29 °C Budapest

Pályázzunk, de hogyan? - hazai és uniós pénzek kis- és középvállalkozások számára

Pénzcentrum
2005. szeptember 29. 12:54

Közel 3 mrd euró értékben vált elérhetővé uniós pályázati forrás hazánk EU csatlakozásával. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (strukturális alapok) teljes támogatási kerete - figyelembe véve az EU támogatását és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást - mintegy 677.9 milliárd forint 2004 ás 2006 között. 2005-ben eddig 39 pályázati kiírásra lehetett pályázatot benyújtani. Az év hátralévő részében új kiírásra a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) és a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) esetében kerül sor. 2005. szeptember 2-áig az irányító hatóságok 10.279 pályázat támogatására vállaltak kötelezettséget, összesen 513.31 Mrd Ft értékben. Ezzel az NFT hároméves keretének 75.7%-át lekötötték. 392,31 Mrd Ft értékű pályázat (a keret 57.8%-a) esetében már a támogatási szerződést is aláírták.

 
Közel 3 mrd euró értékben vált elérhetővé uniós pályázati forrás hazánk EU csatlakozásával. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (strukturális alapok) teljes támogatási kerete – figyelembe véve az EU támogatását és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást – mintegy 677.9 milliárd forint 2004 ás 2006 között. 2005-ben eddig 39 pályázati kiírásra lehetett pályázatot benyújtani. Az év hátralévő részében új kiírásra a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) és a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) esetében kerül sor. 2005. szeptember 2-áig az irányító hatóságok 10.279 pályázat támogatására vállaltak kötelezettséget, összesen 513.31 Mrd Ft értékben. Ezzel az NFT hároméves keretének 75.7%-át lekötötték. 392,31 Mrd Ft értékű pályázat (a keret 57.8%-a) esetében már a támogatási szerződést is aláírták.
Kitágult a „piac”
A pályázati rendszer kezdetben kizárólag hazai forrásokból táplálkozott, melyet közvetlenül a csatlakozás előtt kiegészítettek az előcsatlakozási alapok (Phare). Az uniós belépéssel azonban már a strukturális alapok és a kohéziós alap is megnyíltak, mely a források felhasználását illetően igen széles palettát jelentenek a hazai vállalkozói réteg számára. A kis- és középvállalati szektor számára így egy olyan forrásbevonási lehetőség keletkezett, mely jelentős teret engedhet a technológiai fejlesztéshez, az eszközbeszerzésekhez, a humán erőforrás gazdálkodáshoz stb.
Hazai pályázatok
A hazai pályázati rendszerben a finanszírozás kizárólag hazai forrásból történik. A fő pályázati kiíró a Gazdasági és Közlekedési minisztérium (GKM). A GKM programjai többek között az energiafelhasználás racionalizálását, a turizmus fejlesztését, az úthálózat fejlesztését célozzák. Emellett pályázatok ír ki jellemzően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A regionális fejlesztési politika végrehajtásának irányító hatósága a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH). Emiatt a pályázatokat ennek honlapján is érdemes figyelemmel követni (www.nfh.hu).
Uniós pályázatok kijelölt hazai Irányító Hatóság felügyeletével: közel 700 mrd Ft-os keret
A csatlakozás óta négy strukturális alap hozzáférhető a hazai vállalkozók számára:
- Európai Szociális Alap,
- Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap,
- Európai Regionális Fejlesztési Alap,
- Halászati Orientációs Pénzügyi Alap.
A strukturális alapok különböző programokat finanszíroznak, melyeknél fontos alapelv az ún. addicionalitás. Ez azt jelenti, hogy olyan fejlesztéseket kell finanszírozniuk, amelyek egyébként nem valósultak volna meg. A hozzájárulás elvét hazánkban is továbbgörgetik a pályázati kiírásban, ami azt jelenti, hogy a pályázónak saját forrás kötelezettsége is van a projektben. Ezt kiegészíthetik illetve kiválthatják a bankok különböző hitelei. Ma már gyakorlatilag minden jelentősebb kereskedelmi bank nyújt hiteleket a pályázati önrész biztosítására. A pályázatok által nyújtott források általában vissza nem térítendő támogatások, ugyanakkor a pályázónak számolnia kell a projekt megvalósítása után legalább néhány éves fenntartási kötelezettséggel, a pályázati anyagban ígért eredményeket el kell érni.
