8 °C Budapest
Így tarolná le újult erővel Magyarországot a Jófogás és a Vatera: most mindenki ezért van megőrülve

Így tarolná le újult erővel Magyarországot a Jófogás és a Vatera: most mindenki ezért van megőrülve

2024. április 2. 05:39

"A Covid-járvány visszaszorulása után a másodpiaci termékek piaca iszonyúan elkezdett erősödni. Nem véletlen, hogy most a világban boldog-boldogtalan Marketplace modellen alapuló bizniszt épít" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Várkonyi Balázs. A Vatera.hu és a Jófogás.hu vezérigazgatójával a magyarországi e-kereskedelem jelenéről és jövőjéről beszélgettünk, ahol szóba került többek között az Extreme Digital-eMAG-tól való távozásának az okai, a poszt-kovid utáni nagy lehetőségek kiaknázása, de beszélgettünk a Temu hódításáról, és a kötelező postai szállítás bevezetéséről is.

Pénzcentrum: A tavalyi év végén sokakat meglepett, hogy kivonultál az eMAG-ból. Az Extreme Digitál mégiscsak a te sikersztorid volt. Mesélnél ennek a kiválásnak az okairól?

Várkonyi Balázs: A döntésünk mögött számos tényező állt, és ezek között sok apró részlet is szerepet játszott. Bár kívülről ez váratlannak tűnhetett, abból a szempontból nem volt az, hogy az Extreme Digitallal már a kezdetek óta egy exitstratégiát építgettünk. Ez persze nem azt jelentette, hogy az Edigitalt rögtön eladásra szántuk, de mindig is tervünk volt a céget olyan állapotba felfejleszteni, hogy az a nemzetközi befektetők érdeklődését is felkeltse. Mostanra már eléggé látszik, hogy az elektronikai kereskedelemben is egyre nagyobb hatással vannak itthon is nagy multik, kisebb magyar cégként azért nehéz lett volna egy ilyen jellegű versenyt tőkével bírni. Az Extreme Digitallal tehát eleve úgy kerestünk partnert, hogy az majd idővel fel is vásárolja a céget. Ez a partnerünk lett az eMAG-csoport, amellyel már a szerződéskötéskor arról volt szó, hogy mi, az Extreme Digital tulajdonosai ebből egyszer kiszállunk. Ez pedig tavaly lett esedékes.

Viszont azért nem ugrottál annyira távol ettől a területtől. Ahogy az eMAG-ból ki, úgy a Jófogásba és a Vaterába bementél. Miért pont ez az adok-veszek, piactérvonal érdekelt?

A Covid-járvány visszaszorulása után a másodpiaci termékek piaca iszonyúan elkezdett erősödni. Nem véletlen, hogy most a világban boldog-boldogtalan Marketplace modellen alapuló bizniszt épít.

Kapóra jött, hogy ez egy nagyon szépen felívelő iparág, illetve az is fontos volt, hogy azért ez nem direkt ellenfele az eMAG-nak. Így végülis maradtunk az e-commerce világában, de mégis mást csinálhatunkk. Azt pedig látni kell, hogy az online vásárlások világa lett mára gyakorlatilag már a vásárlás egy formája, az élet nagyon sok területén szinte már mindent online bonyolítunk, és Magyarországon még mindig óriási kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az e-kereskedelemben. Ezen belül a C2C, azaz a fogyasztók közötti kereskedelemben pedig még nagyobb lehetőségeket látok. Az elmúlt évek történései ugyanis ha lehet, még árérzékenyebbé tették a vásárlókat, ezt pedig egy jó online piactér ki tudja aknázni. Napjainkban, egy pénzügyi válság helyzetben vásárlások az átlagos kosárértéke csökkent, a műszaki kategória például jelentősen esett, míg a C2C szektor 20-40 százalékot nőtt tavaly az előtti évhez, és ez a mértékű növekedés idén is folytatódni fog. Ehhez képest Magyarországon ez a típusú marketplace-ek eléggé alulreprezentáltak, bár vannak kisebb-nagyobb szereplők, akik ebben nagyon ügyesek.

Azt szoktam mondani, hogy most ez egy jó ellenpélda arra a vélekedésre, hogy internetes céget most már fölösleges alapítani, mert már be vannak betonozódva a viszonyok.

Mondod a kiaknázatlan lehetőségeket, és ezt nyilván az igazán óriási szereplők is látják. Sokáig az Amazon volt terítéken, de mégsem ők, hanem kínai cégek azok, amik időről időre megjelennek Magyarországon, és letarolják a piacot. Most éppen a Temu van itt, és sok hazai szereplő igencsak fél is tőlük. Te hogyan látod ezt a kérdést?

