termelékenység gyors növekedésén alapuló felzárkózás esetében az adott ország reálárfolyamának erősödése elkerülhetetlen folyamat. A reálárfolyam erősödése pedig a nominális árfolyam erősödésén, és/vagy az inflációs különbözettel képzelhető el. Mindkét esetben egy fontos csatlakozási kritérium sérülhet, hiszen a csatlakozás feltételei között az árstabilitási, illetve az árfolyam-stabilitási kritérium egyaránt szerepel.

2030?!
A szerzők a növekedési pályából és más tényezőkből megkísérelték felvázolni az öt kelet-közép-európai ország jövőbeli kilátásait, és arra jutottak, hogy a még nem euróövezeti gazdaságok reálfelértékelődési pályája (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) valamint a stabil nominális árfolyam és az inflációs kritérium között tartósan konfliktus áll fent.

A modell szerint a fenti korlátok mellett az említett négy országban 2030-ra emelkedhet 60-70 százalék közé annak a valószínűsége, hogy az inflációs kritérium teljesül. A tanulmány expliciten is leszögezi: valószínűtlen, hogy a két kritérium 2025 előtt egyszerre teljesülhet. Magyarország a csoporton belül az alacsonyabb valószínűségi tartományban található.

Érdekesség, hogy a fenti megfontolások egyelőre nem sok hatást gyakorolnak az euróövezeti csatlakozás piaci megítélésére. A fegyelmezetlen gazdaságpolitika miatt jócskán hátrébb tolódott az euróbevezetési várt időpontja, de így is 2014-es konszenzus adódik a magyar esetben.

A modell azt is megpróbálja előrejelezni, hogy milyen reálfelértékelődési és növekedési pályával számolhatunk a következő bő két évtizedben. Eszerint Magyarország 2025-ben érheti el az EU-15 fejlettségi szintjét, illetve a reálfelértékelődési folyamat 2015-ig még meglehetősen intenzív marad

Na és akkor Szlovénia?
Az a tény, hogy a reálárfolyam erősödéséből fakadó következmények miatt a csatlakozási feltételek között rejtetten megbújik a gazdasági fejlettség, régóta közismert, bár nem szívesen hangoztatott dolog. Ennek sikeres kezelésére látszólag jó példa Szlovénia esete, hiszen délnyugati szomszédunk 2007 elején gond nélkül adoptálhatta a közös valutát.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Sajnos ez a tény éppen hogy nem gyengíti, hanem erősíti a modell eredményeit. Ahogy az első ábrán is látszik, a modell azt jelzi, hogy Szlovéniának mindig is sokkal nagyobb esélye volt az inflációs kritérium teljesítésére, mint a többi régiós gazdaságnak. Ez nem csupán annak a következménye, hogy Szlovénia jóval fejlettebb. A reálfelértékelődési nyomás azért is igen gyenge (a kutatás megállapításai szerint gyakorlatilag egyáltalán nem létezik), mert míg a többi ország a termelékenységnövekedésen alapuló, intenzív növekedési mintát követnek, addig Szlovéniára sokkal inkább az extenzív fejlődés jellemző. Ez pedig a tanulmány szerint nem jár az árfolyam reálfelértékelődésével.

Van-e más megoldás?
Mint említettük, ez a dilemma régóta ismert, és többé-kevésbé számolnak is vele a valutaövezethez csatlakozni kívánó országok kormányai. Többnyire abban a megoldásban bíznak, hogy az inflációt ideiglenesen (esetleg kisebb trükközésekkel, hatósági áremelési intézkedések elhalasztásával stb.) le lehet szorítani a referenciaidőszak idejére, a csatlakozás után pedig már újra lehet magasabb az áremelkedési tempó.

Ugyanakkor ez a taktika Litvániának nem igazán jött be. A csatlakozási kérelem elutasításának fő indoka ugyanis nem is annyira a számszerű cél 0.1 százalékpontos elvétése volt, hanem a fenntarthatóság hiánya. Igaz, a litvánoknak a sokkal intenzívebb felzárkózási folyamat mellett jóval nehezebb dolguk van, mint a kelet-közép-európai országoknak.

Ennél jóval fontosabb mentőövet jelenthet, hogy a reálfelértékelődés másik csatornájára, a hazai valuta kurzusának nominális felértékelődésére meglehetősen érzéketlen az unió. Az EU ugyanis csak az árfolyam-ingadozás gyengülést jelentő formájával szemben intoleráns. Így például Szlovákiának a korona erőteljes felértékelődés segítségével nyílik lehetősége arra, hogy 2007 és 2008 tavasza között teljesítse az inflációs kritériumot - és ezzel 2009-ben bevezethesse az eurót.

Akkor hol itt a gond?
Igaz ugyan, hogy
- a cikket két cseh közgazdász (Jan Br ùha és Jiøí Podpiera) jegyzi,
- és az Európai Központi Bank is hozza a publikációknál kötelező megjegyzést ("a tanulmány megállapításai nem feltétlenül tükrözik az ECB álláspontját"),
- ráadásul régóta ismert összefüggésekről van szó,
a tanulmány megjelenése mégsem tekinthető igazán jó hírnek.

Az EKB-nál ösztöndíjas szakértők ugyanis konkrétan Kelet-Közép-Európára igazított modellel formalizálták a gyors minőségi felzárkózás és a kritériumrendszer közötti feszültséget. Ez hatást gyakorolhat a közös monetáris politika irányítóinak szemléletére is, ami akár a csatlakozási kérelmek szigorúbb elbírálásához is vezethet.

Ez meglehetősen kedvezőtlen lenne, hiszen Robert Fico szlovák miniszterelnök épp tegnap nyilatkozott úgy, hogy miközben az Európai Központi Bank szimpátiával tekint a csatlakozási törekvéseikre, addig az Európai Bizottságról ugyanezt nem tudja elmondani.

Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. július 9. szerda
Lukrécia
28. hét
Ajánlatunk
  • Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)

    A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.

EZT OLVASTAD MÁR?