Az uniós támogatások Európai Bizottsággal egyeztetett kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT). A program több éves periódusra (2004-2006) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. A prioritások köré Operatív Programok épülnek, melyek konkrét pályázati témákat tartalmaznak. Ezek:
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP):
1. Prioritás: Beruházás- ösztönzés
2. Prioritás: Kis és középvállalkozások fejlesztés
3. prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció
4. prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés
Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP):
1. Prioritás - A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban
2. Prioritás - Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása
3. Prioritás - Vidéki térségek fejlesztése
Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP):
1. Prioritás: Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása
2. Prioritás: Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerő-piacra történő belépés elősegítésével
3. Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása
4. Prioritás : Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP):
1. Prioritás: Környezetvédelem
2. Prioritás: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Regionális fejlesztés operatív program (ROP)
1. prioritás: Turisztikai potenciál erősítése
2. prioritás: Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése
3. prioritás: A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése
A hazai kis- és középvállalkozói réteg szélesebb köre számára elsősorban a GVOP pályázatok jelentenek potenciális forráslehetőséget, a többi operatív program pályázatai jobban csoportosulnak pontosabban meghatározott célterületek köré (környezetvédelem, humán erőforrás fejlesztés, turisztika, agrárgazdaság).
A pályázatok bonyolítása Magyarországon történik, a kijelölt Irányító Hatóság felügyeletével, és a Közreműködő Szervezet irányításával, mindvégig Uniós beavatkozási lehetőséggel, közbeeső és utólagos kontrollal. Az állandó kontrollt szolgálja a kialakított monitoring rendszer, mely a beruházást követően 5 évig kíséri végig a pályázó által vállalt eredmények teljesítését.
Gyakorlati tanácsok az uniós pályázatkészítéshez
Mindig célszerű figyelmesen elolvasni a pályázati útmutatót, mert olyan peremfeltételeket tartalmazhat, mely eleve kizárja a céget a pályázók köréből. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, mely jellemzően objektív akadályát képezi a sikeres pályázatkészítésnek:
- veszteséges gazdálkodás
- negatív saját tőke
- 60 napnál régebbi lejárt köztartozás
- munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság kivetése
- a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy részben teljesítése.
Nagyon fontos tényező, hogy a pályázatok utólag finanszírozottak, kifizetett számlákat átlagosan 60 napos határidővel egyenlítenek ki. Ma már a pályázatok nagy részénél jellemzően 25%-os előleg igényelhető, mely a pályázati szerződés aláírását követő jellemzően 30-60 napon belül kerülhet a számlánkra.
Mindig figyeljünk arra, hogy egy pályázat keretében van-e támogatási illetve projektméretre vonatkozó alsó illetve felső korlát, illetve mekkora önrészt szükséges biztosítani (pl. min. 10, max 30 millió Ft támogatás igényelhető minimálisan 50% önrésszel).
A kezdetekhez képest az ÁFA elszámolás szigorodott. Az ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázó a támogatásként megítélt összeg után nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére. A vissza nem igényelt ÁFA bevallása vagy elkülönítéssel, vagy arányosítással történhet. Aki eddig ilyen típusú tétellel nem találkozott, fel kell készülnie a plusz feladatra és finanszírozási igényre. Az igényelt, megítélt támogatási összegre jutó (vissza nem igényelhető) ÁFA rész nem támogatható, de mint költség elszámolható.
Érdemes néhány szót szólni a közbeszerzésről. Általános szabály, hogy a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetén közbeszerzési eljárás lefolytatása csak akkor kötelező, ha a beszerzés többségben támogatásból valósul meg (azaz a támogatás aránya > 50 %). Ha a támogatás aránya a projekt-költségvetésben nagyobb mint 50 %, akkor alkalmazni kell a különböző értékhatárhoz kapcsolódó eljárásokat. Ha a beszerzés nagysága eléri a közösségi értékhatárt, akkor a támogatási aránytól függetlenül, közbeszerzési eljárás lefolytatásával lehet a beszerzéseket lebonyolítani.
Közösségi Programok: direkt pályázatok Brüsszelbe
A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát jelenti, melyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikához tartozó területen, több éves időtartam alatt.
Közös Programoknál csak közösségi, határokon átnyúló összefogással lehet pályázni. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több uniós ország vállalkozásaiból összeálló konzorciumok azok, melyek forrást igényelhetnek. A fő szempont az elbírálásnál a magas szakmai színvonal. A pályázatok bírálata az Európai Bizottságban, Brüsszelben történik. A pályázat beadási nyelve angol, melyhez ismerni kell az Unió intézmény- és pályázati rendszerében használt kifejezéseket. Az Unió bármely területéről érkező magas szakmai színvonalat képviselő pályázatok miatt a nyerési arány 15-25 %.
A Közösségi Programok támogatásai az unió horizontális céljaihoz kapcsolódnak, azaz az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a környezeti terhelés csökkentéséhez. Ennek alapján főbb támogatási területeik:
- Kutatás és fejlesztés (K+F)
- Szociális terület, egészségügy
- Oktatás, képzés
- Környezetvédelem
- Energetika.
Fenti témákban több közösségi program létezik, melyek pályázati témákra kerülnek lebontásra. Ezek közül néhányat kiemelünk a teljesség igénye nélkül:
Az e-Europe akcióprogram keretében kerül(t) meghirdetésre az eContent, (2001-2005), Digitális tartalom fejlesztés pályázati csomag. A Vállalkozások és iparágak akcióprogram tartalmazza a Marco Polo Programot, a kis- és középvállalatok támogatását célzó programot. A K+F témákkal a hatodik keretprogram és annak pályázati foglalkoznak.
Pályázatírók: kell-e, mire jók?
Ha az adott vállalkozás alkalmazottjai, vezetői nem jártasak a pályázatírásban, akkor hasznos lehet profi pályázatírót megbízni a feladattal. Ilyenkor mindig kérjünk referenciát, és lehetőség szerint soha ne fizessünk előre. A regisztrált pályázatírók listája megtekinthető a GKM honlapján (www.gkm.hu), érdemes közülük választani .A pályázatírás költsége jellemzően egy fix összeg, mely a pályázat bonyolultságától függően KKV kereteken belül 100-500 e Ft körüli. Sikeres pályázat esetén ezt kiegészíti egy sikerdíj, mely a támogatási összeg 5-8%-ra rúg (és tartalmazza a fix díjat). Ha a pályázatíró cég szolgáltatásai között szerepel, akkor kérhetjük, hogy sikeres pályázat esetén a pályázatíró a projekt lemenedzselését is végezze el. Ez nem szakmai, inkább egyfajta adminisztratív felügyeletet jelent. A megbízott cég folyamatosan dokumentálja a projekt kivitelezését, elkészíti a szükséges beszámolókat, felügyeli a szerződések végrehajtását. Ennek költsége a jelenlegi piaci viszonyok között a pályázati összeg jellemzőn 10-15%-a, ugyanakkor ebbe benne van a pályázatírás díja is a sikerdíjjal. Tehát ha sikeres volt a pályázat, akkor a 8%-os elkészítési és sikerdíjhoz pl. plusz 6%-ot kell hozzátennünk a projektmenedzsmentért, ha a teljes díj 14%.
A benyújtott pályázatot az irányító hatóság először befogadja, majd ellenőrzi a formai feltételek meglétét. Ha valami hiányzik, akkor hiánypótlást rendel el. Ha a pályázat teljes, formai szempontból megfelel, akkor következik az értékelés. Ekkor kell a pályázatíró cégnek kifizetni a fix díjat. Ha a pályázatunk sikeres volt, és támogatásban részesülünk, akkor a szerződéskötéskor fizetjük a pályázatírónak a sikerdíjat. A projektmenedzsment díjat jellemzően a végelszámolás leadásakor, illetve az utólagos finanszírozás miatt a támogatás teljes összegének átutalása után fizetjük a szolgáltató vállalkozásnak (projektmenedzsernek).
Összegzés
Elmondható, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára a legjelentősebb forráshoz jutási lehetőséget a hazai felügyelettel is bíró, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elérhető uniós pályázatok adják. Ezek közül is a vállalkozások többségének érdemes viszonylag gyakran böngészni a GVOP keretében meghirdetett pályázatokat, melyek a lendulet.hu portálon illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium oldalán (www.gkm.hu) folyamatosan elérhetőek.
2005. szeptember 2-áig az irányító hatóságok 10.279 pályázat támogatására vállaltak kötelezettséget, összesen 513.31 Mrd Ft értékben. Ezzel az NFT hároméves keretének 75,7%-át lekötötték. 392.31 Mrd Ft értékű pályázat (a keret 57,8%-a) esetében már a támogatási szerződést is aláírták.
A nyár folyamán jelentősen emelkedett a kifizetések nagysága. Az irányító hatóságok 2005.
szeptember elejéig 66.9 milliárd forint értékű kifizetést hagytak jóvá, ami a teljes keret közel 10%-a. Ez egyben azt is jelenti, hogy az irányító hatóságok a projektgazdák által benyújtott kifizetési kérelmek 80%-át már ellenőrizték és jóváhagyták, a kérelmek 72%-a esetében pedig a teljesítés is megtörtént.
A jóváhagyott kifizetések 64%-a a kedvezményezettek számára átutalt előleg, 36%-a (23.99 Mrd forint) pedig ténylegesen végrehajtott, kiszámlázott és ellenőrzött kivitelezői teljesítmény ellenértéke.
További információk a www.lendulet.hu hírportálon találhatók
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 29. csütörtök
Márta, Flóra
30. hét
Július 29.
Tigrisek világnapja
EZT OLVASTAD MÁR?