A kínai vagy más nagy globális szereplőknél az látszik, hogy egyre ügyesebbek. Egy távol-keleti szereplőt nagyon nehéz megítélni, mert az Aliexpressről és a Wishről is hasonlóan gondolkodtunk, mint most a Temuról, és ma már szinte nem fontos versenytársak ezek a cégek. Nagyon nehéz viszont megmondani, hogy egy ilyen nagy gépezet, amelyről köztudott, hogy államilag is támogatott, meddig tud fenntartani egy ilyen működést. Ez már egy picit túlmutat a kereskedelmi szektoron, ettől függetlenül ugyanazt csinálja, mint a korábbi társai, az olcsó, egyszerű távol-keleti termékeket óriási mennyiségben teríti más országokban. Talán a marketingtudása változott, óriási pénzeket költ a TikTokon, a Google-on, így hatalmas eléréseket produkál. Vannak már kimutatható e-commerce területek, ahol jelentős a visszaesés a Temu hatása miatt, szóval azért a veszély valós, legalábbis bizonyos hazai szereplők számára mindenképp.

A legfontosabb viszont, amit kiemelnék, hogy ezek a külföldi identitású cégek addig tudnak igazán az áraikkal jól szerepelni, amíg nem magyarországi jelenléttel működnek. Ha fizikailag is helyben működnének, itt lenne raktáruk és a többi, akkor az ő költségszerkezetük is megváltozna, kevésbé tudnák érvényesíteni az árelőnyüket. Ami nekem ma fájó pont, hogy külföldi identitású cégekre nem minden szempontból ugyanazok a jogszabályok vagy adók vonatkoznak. Sok olyan változásra lenne tehát szükség, amivel elérnénk azt, hogy ugyanolyan környezete legyen minden cégnek, legyen az bármilyen identitású.

A lényeg, hogy ne legyen megkülönböztetve se negatívan, se pozitívan. Így tisztább verseny alakulhatna ki.

Azt mondod, hogy ez az adok veszek dolog nagyon fellendült. Valahol fura, hogy ezt pont Magyarországon még nem aknázták ki akkora elánnal, holott azért a magyar emberekben eléggé benne van a csereberélgetés, csencselés, piacra járás.

Valóban, és ez már csak azért is meglepő, mert például a lengyelek meg nagyon erősek ebben. Azért a „lengyel piac” kifejezés nem csak holmi légből kapott dolog. Magyarországon is nagyon ment az Expressz újság apróhirdetésekkel, igazából a Jófogás ennek az online változata volt. Aztán ez áttevődött a Facebookra, ahol mikrolokális közösségek alakulnak ki, és akik lokálisak, azoknál ez egész jól működik. Ehhez még megfelelő platform sem feltétlenül szükséges. A platform megléte ott válik kritikussá, amikor már nőnek a kilométerek, és egy nagyon ügyesen menedzselt logisztikai útra lesz szükség. Illetve garanciára, amit egy ilyen platform vállal a vevői és a vásárlói részére. Nekünk megvannak a jó alapjaink, a Jófogás még mindig piacvezető oldal az eléréseit tekintve, ez pedig egy lehetőség arra, hogy láthatóvá váljak a termékemmel, ami manapság azért egyre nehezebb online .

A Vinted például az elmúlt időben nagyon felpörgött. Ez már igazából az előszele annak a C2C robbanásnak, amiről beszélgetünk?

Igen, mindenképpen az mondanám, hogy veszélyes versenytárs ezen a területen. A Vinted például abban volt ügyes, hogy egy abszolút szűk szegmens irányába ment. A használt ruhák ilyen méretű csereberélgetésének azért nem volt ekkora divatja, vagy családon belül találtak új gazdára a ruhadarabok, vagy az emberek elvitték, és leadták jótékony célokra, illetve egyszerűen kidobták azokat, vagy időtlen időkig a szekrényben őrizgették őket. A Vinted viszont divattá tette, hogy add el a használt ruhát, ami mostanra kicsit a fiatalok hobbijává is vált. Lengyelországban egyébként az Allegro Group az az óriás, aki majd el fog indulni sokkal erőteljesebben Közép-Kelet-Európában, most nemrég például Szlovákiában indult el. Úgyhogy a magyar cégeknek ezen a területen is van félnivalójuk, főleg azért,

mert az ő fejlettségi szintjük sokaknál megkérdőjelezhető a globális szereplőkéhez képest.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nagy port kavar mostanság ez a kötelezően a Magyar Postával való szállítás. Eléggé váratlan húzás volt, nem nagyon készültek rá a szereplők. Mit gondolsz erről?

Azt mondhatom, hogy ez valóban váratlan bejelentés volt. Az viszonylag köztudott, hogy az állam szeretné helyzetbe hozni a Magyar Postát, és ez önmagában nem is egy rossz ötlet, hogy a magyar logisztikai megoldások pozitív diszkriminációban részesüljenek. Itt a bevezetés formája, a szakmai érdekképviseletekkel való kommunikáció hiánya okozta a felháborodást főképp. Ezek a beszélgetések utólag elindultak, ez majd segíthet abban, hogy ennek a szabályozásnak egyes részleteit akár újragondolják. Én ezt összességében egyébként tudnám támogatni, ami számomra picit szomorú, hogy a külföldi identitású cégeknek nem kell megfelelniük ezeknek a szabályoknak. Ez változást okozhat a versenyben. Vannak, akik szerint hátrányba kerülnek azok, akiknek ezt be kell tartani, és vannak, akik örülnek ennek. Ez egy elég megosztó helyzet most. Az idő fogja megmondani, hogy ez jó vagy rossz egy magyar cégnek.

A nagy e-commerce boomnak, illetve a kiaknázatlan lehetőségeknek mennyire kerékkötője maga a szállítás. Vannak azért nehézségek a szektorban, ezt pedig a vásárlók is egyre inkább érzik a bőrükön.

Először is azt látni kell, hogy a csomagszállításban is óriási a harc. A csomagautomata-szolgáltatók garmadájával találkozunk már Magyarországon is, és ez másutt is így van, egyértelműen területfoglalás van. A cégek nagyokat mondva, egyre nagyobb szolgáltatásokat ígérve, és helyenként sajnos még nem betartva próbálkoznak azzal, hogy új felhasználókat szerezzenek.

A probléma szerintem ott volt, hogy felgyorsult igényvállalás történt, hiszen a felhasználóknak általában nem volt igényük, hogy másnap vagy aznap szállítsák ki nekik, amit megrendelnek. A felmérések szerint a felhasználók tökéletesen elégedettek 2-3 napos szállítási idővel akkor, ha a cég betartja az ígéretét és pontosan szállít.

És ez elmondhatatlanul fontos. Ha a szállító 3 napot ígér, az ne 4, de ne is 2 legyen! Mert úgy vesz ki a vásárló szabadságot, vagy akkor van azon a címen és a többi. 5-10 évvel ezelőtt ez 6-7 nap is volt, sőt külföldi webshopoknál 10-14 napos igényszinttel is kibékültek a felhasználók. Mára azért az van, hogy egy magyar csomagot 2 nap alatt azért kapjak meg. A nagy verseny miatt mindenki megpróbált gyorsulni, akár aznapi szállításokat is ígérni. Ezek nagyon más erőforrásokat jelentenek, amiket úgy építenek ki, hogy az esetek nagy többségében tudják is vállalni. A baj akkor van csak, amikor jön egy csúcsidőszak, nagyon sokat rendelnek, leterhelődik a rendszer, eldől az első dominó és utána többi. Ez főleg karácsony előtt különösen bosszantó, hiszen akkor tényleg egy bizonyos napra mindenképpen ott kell lennie a rendelet termékeknek. Összességében viszont azt mondhatom a szállítási oldaról, hogy a hibás teljesítések száma csökken. Viszont a csomagszámok meg nagyon nőnek. Tehát arányaiban kevesebb a hiba, viszont mivel több a szállítás, nagyobb az esély, hogy az ember a saját bőrén érezze.

Április 11-én kerül megrendezésre a Portfolio és Pénzcentrum Retail Day 2024 elnevezésű konferenciája. A konferencián te is előadó leszel, a beszélgetések fókuszában pedig a „Merre tovább, magyar kiskereskedelem?” lesz. Érdekelne, hogy a magad részéről, milyen évekre számítasz mind a kiskereskedelmet, mid pedig a saját szegmensed, az e-kereskedelmet illetően?

Az üzletágat a nagy makrohatások egyértelműen befolyásolják:ha az emberek fizetése nő, az infláció csökken, vélhetően jobb életkörülményeket tudnak maguknak biztosítani. Ebben nagy csoda nincs. Most valóban egy óriási sokkhatás után kezdenek helyreállni a gazdaság szegmensei, de ez egy lassabb folyamat. A racionalitás mentén 2024 nem lesz egy fejlődési év, bármennyire is lecsengett már a sokkhatás egy komoly része tavaly. Most egy regenerálódási szakaszban vagyunk, szerintem jövőre lehet egy kereskedelmi szempontból látványosabb növekedéssel is számolni. Sajnos azt már hozzá kell tenni, hogy ha nem jön közbe valami negatív változás.

Teljesen megváltoztak mostanra az elemzők feladatai. Eddig 3-5 éves meg 10 éves terveket készítettek a cégek, most úgynevezett rolling forcastban van minden cég, sokan negyedévente újragondolják a terveiket. Megváltozott a hozzáállás, és meg is kellett hogy változzon, mert pozitív és negatív hatások tömkelege érkezett az elmúlt években, és nem egy teljesen váratlanul. Ennek ellenére idén is vannak persze sikerterületek és hanyatló területek. Vannak, akik ennek a válságnak a győztesei is valamilyen szinten, de azért talán ők vannak kevesebben. De látszik a fény az alagút végén. És mivel a nagy cégek már látják ezt a fényt, a befektetési kedvük ezzel párhuzamosan visszajött, invesztálnak a piacokba.

Nagyon sok cég cserél gazdát, nagyon sok cég újrarajzolja a növekedési tervét, boltnyitásokban, országnyitásokban, portfólióváltozásban gondolkodnak. Invesztíciós szakasz van, ami segíteni fogja azt, hogy a következő évben jobb minőségű kereskedelmi számok legyenek.

(Címlapkép és fotók: Stiller Ákos)

NEKED AJÁNLJUK
Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 16. kedd
Csongor
16. hét
Április 16.
A hang világnapja
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem